Pesti Srácok

Pánczél Károly: Magyarországnak ki kell állnia az őshonos nemzeti kisebbségek mellett

Pánczél Károly: Magyarországnak ki kell állnia az őshonos nemzeti kisebbségek mellett

Magyarországnak továbbra is ki kell állnia az európai őshonos nemzeti kisebbségek mellett – mondta Pánczél Károly (Fidesz), az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke szerdán az MTI-nek. Az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét célzó Minority SafePack aláírásgyűjtése 2017-ben indult az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szervezésében, amelyet a nemzeti összetartozás bizottsága és az Országgyűlés is támogatott.

Pánczél Károly hozzátette: az aláírásgyűjtés 2018 tavaszán sikerrel zárult, a kezdeményezők a szükséges egymillió helyett 1,1 millió érvényes támogató nyilatkozatot gyűjtöttek össze a szükséges hét helyett tizenegy tagállamban. Az Európai Parlament is támogatta a kezdeményezést, de az Európai Bizottság teljes egészében elutasította azt, ezzel pedig semmibe vette az európai polgárok akaratát - fogalmazott a politikus. Hozzátette: a bizottság a döntésével elmulasztotta azt a történelmi lehetőséget, hogy foglalkozzon az európai őshonos nemzeti kisebbségek nyelvének, hagyományának, kultúrájának védelmével.

A bizottsági elnök jelezte: az őshonos nemzeti kisebbségek ügye nem csak magyar ügy, összesen ötvenmillióan élnek őshonos nemzeti kisebbségiként valamely uniós tagállamban. Pánczél Károly közlése szerint az Európai Bizottság döntése után szolidaritási mozgalom indult el Európában, ehhez csatlakozna a határozati javaslattal Magyarország is. A határozati javaslat szerint az Országgyűlés továbbra is kiáll a külhoni magyar közösségek és az Európai Unióban élő őshonos nemzeti kisebbségek mellett. Pánczél Károly elmondta azt is, a bizottság egyhangú döntéssel támogatta a határozati javaslatot és reményei szerint a három hét múlva esedékes szavazáson is a legtöbb frakció támogatni fogja azt.

A bizottság elnöke szólt arról is, hogy a Minority SafePack (MSPI) kezdeményező bizottsága az Európai Unió Bíróságán indított eljárást az Európai Bizottság (EB) elutasító döntése ellen. Az európai polgári kezdeményezés jogintézménye lehetővé teszi, hogy az Európai Unió állampolgárai közvetlenül felkérjék az Európai Bizottságot, terjesszen elő jogalkotási javaslatot a hatáskörébe tartozó területen. A polgári kezdeményezést a huszonhét uniós tagország közül legalább hétből származó, legkevesebb egymillió uniós polgárnak kell aláírásával támogatnia. A hét tagállam mindegyikében össze kell gyűjteni az adott országra vonatkozó, minimálisan szükséges számú aláírást.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.