Ügynökhálózat a Jobbikban, Volner szerint titkosszolgálat állhat a párt jelenlegi tevékenysége mögött
Az Ügy legutóbbi adásában a Jobbik által emlegetett „alvó ügynökre” világítottunk rá. Leporoltuk a régi híradásokat, amikor még a Jobbikot ádáz ellenségként emlegették mai szövetségesei, de megszólalt Volner János, a párt egykori meghatározó politikusa is, aki kendőzetlenül beszélt arról, milyen titkosszolgálati befolyásolásra figyelhetünk fel az utóbbi években. Azóta pedig bizonyossá vált az is, hogy a kormánypárti politikusok nem véletlenül tartották számon nemzetbiztonsági kockázatként a Jobbikot. Akkoriban még a párt mai szövetségesei is ádáz ellenségként kezelték őket, Szél Bernadett szó szerint azt mondta: neutralizálni kellett volna a férfit. A liberálisok nácipártként, antidemokratikus szervezetnek, míg a szocialisták álszentnek nevezték mai kebelbarátjukat, a Jobbik megmaradt frakcióját. Vajon mi történt, ami ennyire megváltoztatta egymáshoz való viszonyulásukat? És mi okozta a Jobbik szélkakasokat is megszégyenítő pálfordulását? Volner János Az Ügyben minderről azt mondta: ez egy olyan szintű hazaárulás, ami után nem is érti, miként tudnak ezek az emberek tükörbe nézni. A Jobbik egykori vezető politikusa egészen biztos abban is, hogy a történtekben titkosszolgálati segítség is közrejátszhatott.
Az Ügy szombati adásában arra kerestük a választ, miként kerülhettek külföldi érdekeket képviselő politikai entitások olyan pozícióba, ami nemzetbiztonsági kockázattal járhatott. A kutakodásban komoly segítségünkre a liberális gittegylet médiamogulja és annak csatolt részei, akik akkori tényfeltárásaikra mára vélhetően már nem annyira büszkék sem a 444.hu, sem pedig az egykori Népszabadság munkatársai közül. Nézzük, miről is van szó.
A PestiSrácok.hu 2018-ben indított tényfeltáró cikksorozatot Kik vagytok ti? Külföldiek a magyar politikában címmel és hívta fel a figyelmet az ellenzéki pártok kulcsfiguráinak különös életútjára. A széles nemzetközi kapcsolati hálóval rendelkező szivárványkoalícióban sok közös vonást lehet felfedezni – és itt nem csupán arra gondolunk, hogy mindegyikük célja a gonoszZorbán-kormány megbuktatása és a „diktatúra” felszámolása. Tevékenységükkel ugyanis bebizonyították: nem a magyar érdekeket képviselik. A Momentum elnökségi tagjait, valamint Szabó Tímeát is bemutattuk; a mikro-nano támogatottsággal rendelkező Párbeszéd hölgy politikusának eddigi karrierje finoman szólva sem mentes az ellentmondásoktól és számos kérdést is felvet. Legutóbbi adásunkban kitértünk arra is, hogy a WikiLeaks közzétett jónéhány belsős CIA-dokumentumot, amelyben kémeknek adnak tanácsot, részletes áttekintést titkos taktikákról, így Magyarország megfigyeléséről is. Ennek részét képezte a határmegfigyelő program, amit Szabó Tímea koordinált.
A Párbeszéd társelnöke nem csupán az afgán kormány felállításában volt sikeres, hanem bizony a Magyar Helsinki Bizottságban sem tétlenkedett. Elérte, hogy a civil társaság tagjai beléphettek olyan rendvédelmi, határőrizeti vagy éppen reptéri zónába, ahol például adatokat gyűjthettek, de kihallgathattak eljárás alá vont személyeket is, valamint olyan iratokba tekinthettek be, ami egyébként belügyi aktáknak minősülnek. A Helsinki Bizottságnak tehát egészen döbbenetes módon, 2003–2004-ben olyan jogosítványokat adott tulajdonképpen önként át a magyar illetékes rendszer, ami egy civil szervezet számára elképzelhetetlen lenne. A Helsinkinek mégis sikerült bejutnia határőségekre, belbiztonsági szervekhez, ahol nagyon komoly szolgálati titkokat, adott esetben államtitkokat is őriznek. A Gyurcsány-kormánynak úgy tűnik, mindez mégsem volt problémás. Felmerülhet viszont, hogy Gyurcsányék miért érezhették úgy, hogy fittyet hányhatnak a nemzetvédelmi stratégiára? Mert ilyen esetben teljesen feleslegesen vannak szolgálati szabályzatok, államtitkokra, szolgálati titkokra vonatkozó törvények. A Helsinki Bizottsághoz hasonló intézményeket azonban nem kötelezi a további titoktartás. Bármit tehet, bármit mondhat, bárkinek továbbadhatja a megszerzett információt. Érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb országban ez nem így működik, nem engednek be civil szervezetet illetéktelen területre – kivéve a 2000-es évek Magyarországán, ahol ez bevett gyakorlattá vált.
