Pesti Srácok

Botka lebukhatott – mégiscsak ingatlanmutyi állhat a Cserepes sori piac bezárása mögött?

Botka lebukhatott – mégiscsak ingatlanmutyi állhat a Cserepes sori piac bezárása mögött?

Ahogy azt Botka László jobbkeze, Rácz Attila piacigazgatóként javasolta, az exszoci polgármester pedig rendkívüli felhatalmazással egyszemélyben eldöntötte, harminc év után úgy tűnik, talán végleg bezárt a szegedi szegénypiac, azaz a Cserkó. Az árusok minden tiltakozása és Szabó Bálint többnapos ülősztrájkja ellenére szombaton az árusok nem pakolhatták ki portékáikat. A Cserepes sori piacra több éve tartó, a kereskedők, valamint Botka László és emberei közötti állóháború után lakat került. Mégsem biztos, hogy övék az utolsó szó. Az érintettek szerint telekspekuláció áll a háttérben, ezért kellett őket kiszorítani, amit taktikusan, lépésről lépésre vittek végig. A piacosok pártfogója, Szabó Bálint önkormányzati képviselő a végsőkön túl is kitart és hűtlen kezelés miatt feljelentést tett.

Mi lesz veled, Cserkó? – erre a kérdésre talán még ma sem tudja senki a biztos választ. Szeged szegénypiaca árusainak kálváriája az elmúlt hónapokban sokakat megdöbbentett. Egyelőre úgy tűnik, Botka László karhatalmi erővel – ahogy eddig is tette – most is végigviszi, amit eltervezett. Márpedig a Cserepes sor sorsát már évekkel ezelőtt eltervezték.

Ez a piacügy nagyon becsípődött Botkáéknak. Két piacot hasonló harcok, háborúk után már bezártak, illetve átszerveztek. A Mars teret uniós projekt keretében építették át, csak előtte eldózeroltak magántulajdonú pavilonokat, semmibe véve a tulajdonosok akaratát. Az akkor indult perek a mai napig tartanak. És ugyanez a meccs lezajlott a dorozsmai nagybani piacon is, mielőtt az önkormányzat eladta azt. A Cserepes soron is évek óta tart az állóháború. A kereskedők egy jelentős része már 2016-ban elment, azután, hogy az akkor kinevezett igazgató, Rácz Attila új díjszabást vezetett be, megduplázva ezzel az árusok fizetnivalóját, amit azok a kispénzű emberek, többek közt nyugdíjasok, akik a kis nyugdíjukat egészítették ki a piaci árusítással, nem tudták kigazdálkodni.

Akkor már megtörtént mindaz, ami napjainkban – tüntetés, egymásnak üzengetés, feljelentések. Az utolsó olyan kereskedőt, aki nem fogadta el az emelést, ezért perbe fogták, karácsony előtt már végleg kidobták a Cserepes sori piacról, maradék áruját is lefoglalták a piacvezetés emberei – hogy milyen jogi felhatalmazással, azt ne is kérdezzék, mert mi sem értjük. Az idős asszony a megaláztatását csak pár nappal élte túl... De legalább eggyel kevesebb lett az akadály Botkáék előtt. Rácz Attila igazgató letette javaslatát, miszerint be kell zárni végleg a piacot, mert alig maradt árus, nincs is igény erre a piacra és már az idén 10 milliós veszteséggel kell számolni. Aztán vette kalapját. Botka László pedig pontosan úgy tett, ahogy a jobbkeze javasolta – december 31-ig szerződéseket bontottak, január 31-gyel pedig lakatot tettek a nagykapura. Már csak bontani lehet bemenni a területre.

PestiSracok facebook image

Az sem jelentett védelmet a Cserkó számára, hogy a miniszterelnök a pandémia végéig megtiltotta az önkormányzatoknak a bérleti szerződések felbontását. Addig csűrtek-csavartak, míg kettő kivételével a szerződéses bérlők aláírták a közös megegyezést. Mindez azt jelenti, hogy a "szabadság és szolidaritás városában" körülbelül 250 kereskedő, aki rendre itt árult és kereste meg a kenyérrevalót, járvány idején mehet a sóhivatalba...

Az ügyet körülbelül ennyivel le is tudta volna Botka László a fene nagy szolidaritásban, Szabó Bálint kitartó harca hatására azonban már most hátrálni kényszerült. A helyi média és maga Szabó Bálint élő videoközvetítésein a napokban láthattuk biztonsági őrök gyűrűjében és hátsó ajtókon menekülni a polgármestert, aki a mai napig nem volt hajlandó még arra sem, hogy tárgyaljon a Cserkó sorsáról. A városi honlapon és alpolgármesteri bejelentéseken keresztül megy az üzengetés. Miközben Szabó napok óta ülősztrájkol a piacért, most az önkormányzat részéről megoldást, más alternatívát kínáltak. Azaz egy másik területet, amit az üzemeltető egy hónap alatt alkalmassá tesz az árusításra. Ma már erről szólnak Szegeden a propagandahírek.

Hogy is van ez? Ezek szerint mégiscsak van igény a Cserepes sori piacra? Ha ezt elismeri a polgármester, akkor miért nem azt a területet használhatják tovább az árusok, amire uniós támogatások tízmillióit költötték és ahol adott az infrastruktúra? Csak nem azoknak van igaza, akik ingatlanmutyit emlegetnek? Polgármester úr, mégiscsak eladták vagy elígérték a területet? Ha a városvezetés bujkálás és sumákolás helyett őszintén állna bele az ügybe, talán még ezt is elfogadnák az érintettek, feltéve, ha nem a préri közepére akarnák kitenni őket, olyan ígéretekkel, amiket komoly ember csak megmosolyog...

A Cserepes sorról kiszorított kereskedők Facebook-csoportjából tudható, hogy sikerült beazonosítaniuk a kérdéses területet, ami ugyancsak a Cserepes soron van, csak távolabb, kvázi a semmi közepén, egy ma még gazos terület, ahol konkrétan semmilyen infrastruktúra nem áll rendelkezésre. Ellenben a jelenlegi piacon volt mosdó, mellékhelyiség, parkoló és 50 milliós uniós támogatásból felhúzott konténerépület.

De ígéretekből nincs hiány. Olyannyira nincs, hogy az említett csoportban már fogják a fejüket: "persze márciusra ez lesz Szeged új Árkádja".

Közben Szabó Bálint mellett egyre többen kiállnak, beszállnak a harcba: Haág Zalán KDNP-s önkormányzati képviselő, Dorogi György a Csanád-Csongrád Megyei Közgyűlés tagja, Nagy István agrárminiszter. Csak a hatóságokkal és a törvény őreivel gyűlik meg a baja. Kedden, a városháza előtt tartott tüntetésen például igencsak aktívak voltak a rendőrök, mivel járvány idején gyülekezni nem szabad, miközben másnap, a szegedi egyetem előtt tartott kormányellenes tüntetésen, ahol több százan voltak, meg sem jelentek... Szabó Bálintot pedig még egy 2016-os akciója miatt, amikor szintén a Cserepes sori kereskedők petícióját vitte Botka Lászlónak, a napokban jogerősen próbára bocsátásra ítélték, úgy, hogy korábban ebben a perben már kétszer felmentették. A PestiSrácok.hu is beszámolt róla, hogy Botka László titkárnőjének ellökését akarták Szabó nyakába varrni, csakhogy előkerült a helyi stáb felvétele, miután a titkárnő is elismerte, rosszul emlékezett – mindez nem okozott nüansznyi nehézséget sem, hogy Szabót elítéljék...

Vezető kép: Mindenki Szegedért Mozgalom

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.