Az Ügy – A testbeszéd nem hazudik! (Gyurcsány és bónuszként Szabó Tímea jellemzése, csak a PS-en!)

A mentiológia, azaz a hazugságkutatás megalkotója szerint kivétel nélkül mindenki hazudik. A magyar származású Peter Stiegnitz bécsi professzor úgy gondolja, a hazugság a mindennapi élet szükséges velejárója, ezért kivétel nélkül mindenki alkalmazza. Brit tudományos kutatások szerint az átlagember naponta mintegy százötven–kétszáz alkalommal hazudik, ami meglepően soknak tűnhet. Ennek megértéséhez érdemes megvizsgálni a mentiológia alaptételét. Eszerint a hazugság a neki tulajdonított jelentéssel ellentétben nem embertársaink előre eltervezett és súlyos félrevezetését jelenti, hanem a valóságtól való eltávolodást, ezért a megítéléséhez is az elrugaszkodás mértékét kell alapul venni. Tehát az emberek minden egyes nap hazudnak egymásnak és főleg maguknak. A testbeszéd megértésével olvashatunk embertársaink gondolataiban, mi több: titkaiban. Aki érti a testbeszédet, az nehezebben csapható be. A testbeszéd nem más, mint az ember érzelmi állapotának a leképezése, megjelenítése vagy megjelenése.

Amikor valakivel beszélünk vagy valakit hallgatunk, nemcsak a szavait figyeljük, hanem az egész embert. Ha összhang van a szavak és a testbeszéd között, akkor az illető hitelesnek tűnik, ha nincs összhang, alakoskodónak. A gyakorlott testbeszédolvasó számára minden mozdulat mesél valamit. Tudták, hogy hazugság közben az orr és az orr körüli területek felmelegednek kicsit? Ez okozza azt, hogy a hazug ember megérinti az orrát. Az is lehet, hogy megdörzsöli vagy csak odakap egy másodperc erejéig. Sőt, aki tudatában van ennek a gesztusnak, az lehet, hogy csak megindítja a kezét, de félúton másfelé, például a vállára tereli, hogy ezzel is leplezze magát. A szem dörzsölése egyértelműen jelezheti nekünk a hamisságot. Amikor a kisgyermek nem akar látni valamit, a kezeivel eltakarja a szemét. Ha egy felnőtt nem akar szembesülni valamivel, a szemdörzsöléshez folyamodik. Az agy tudat alatt próbálkozik kirekeszteni a csalás látványát, vagy annak a személynek a tekintetét, akinek épp hazudik. Mai műsorunkban Gyurcsány Ferencet vizsgáltuk meg a nonverbális kommunikáció alapján.

Néhány alapvető dolog, amiről felismerhető, ha valaki hazudik

• Hirtelen kitágul a pupillája, miközben a fényviszonyok nem romlanak.
• Nekiáll egyszerre sokat pislogni, miközben beszél.
• A beszélgetésben végig teljesen zavarban van.
• A rutintalan hazudozó folyamatosan kerüli a szemkontaktust, egyszerűen lefelé néz.
• A rutinos hazudozó viszont hosszan és jó erősen néz az ember szemébe, szinte szuggerálni próbál.
• A hazugok nagy része simán belenéz az ember szemébe, miközben hazudik.
• Túlzott gesztikulálás. Ha a szavai kevesek ahhoz, hogy meggyőzzenek, akkor szokott jönni a kezekkel való „rásegítés”, vagyis a túl sok kézmozdulat.
• Nincs rá semmi oka, mégis felvonja kicsit a szemöldökét.
• Összehúzza az orrizmát, megfeszül (akár Pinokkió, és ez nem vicc).
• Megváltozik a hangszíne, magasabb hangon kezd el beszélni (ez nők esetében jobban észrevehető).
• Húzogatja az inggallérját (aki hazudik, gyakran kezd el izzadni, és a izzadtság a nyakhoz lefolyva viszkető érzést okoz). Ugyanezen okból egyszer csak izzadságcseppek jelennek meg a homlokán.
• A kezét a szája elé teszi, ez gyakran kiskori szokásból marad meg, amikor a gyereket a szájuk elé kapják a kezüket: „Hoppá, ezt nem lett volna szabad mondanom.”
• A kezeit, és tenyerét folyamatosan takargatja ok nélkül (például nincs hideg). Az őszinte ember „nyílt lapokkal játszik”.
• Álmeglepődik az illető: a szakértők szerint az egy másodpercnél tovább tartó meglepődés vagy álmeglepődést, vagy hazugságot takar.
• A hazugság egyik legfelismerhetőbb jele, ha a beszédéhez képest késik a mimika. Például azt mondja: „Nagyon örülök!” Majd csak ezután kezd el mosolyogni.
• Nyomatékosítani akar mindent, ezért például egyszerű „Nem” helyett „Nem én voltam, aki...” válaszokkal felel.
• Ha valamiért magyarázkodnia kell, hirtelen megpróbál elveszni a részletekben, vagy megpróbálja elviccelni a dolgokat.
• Állandóan ugyanazt a pár választ ismételgeti, akkor is, ha a kérdés teljesen másról szól.
• Hirtelen témát vált. Ez is arra mutat, hogy a témában, amit éppen érintettetek, takargatnivalója van.
• Ugyanarra a kis részletre vonatkozó, két különböző kérdésedre más választ ad (a kitalálta részletekre ritkán emlékeznek a hazugok).

