Pesti Srácok

Év végére elkészül a világ egyik legfigyelemreméltóbb kortárs épülete – Itt tart most a Magyar Zene Háza építkezése (VIDEÓ)

Izgalmas újdonságokkal folytatódik a Városliget történelmi léptékű megújítása 2021-ben is, hiszen ez év végére készül el a világ egyik legnagyobb izgalommal várt kortárs épülete, a rangos nemzetközi díjakkal elismert Magyar Zene Háza – írja a Liget Budapest Projekt kedden megosztott legfrissebb videójuk kapcsán. Mint kiemelik, "a világ leginnovatívabb építészének választott Sou Fujimoto egy modern, extravagáns házat álmodott meg a zenének, a végeredmény pedig egy könnyed, légies, nyitott és átjárható, harmonikus épület lesz, egyedülálló interaktív tartalommal".

A Liget Budapest Projekt a videó kapcsán felidézi, a Városliget különleges épületének tervezése során a japán építész, Sou Fujimoto nagy hangsúlyt fektetett az épület és a park harmóniájára, valamint az intézmény funkcionális összetettségére is. Ennek megfelelően a Magyar Zene Háza hármas – kiállítási, előadóművészeti, oktatási – feladata építészetileg is jól elválik: míg a koncert- és az előadóterem, valamint a szabadtéri színpad a városligeti park szintjén helyezkednek el, addig a kiállítóterek a föld alatt, az oktatási és kutatási helyiségek pedig az emeleten, a ház „lebegő kalapjában” találhatók.

Forrás: Liget Budapest Projekt
PestiSracok facebook image

– fogalmaznak, kiemelve a Magyar Zene Háza különleges funkciókat ellátó rendhagyó zenei intézmény lesz, komplex zenei beavató helyként működik majd, amely a zene és a hangok világának számtalan élményét tárja a látogatók elé: interaktív zenetörténeti kiállítást, koncerteket, zenei kísérleteket, zenepedagógiai foglalkozásokat, a zene hallgatásának és kipróbálásának megannyi lehetőségét.

Forrás: Liget Budapest Projekt

Komplex zenei beavató hely

Legújabb videójuk kapcsán azt is kiemelik, a Magyar Zene Háza különleges, lebegő formájú tetejét a hang rezgésének vizuális képéből, a hullámból kiindulva formálta meg világhírű japán építész Sou Fujimoto, aki egy átlátszó épületet tervezett a liget fái közé. Hangsúlyozzák továbbá, hogy a játékos hullámzással vastagodó, majd elvékonyodó tetőzet végig a városligeti lombkorona szint alatt marad, a ház harmonikusan beleolvad a természetbe.

– fogalmaznak.

Forrás: Liget Budapest Projekt

– teszik hozzá.

A Magyar Zene Háza a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében épül, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. A látogatók elől évtizedekig elzárt terület újranyitásával több ezer négyzetméter megújított zöldfelületet is visszakapnak a parkhasználók.

Vezetőkép/videó: Liget Budapest Projekt

(x)

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.