Erzsébetvárosban a fű sem nő, de Niedermüller Péter nagyon elégedett magával
A világ legjobb dolga polgármesternek, városvezetőnek lenni pandémia alatt. Egyedül lehet mindenről dönteni, nincsenek felesleges körök, és a fogadóórákat is meg lehet tartani online, így értelemszerűen nem kell kellemetlen kérdésekre válaszolni, vagy akadékoskodó állampolgárok kekeckedéseit hallgatni. Ráadásul nagy fejlesztéseket senki nem várt el a kerületvezetőktől az elmúlt egy évben, így a megfelelési kényszer sem buzog bennük. Meg ugyebár mindent illik ilyenkor a kormány nyakába varrni. Niedermüller ebben is nagyot alkotott: követve az ilyenkor szokásos ballib manírokat, minden kötelesség alól felmentette magát.
Niedermüller Péter csütörtökon online audienciát tartott és hozta a szokásos papírformát, már-már a követelményt az ellenzék részéről, akik csak akkor városvezetők, ha a haveroknak pénzt kell osztogatni, egyébként pedig játszák a kisemmizett földönfutót. Ennek a politikai habitusnak a szellemében, a DK-s polgármester például a szemétszedés problematikáját elegánsan átruházta a kerületi lakosokra:
A köztisztaság értelemszerűen mindannyiunk ügye (...) teljesen természetesen a lakóknak is részt kell venniük ebben a folyamatban, azokat a járdaszakaszokat amik a társasház előtt húzódnak, a tulajdonosnak kell tisztán tartaniuk (...) Nagyon fontosnak tartom megemlíteni azt, hogy a köztisztaság kérdése nem egyedül az önkormányzat feladata, éppen ezért nagyon remélem, a lakók is kiveszik a részüket a takarításból.
Valaki felhívhatná Péterünk figyelmet arra, hogy ne apelláljon a kerületben élők agilitására, inkább szervezze meg az utcák takarítását az önkormányzat.
Aztán a piszkos anyagiakkal kapcsolatban Niedermüller megint hozta a szokásos propaganda-dumát:
Nyilván a járvány következtében is a költségvetésünkben három és fél millárd forintnyi hiány van. A hiányt nem úgy kell érteni, hogy el vagyunk adósodva, hanem, hogy ennyivel kevesebb pénz áll a rendelkezésünkre (...) Ez egy olyan irdatlan nagy összeg, hogy a kötelező önkormányzati feladatokra kell koncentrálni (...) Tehát olyan nagy volumenű pénzösszegektől estünk el, mintha egy családi költségvetésből – ami két keresőre volt felépítve – most másfél kiesett.
Könyörgöm, ez érthető, de ilyenkor az ember összehúzza a nadrágszíjat, és nem költ még többet a főnök barátjára, azaz Czeglédy Csabára. Hiszen a nagy jajgatás közepette Czeglédyre és az ügyvédi irodájára több mint hatvankétmillió forintot pengetett ki az önkormányzat. És ilyenkor pláne nem illik a kerületi gyermekeken spórolni azzal, hogy az ingyenes állatkerti látogatásra eltervezett tizenhatmillió forintot lecsökkentjük a felére, kemény nyolcmillió forintra.
De Niedermüller profi, és pofátlanul, folyékonyan hazudott bele a kamerákba, amikor beestek olyan kérdések is, amelyek a meg nem valósult választási ígéreteivel szembesítették. Például a vendéglátóhelyek zárásával kapcsolatban. Anno Niedermüller azt ígérte:
Bevezetjük a vendéglátóhelyek nyitvatartásának korlátozását. Jelentem, megtettük. Ma Erzsébetvárosban éjfélig tarthatnak nyitva a vendéglátóhelyek. Persze van egy kritériumrendszer is.
Amelynek eredményeképpen 138 kocsmából 102-en továbbra is nyitva maradhattak, azaz joggal várják a lakók a választási ígéret megvalósulását, hiszen Niedermüllerék valójában semmit sem csináltak. A választási ígéretek között szerepelt az is, hogy kulturális kerület lesz Erzsébetvárosból. A DK-s polgármester ebben a témakörben is igen elégedett volt magával és eddigi munkásságával:
Igyekszünk galériáknak, kávézóknak, kulturális intézményeknek a kerületben való megtelepedését szolgálni.
Itt Niedermüller bizonyára arra gondolt, hogy az Eröművházat nem üldözte el a Wesselényi utcából, és a Molnár Antal Zeneiskolát sem próbálta bezáratni az előbb említett kulturális negyed létrehozása céljából. Vagy ha mégis, joggal feltétezhetjük, hogy mást ért kultúrán, mint az átlagemberek.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
