Pesti Srácok

Semjén Zsolt: most a legfontosabb feladatunk, hogy megerősítsük magunkat nemzeti büszkeségünkben

Semjén Zsolt: most a legfontosabb feladatunk, hogy megerősítsük magunkat nemzeti büszkeségünkben
Budapest, 2018. november 16. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (b) és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs államtitkára a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XVII. plenáris ülését követõen tartott sajtótájékoztatón a fõvárosi Várkert Bazárban 2018. november 16-án. MTI/Mohai Balázs

Most a legfontosabb feladatunk, hogy megerősítsük magunkat nemzeti büszkeségünkben, s védjük meg szuverenitásunkat és keresztény civilizációnkat akár az iszlám invázióval, akár a brüsszeli birodalmi törekvésekkel szemben – válaszolta Semjén Zsolt a Magyar Nemzetnek adott interjúban arra a kérdésre, hogy ma mi az 1848-as forradalom és szabadságharc üzenete.

A miniszterelnök-helyettes szerint az Osztrák–Magyar Monarchia idején lényegesen jobban akceptálták a történelmi örökségünket, mint ma az az Európai Unió, amelyik egy tőlünk idegen, uniformizált ideológiát akar ránk kényszeríteni. Botrányosnak nevezte, ami a Minority SafePack esetében történt.

– mondta. Semjén szerint ez abból a kényszerképzetből eredhet, hogy szerintük az a fejlődés, ha eltűnnek a nemzetek, a vallás és a család. Végül arra a kérdésre, hogy ördögtől való lenne-e, ha a határon túl élők is kaphatnának oltást a magyar államtól, úgy válaszolt, hogy nekem az a véleményem, hogy amikor a regisztráltakat beoltottuk, tehát mindenki megkapta a vakcinát, akit rá tudtunk beszélni az oltásra, akkor segíteni kell, hogy a határon túli testvé­reink is kaphassanak védőoltást. Ez praktikusan a kárpátaljai magyarokra vonatkozik, hiszen a szerbek jól állnak az oltással, és a többi szomszédunk uniós állam, így azokban is oltanak.

PestiSracok facebook image

Forrás: 444; Fotó: MTI/Mohai Balázs

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)