Szabó Tímea vezetésével a Magyar Helsinki Bizottság a bevándorlást szabályozó intézkedések lazításán fáradozott, olyannyira, hogy még egy köztörvényes bűncselekménnyel vádolt személy elleni eljárást is meggátolt. Ezekről jelentéseket írt, mint ahogyan a Magyar Gárdáról is. Azt persze véletlenül elfelejtette megemlíteni, hogy a baloldali nézetekkel rendelkező férjét állítólag a szélsőjobbos Hunyadi Gáborral csalta meg, aki a gárdisták védelmezőjeként tündökölt akkoriban. A Jobbik OVB-delegáltjával Szabó egyébként akkor kötött házasságot (amiből gyermek is született), amikor a gárdamozgalom kibontakozóban volt és egyre nagyobb népszerűségre tett szert. Némi ellentmondás, hogy Szabóék ezért folyamatosan torpedózták a Jobbikot, azt azonban titokban tartották, hogy házastársak.
Volner János ezzel kapcsolatban a Pesti TV-nek úgy fogalmazott:
Alapvetően meglepődtünk a híren, hiszen Gábor egy radikális jobboldali párt tagja volt, Szabó Tímeáékról pedig tudni lehetett már azt, hogy Karácsony Gergellyel közösen arra készülnek, hogy az LMP-t lehetőség szerint beletolják a baloldalba, azaz létrejöjjön a régi szoci és az ellenzék között egy szélesebb körű baloldali összefogás – szemben például a Schiffer András által képviselt önálló úttal. Schiffer András szabadelvű gondolkodóként szerette volna változtatni a politikát, őszintén hitt benne, hogy Lehet Más a Politika. Szabó Tímeáék pedig gyakorlatilag nem másra használták az LMP-t, mint hogy legyen egy új csapat, akikkel kiegészülhet a baloldal.
Hozzátette:
ezek után bizalmi válság alakult ki Hunyadival szemben, hiszen ha kiderül valakiről egy ilyen dolog, hogy Szabó Tímeával együtt él, gyermekük is születik, akkor ezt nyilván egy párton belül tudnunk kellett volna, hiszen Gábor bizalmi munkakörben dolgozott a Jobbikban, ő vezette akkoriban a jogi osztályt. Ez pedig így felvet bizonyos biztonsági aggályokat egy párt vezetésén belül, s ezektől a biztonsági aggályoktól minden párt igyekszik megszabadulni. Ezt most úgy tudnám érzékeltetni, ha Gyurcsány Ferencéknél kiderülne például, hogy az egyik bizalmi munkakörben tevékenykedő tagjuk férje mondjuk a Jobbiknál vezető munkatárs, ott is fölvetődnének bizonyos kérdőjelek. Ez nem volt elképzelhető azért korábban, példanélküli esetről beszélhetünk.
Volner János kifejtette: ezek után már elkezdtek azon dolgozni, hogy Hunyadi távozzon a pártból.
Ezt a döntést én közöltem vele. Szabó Gábor pártigazgatóval közösen hívattuk be a Fő utcai irodába, és ott beszélgettünk el vele és mondtam el neki azt, hogy megszűnik a munkaviszonya a Jobbiknál és keressen magának másik állást. Részemről a hasonló emberek kiszorítása egy többéves folyamat eredménye volt. Nagyon lassan érett meg a helyzet erre, de fontos volt meglépni ezeket a lépéseket.
A Magyar Gárda paramilitáris szervezet, amelyet Vona Gábor akkori jobbikos pártvezető alapított és regisztrált. 2008-ban Vona egy német neonáci folyóiratnak adott interjújában azt állította, hogy a „szervezett zsidóság” megpróbál beavatkozni Magyarország belügyeibe. 2009-ben a Legfelsőbb Bíróság betiltotta a Magyar Gárdát, amelyet az ország legnagyobb gyűlöletcsoportjának tartottak. A Vonáék által alapított Jobbik azonban növelte támogatottságát, a párt magánadományok mellett – egyes források szerint – orosz és iráni finanszírozásból működött. Ezt a Jobbik illetékesei többször tagadták, illetve kifejezetten Oroszország pénzügyi támogatását cáfolták. Mégis izgalmas megnézni, hogy a Jobbik egyik – azóta KGBélaként ismertté vált politikusa – honnét is landolt a párt vezetőségébe.
