Pesti Srácok

Klímaváltozás, elvándorlás, fegyveres konfliktusok – Mit és hogyan tehet a Földért a Hungary Helps program?

Klímaváltozás, elvándorlás, fegyveres konfliktusok – Mit és hogyan tehet a Földért a Hungary Helps program?

A környezet elszennyeződése és a klímaváltozás nemcsak betegségekhez, járványokhoz járul hozzá, hanem a fegyveres konfliktusok, gazdasági válságok és vallási üldöztetések mellett az Európára nehezedő migrációs hullám egyik legfontosabb oka is – fogalmazott portálunk megkeresésére Azbej Tristan, akit a Föld napja alkalmával kérdeztünk a környezeti hatások és az elvándorlás kapcsolatáról, és a Hungary Helps humanitárius segélyprogram lehetőségeiről. Az államtitkár kiemelte: "a teremtett világ védelmét célzó projektjeink a Föld, a közös otthonunk védelme és a szülőföldön maradás biztosítása melletti elkötelezettséget fejezik ki".

1970 óta, egy amerikai diák kezdeményezésére ünnepeli a világ a Föld napját, és 1990 óta a világnap alkalmából Magyarországon is minden évben felhívják a figyelmet a természeti környezet megóvásának fontosságára. A Föld védelmében széleskörű az egyetértés a tekintetben, hogy a klímaváltozás hatásainak legalábbis mérséklésében határozott fellépésre van szükség, hiszen olyan, nem várt hatásokkal is jár, mint az elvándorlás és a migráció. A Föld napja alkalmával éppen ezért a hazai környezetvédelmi intézkedések, az illegális hulladéklerakók felszámolása, az országfásítás, illetve egyéb kezdeményezések mellett a bolygó globális problémakezelését vettük górcső alá. A Hungary Helps Programot a magyar társadalom elsősorban az üldözött keresztények megsegítéséről ismeri, a humanitárius tevékenység ugyanakkor olyan problémákra is ráirányította a figyelmet, amely például a közel-keleti vagy az afrikai konfliktusok hátterében is áll. A humanitárius tevékenység és a Föld védelmének kapcsolatártól Azbej Tristant, az üldözött keresztények megsegítéséért létrehozott államtitkárság vezetőjét kérdeztük.

Az emberi szenvedésnek, a humanitárius válsághelyzeteknek egyik oka sok esetben a környezeti állapot romlása és a klímaváltozás. A Hungary Helps Program az üldözött keresztények támogatása mellett nagyszámú humanitárius projektet indított el az elmúlt években, amelyek abban is közösek, hogy migráció-kibocsájtó régiókat segítenek helyben történő segítségnyújtással. A Hungary Helps témában megjelent közleménye szerint a humanitárius válsághelyzetek felmérésekor fontos vizsgálati szempont, milyen fenntarthatósági, környezetvédelmi okai lehetnek annak, hogy tarthatatlanná válik az adott régióban kialakuló helyzet, és az emberek Európa irányába indulnak. Mint hangsúlyozzák, a fejlődő országokban, konfliktusok által sújtott területeken az olyan környezeti hatások, amelyek megnehezítik a helyi közösségek boldogulását, lehetnek helyi környezetszennyezésből fakadóak, a klímaváltozás hatásai, vagy társadalmi fenntarthatósági problémák. Magyarország legalább 8 afrikai országban, így Beninben, Etiópiában, Ghánában, Maliban, Mauritániában, Szenegálban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ecuadorban is támogat a Föld napjához szorosan kapcsolódó, fenntarthatóságot és környezetvédelmet is szolgáló projekteket.

Azbej Tristan. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
PestiSracok facebook image

A szülőföldön maradás is a Föld érdeke

Azbej Tristan portálunk megkeresésére elmondta: azért indítottak projekteket a Föld védelmének, az éghajlatváltozás mérséklésének a szolgálatában, mert ezt diktálják a Hungary Helps program legfontosabb célkitűzései, az emberi életek megmentése és a közösségek helyben maradásának támogatása. Kifejtette: a környezet elszennyeződése és a klímaváltozás nemcsak betegségekhez, járványokhoz járul hozzá, hanem a fegyveres konfliktusok, gazdasági válságok és vallási üldöztetések mellett az Európára nehezedő migrációs hullám egyik legfontosabb oka is.

– fogalmazott, hozzátéve:

Az államtitkár megjegyezte: bár a nyugati támogatási programok foglalkoznak fenntarthatósági projektekkel, az elvi alapokban komoly különbség van.

– hangsúlyozta.

Helyben segíteni jobban kifizetődő

Az államtitkár elmondta, hogy számításaik és humanitárius gyakorlatuk szerint "a helyben való segítségnyújtás nemcsak józan és hatékony, de gazdaságilag is előnyös". Abból a pénzből, amelyből Európában egy betelepített migránscsaládnak fel lehet építeni egy házat, a Közel-Keleten négy-öt, Afrikában akár tíz házat is lehet építeni.

– jelentette ki.

Nem Budapestről kell megmondani...

Portálunk arról is érdeklődött, hogy Magyarország milyen szakmai háttérre támaszkodhat, amikor egyes programokat indít, lévén hazánkból szemlélve a problémák is távoliak, akár csak az eltérő éghajlati viszonyokat tekintve. Azbej Tristan elmondta: véleménye szerint az államtitkársági apparátus, a nemzetközi kapcsolatok, a szakmai kutatások mellett a legfontosabb, hogy közvetlen és rendszeres kapcsolatot ápolnak a támogatott közösségekkel.

– fogalmazott, hozzátéve: ez szolgálja leghatékonyabban azt, hogy a többek közt éppen az éghajlatváltozás miatt megerősödő, Európára nehezedő migrációs nyomáson enyhíteni lehessen. Arra is kitért, hogy a magyar hozzáadott érték ebben a küzdelemben a világszínvonalú agrártudás, valamint a szintén komoly vízügyi szaktudás becsatornázása civil szervezeteken, kutatókon és a Hungary Helps önkéntesein keresztül.

Vezetőkép: MTI/Kallos Bea

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.