Már 2013-ban belátta, hogy vele nem nyerne választást az ellenzék, ezért a háttérből kell irányítania, segítenie őket az Orbán-kormány megbuktatásában. Gyurcsány Ferenc politikus, üzletember, korábban miniszter, majd miniszterelnök, az MSZP elnöke, jelenleg a DK elnöke, akit elutasító tömeg és rajongó kisebbség vesz körül évek óta és akivel kapcsolatban leginkább az a kérdés, hogyan lehet még 2021-ben is az ellenzék legmeghatározóbb alakja? Háromszor nősült, öt gyermeke van, bohócnak nézik, akként viselkedik, mégis évtizedek óta jelen van a magyar közéletben. De kicsoda Gyurcsány Ferenc? Egyáltalán: Gyurcsánynak hívják? Saját bevallása szerint is hazudtak „éjjel-nappal”. Vajon ez mennyire jellemző a Gyurcsány-jelenségre? Nézzük a nonverbális kommunikáció segítségével, mennyire őszinte a szemkilövetőként nem véletlenül emlegetett Dobrev Klára férje vagy éppen Vadai Ágnes. De érdemes megnézni Szabó Tímeát is...

Szabó Tímea jellemzése

Felkértünk egy szakembert, hogy jellemezze Szabó Tímeát, a Párbeszéd társelnökét közéleti megnyilvánulásai alapján. Véleménye szerint úgynevezett agresszív kolerikus és extrovertált intuitív, aszténiás alkat, akit rendkívül határozott, célra orientált, de egyben nagyon merev, gyakorlatilag rögeszmés gondolkodás jellemez. Ez a merevség több tényezőben is jelentkezik: egyrészt abban, hogy véleményének, szavainak origója, eredője voltaképpen egy nagyon triviális, rögeszmeszerű tétel, miszerint Orbán Viktort nem tartja demokratának, s az általa kialakított rendszert diktatúrának gondolja. Ezzel együtt a világot szintén rögeszmésen, bipoláris módon, jó és rossz oldalra felosztó gondolkodása teszi lehetővé a számára, hogy saját magára, mint a jó ügy harcosára tekintsen, politikai ellenfelét pedig ellenségként értelmezze. Harmadrészt merevsége metakommunikációjában is pontosan megfigyelhető: a megszokott hangerő többszörösével kiabálva, némelykor ordítva, rendkívül gyorsan beszélve, kemény szavakkal és széles gesztusokkal adja tudtára hallgatóságának, hogy ő „leleplez”, „feltár”, „napfényre hoz”, és ezzel megpróbál haragot vagy gyűlöletet kelteni politikai ellenfelei iránt. Szintúgy a merev gondolkodás része a perszeveráció is: beszédpanelei, fordulatai gyakran szó szerint ugyanazok, amelyekkel sulykolni akarja saját igazságát, azoknak is, akik kevésbé figyelnek a parlamenti eseményekre.

Ez a merevség azonban inkább teszi komikussá, mint félelmetessé vagy tisztelhetővé – holott ez volna a célja. Szabó Tímea ugyanis alacsony és vékony, amely két külső jellemző önmagában még megnyerővé is tudná tenni az emberek körében, hiszen ezen külső jegyek alapján a néző/hallgató egy törékeny, megfontolt, bölcs nőre asszociál – mielőtt megszólal. Ezek után viszont azonnal diszkrepancia képződik, hiszen a hangos megnyilvánulás ráadásként gyakran egészen bizarr mimikával, összeszorított szájjal és a szemek forgatásával párosul, amelyet látván a hallgatók többségében unszimpátia keltődik, hiszen személyében nem egy megfontolandó szavakat mondó, bölcs politikust, hanem egy ordító egeret látnak, aki egyszerre extrovertált és érzelmileg labilis.

Összességében így nem tudja egy olyan politikus képzetét kelteni, akire az emberek többsége akár a saját életét is rábízná.

Operatőr: László Petra