KOVÁCS BÉLA IS 2003-BAN ÉRKEZETT MAGYARORSZÁGRA – SALÁTABÁRT NYITNI
Szabó Tímea mellett – nyilván szintén véletlenül – Kovács Béla is 2003-ban tért haza. A férfi 1986-ban Moszkvában, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO) szerzett nemzetközi közgazdász diplomát. Japán, angol, orosz nyelvből felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik, de emellett lengyelül, franciául és németül is beszél. 1986-ban Magyarországra költözött, és a Terimpex külkereskedelmi vállalatnál lett üzletkötő. 1987-ben behívták katonának. Ezután ismételten kiköltözött a Szovjetunióba. 1988–2003 között nemzetközi kereskedelmi cégeknél dolgozott vezető beosztásban Japánban és Oroszországban. 2003-ban a „Gaszisz” Orosz Állami Akadémia jogtudományi karán végzett befektetési szakjogászként. 2003-ban hazaköltözött, Angyalföldön nyitott egy salátabárt, amelyet 2010-ben számoltak számoltak fel. A Jobbikba 2005-ben lépett be, volt katonatársa, Bíber József Tibor ajánlásával. Még ez év decemberében megalapította a párt külügyi bizottságát, amelynek elnöke lett, majd 2006-ban megalapította a Jobbik XIII. kerületi szervezetét. 2008 decemberében már a Jobbik fővárosi alelnökeként sűrűn járt Brüsszelbe. A 2009-es európai parlamenti választáson a Jobbik listájának 7. helyén szerepelt, így képviselőként nem jutott be az Európai Parlamentbe, azonban a mandátumot szerzett három jobbikos képviselő asszisztenseként és szakmai tanácsadójaként rendszeresen utazgatott a Budapest–Strasbourg–Brüsszel útvonalon, majd neki is sikerült mandátumot szereznie az EP-ben: az EU–Oroszország Parlamenti Együttműködési Bizottság energetikai munkacsoportját vezette.
A párthoz való csatlakozása után vált hangsúlyosabbá a Jobbik oroszbarát és keleti politikája – még akkor is, ha azt oly bőszen tagadták. A kémügy felfedése előtt a politikus neve alig volt ismert Magyarországon – nem meglepő, mivel soha nem szerepelt a Jobbik kampányplakátjain, alig adott interjút, életéről nagyon keveset tudtak, önéletrajza meglehetősen rövid volt. Látszólagos jelentéktelensége ellenére pártfogó: neki köszönhető, hogy az évek során a nacionalista Jobbik oroszbarát lett. Tevékenysége azonban meghaladta Magyarországot is. Kezdeményezésére 2009-ben létrehozták az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségét, amely több európai szélsőjobboldali párt ernyőszervezete. Az idegen nyelvek ismerete és a kiterjedt kapcsolatok mellett Kovács párton belüli gyors promócióját mély zseb is segítette. Ebben az esetben senki nem kérdezte, honnan származik a pénz, vagy mit tett a múltban. Ennek ellenére mindig is gyanú támadt róla: Moszkvában töltött évei miatt a párton belül egyszerűen KGBélaként emlegették. Kovács soha nem tagadta szoros kapcsolatát Oroszországgal és gyakori moszkvai útjait, sőt, ezeket a tényeket saját védelmében hozta fel. Ha a magyar titkosszolgálat több nyugat-európai titkosszolgálattal együttműködve 2009 óta nyomon követi Kovács Bélát, és fényképekkel rendelkezik annak igazolására, hogy a politikus titokban találkozott diplomatákkal az orosz titkosszolgálat bérszámfejtésén, akkor ezekre a kérdésekre nagyon egyszerűen lehet választ adni. Egyidejűleg ez azt is jelenti, hogy 2005-ben, két évvel azután, hogy Kovács Béla és felesége visszatért Magyarországra Oroszországból, az orosz titkosszolgálat beszivárgott a Jobbikba.
Volner úgy fogalmazott: látható, hogy a mai párttagok alapvetően eltértek a Jobbik alapításkori elveitől. Abban ugyanis a Jobbik alapítói legfontosabbnak azt nevezték meg, hogy távol tartsák a szélsőséges liberálisokat és a kommunista utódpártokat a hatalomtól.
Most azt látjuk, hogy ezekkel jelenleg összefogott a párt vezetése. Egyébként érdemes megjegyezni Kovács Béla személyével kapcsolatban, hogy azért van még egy olyan figura, akivel szintén érdemes lenne most foglalkozni: Gyöngyösi Márton. Talán kevesen tudják, hogy Kovács Béla leváltására a külügyi kabinet élétől úgy került sor, hogy Kovács Béla a külügyi kabinettagoktól értesült arról, hogy már nem ő a kabinet elnöke, hanem Gyöngyösi Márton. Tehát szó szerint senki nem közölte Kovács Bélával, hogy leváltották.
