Boomerlázadás – A globalista rendszer bukásra van ítélve (Videó!)
Boros Imre pénzügyi közgazdász és Lentner Csaba, egyetemi tanár voltak Mészáros Nóra és Stefka István vendégei a hétfői Boomerlázadásban. A szakemberek beszéltek arról a pénzügyi politikáról, amely a balliberális kormányok alatt gazdasági csődbe vitte az országot, és amelynek képviselői nem a magyar lakosság, hanem a külföldi pénzügyi körök érdekeit nézték. Ez történt akkor is, amikor Horn Gyula és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt kizárták a privatizációból a hazai vállalkozókat, és potom pénzért odaadták a magyar közvagyont külföldieknek.
A beszélgetés során szó volt az aranytartalékoknak az egykori MNB-elnök, Surányi György korszaka alatti eladásáról is. Ezzel szemben a 2010 utáni gazdasági rendszerváltás nem a nép kifosztására irányult, hanem arra, hogy különböző rétegek megerősödjenek. Ezen felül a vendégek beszéltek a jelenlegi inflációról, és arról, hogy miért nem akarjuk, hogy Magyarországon is az euró legyen a hivatalos fizetőeszköz. Az adás első részében Surányi Györgyről, illetve az ő tevékenységéről kérdezte Stefka István Boros Imrét. A Pesti TV programigazgató-helyettese úgy tette fel a kérdést, hogy miért szálka a szemében Surányi György.
Ez így nem egészen precíz. Surányi György személyével nekem nincsen problémám, viszont rengeteg van azzal, amit ő kétszeres jegybank elnökként véghez vitt
– reagált a volt miniszter.
Surányi a nemzetközi pénzügyi körök ikonja
Stefka István tovább feszegetve a témát azt firtatta, milyen károkat okozott Surányi György.
Ez nézőpont kérdése, ugyanis ő egy ikon. Egy hatalmas érték, csak nem a miénk, hanem a nemzetközi pénzügyi köröknek az értéke, a magyarországi egyes számú letéteményese. Hozzá hasonlítható elnököt – egyébiránt tehetséges és rátermett – ők még nem produkáltak, ezért veszélyes is. Hiszen azokra a vizekre evezne most az ellenzék át, ahol ő nagyon is érti a dolgát. Ezért úgy gondolom, lényegesen nagyobb szerep várna rá, mint például egy jegybankelnökség
– reagált Boros Imre.
Surányi nem a magyarok barátja
A műsor felelős szerkesztője úgy folytatta, hogy az elmondottak alapján Surányi György nem a magyarok barátja. Boros Imre megmosolyogva azt felelte, a barátság nem így néz ki. Véleménye szerint az első és a második jegybankelnökségének legfőbb tételei kifogásolandók.
Ők Bokros Lajossal voltak a „dream team”, vagyis az álomcsapat. Ezt én értem, hiszen olyan jó dolguk a nemzetközi befektetőknek soha nem volt. Az első elnöksége alatt mindent megtett, hogy az ország adósságkönnyítést ne kapjon. A második elnöksége volt a „cukifalat” – megbízói szempontból. Egyrészt zseniálisan tüntette el a jegybankból 1973 és 1996 között elsíbolt körülbelül húsz milliárd dollárt, amivel veszteséget lepleztek egy érdekes könyveléssel. Erre a kétharmados parlament ütött pecsétet
– részletezte Boros Imre.
Meghívtuk annak idején a frakcióba az ÁSZ két elnökét. Kértük, hogy adjanak magyarázatot arra, hogy vajon ezt a pénzt, amit felvett, azt az államkasszába beforgatták-e. Mind a két alelnök azt mondta, nem, ilyen nem történt. Magyarázat nélkül maradt az egész, de rákerült a kétharmados pecsét
– idézte fel a közgazdász.
Elkótyavetyélt állami vagyon
A beszélgetés során kiderült a másik ok is, amiért a pénzügyi közgazdász nem kedveli a Surányi-érát: Surányi korszaka alatt Bokrossal együtt úgy irányították a privatizációt, hogy ahhoz magyar vállalkozó nem férhetett hozzá, az egész állami vagyont potom pénzért kiadta a magyarok kezéből. Haladván a múltból a jelenbe, a következő kérdés az volt, hogy mi a gazdaságpolitika mai koncepciója.