Volner János kifejtette: ez még jóval korábban volt, minthogy kirobbant volna a kémbotrány. Gyöngyösi gyakorlatilag kilobbizta Vona Gábornál, hogy ő legyen a külügyi kabinet elnöke. Kovácsot persze leforrázta ez a fajta eljárás, hogy még csak nem is közölték vele személyesen, hogy már nem ő irányítja a Jobbik külügyeit.
A JOBBIK ALVÓ ÜGYNÖKEI
Árulkodó Csuhaj Ildikó a Népszabadságban megjelent cikke, amelyben azt írja: nem az EP-választás okoz gondot a Fidesznek. Sokkal mélyebben érinti a kormánypártot a Jobbik feltételezett beágyazottsága.
Az államigazgatásban tevékenykedő tömérdek jobbikos alvó ügynökről beszélt Vona Gábor, aki alelnöke szerint nem úgy értette, de sokak szerint a párt nemzetközi kapcsolatai jelentik a valódi kockázatot. A Fidesz-vezetés azt az elvet követte, hogy a Jobbik ne kerüljön a rendészeti, illetve a nemzetbiztonsági bizottságok „közelébe”, azaz az elnöki székébe, ne ássa alá a kormány népszerűségét azzal, hogy a Jobbikhoz köti a rend, a közbiztonság megteremtését
– írja a Népszabadság. Így utólag, az elmúlt évek távlatából, ebben is Orbán Viktornak lett igaza. Vona Gábor egyik beszédében nem is rejtette véka alá:
tömérdek alvó jobbikos ügynök várja a győzelmünket. (…) Számtalan szakértő segített kidolgozni a programot, és sok alvó ügynök is van az államigazgatásban, akik egyelőre félnek nyíltan támogatni a Jobbikot, de majd rájuk is számítani lehet.
TITKOSSZOLGÁLATI BEFOLYÁS LEHET A KULCS?
A kormányoldalon többen állították: a Jobbik nemzetközi kapcsolatai nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Ezt erősítette meg Volner János is, aki a Pesti TV-ben arról beszélt, hogy egy nagyon nagyon durva átállást láthattunk az elmúlt években, ami nem a véletlennek köszönhető.
Én korábban egy nemzeti értékrendű párthoz csatlakoztam, egy nemzeti radikális pártnak lettem a vezetője. Segítettünk ezt a pártot a nulláról fölépíteni egészen 20 százalékig. Ezek után pedig ez a párt elhagyja az alapításkori elveit és átáll teljes egészében a liberális, nemzetközi – nyugodtan kimondhatjuk: szabadkőműves – oldal kiszolgálására. Ez egy olyan szintű hazaárulás, hogy nem is tudom, miként tudnak ezek az emberek tükörbe nézni. Egészen biztos vagyok benne, hogy titkosszolgálati segítség is volt ebben a dologban.
Az Ügyben abból az interjúból idéztünk, amit Volner Jánossal készítettünk, amelyet külön mutatunk be majd be.
HAZAÁRULÁS VAGY NEMZETELLENESSÉG?
A vakcina kérdésében is Szabó Tímea és csapata volt az első, aki hazaárulóként minősítette Orbán Viktort, mert kínai vakcinát vett. Az persze nagy kérdőjel, hogy ez magyarként miért is baj? Hiszen az USA és a Kína közötti egyre élesedő konfliktushoz nekünk, magyaroknak semmi közünk. És akkor jön Szabó Tímea a magyar parlamentben, aki Amerikában tanul, dolgozik amerikai NGO-knak, ezeknek ráadásul aktív tagja volt hosszú időn keresztül, és ma is nyilvánvalóan megfelelő kapcsolatot tart velük, gyakorlatilag az amerikai külpolitikai érdeket kezdi védeni vehemensen. Azokét, amely látszólag nem sért magyar érdeket, sőt, a magyar emberek egészségét védi. És itt merül fel joggal a kérdés: kinek az érdekeit szolgálják magyar politikusok? Kik vagytok ti? Külföldiek a magyar politikában? Mert Szabó Tímeához hasonlóan Demeter Márta és a Jobbik által képviselt parlamenti nemzetbiztonsági bizottsági elnök nyíltan vitt ki titkos információt arra hivatkozva, hogy ő ezzel menti a hazát.
Persze azt, hogy kinek az érdekeit szolgálják, azt már láttuk jó ideje. Most is intenzíven támogatják az ellenzék különböző képviselőit, és ha azok a gazdák megjelennek, akik eddig segítették őket és benyújtják a számlát, annak Magyarországra nézve nagyon durva következménye lesz. Ebben egészen biztosak lehetünk.
Köszönjük a Budapest Shootingnak, hogy biztosították a forgatás helyszínét!
Operatőr: László Petra