2010 után a gazdaságpolitika – logikáját tekintve – teljesen az ellenkezője lett, mint ami korábban volt. Aktív állami közreműködésre épül, vagyis nem olyan, mint a liberális piacgazdaság. A gazdasági folyamatokba beleavatkozik mind a kormányzat, mind pedig a nemzeti bank olyan tekintetben, hogy pénzügyi stabilitást, intézkedéseket hoz
– fejtette ki Lentner Csaba, aki azt is kiemelte, hogy 2010-től megváltozott az adórendszer, csökkentek a jövedelemadó-terhek, a társasági nyereségadó megfeleződött. Ennek ellenére több pénz kerül be a magyar költségvetésbe, hiszen a lakosság fizetőképes keresete megemelkedett. Kevesebb adót kell fizetni, de a közvetett adókon keresztül bejön a költségvetésbe a pénz. A szakember szerint nemcsak az adóreform miatt tudott felemelkedni a magyar gazdaság.
A magyar állam visszavásárolt stratégiai ágazatokat
Miközben az adóreform végbement, a magyar állam kétezer milliárd forint értékben visszavásárolt stratégiai ágazatokat. Ennek a privatizációs visszavásárlásnak ma sincs vége, hiszen legújabban a Ferihegyi repülőtéren készülnek hasonló visszavásárlási konstrukciók
– hangsúlyozta, majd kiemelte, hogy 2013-ban jött egy monetáris politikai rendszerváltás. Rámutatott, hogy az új jegybank-menedzsment, az új jegybankvezető más gazdasági filozófiát hozott, és a nemzeti bank tevékenysége nem aranyeladásokra, hanem aranykészlet-visszavásárlásokra koncentrált: háromról kilencvennégy tonnára emelkedett Magyarország aranytartaléka. Négyezer milliárd forint értékben beindult a kis- és középvállalkozásokat támogató növekedési hitelprogram. Több tízezer vállalkozás jutott olyan hitelhez, amit Surányiék a kilencvenes évek elején felszámoltak.
Fontos az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank az államadósság finanszírozásában akár közvetlenül – tehát állampapír lejegyzéseken –, vagy közvetetten a kereskedelmi bankok az állampapír vásárlásait ösztönző monetáris politikába kezdett. Amikor 2019-ben bejött a válság, a magyar gazdaság jó volt, megfelelő tartalékkal rendelkezett, és így a válságkezelésből is kivette a részét
– magyarázta Lentner Csaba.
Mi a különbség tehát a két korszak között?
2010-ig be volt be volt dobva a gyeplő közé a lovak közé, 2010 után a szekér, a lovak koordinációja egyfajta kötött logika mentén történik
– mutatott rá a szakember.
A globalista rendszer bukásra van ítélve
Mészáros Nóra arról érdeklődött, hogy milyen ma a pénzügyi gazdasági politika Magyarországon.
Szoktunk jobb- meg baloldalról beszélni, de ez a dichotómia már idejétmúlt. Kétfajta szemlélet van. Az egyik nagy nemzetközi konglomerátumokat akar létrehozni. Ezt meg is vallják, azzal például, amikor Európai Egyesült Államokról, migrációról, LMBTQ-ról beszélnek. Ez a globalista szemléletű világ. Ehhez keresik az eszközrendszereket. Ez csap össze azzal a nézettel, hogy a nemzetek, a nemzetállamok együttműködéséből kell intézni a nemzetközi ügyeket. Ez az utóbbi a jelenlegi kormányzat. Az unió alapító atyáinak eredetileg ez volt a célja. A globalista szemléletmód csak később, a hetvenes években kezdett el lopakodni
– reagált a szakember.
De ez kinek használ, ez a szemléletmód?
– kérdezte Stefka István Boros Imrét.
Azoknak, akik ezt a magánpénzt üzemeltetik
– felelte, majd úgy vélekedett, hogy a globalista rendszer bukásra van ítélve, csak először be akarnak mindenkit gyűrni ebbe a kócerájba, utána pedig majd mindenkit húznak magukkal. A műsor zárásaként szóba került az is, hogy miért nem az euró a hivatalos fizetőeszköz Magyarországon. Lentner Csaba úgy felelt:
Nem érett meg a magyar gazdaság arra, hogy euróval fizessünk. Ez nem maga a fizetőeszköz kérdése, hanem az euró mögött a pénzpolitikát az Európai Központi Bank diktálja, a forint felett pedig a Magyar Nemzeti Bank.
A teljes adást itt tekinthetik meg!
Forrás/fotó: Pesti TV
