"Az Úr betér szívetek hajlékába és veletek marad" - Angelo Bagnasco bíboros prédikációja az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nyitómiséjén
"Nem vagy egyedül egy ellenséges világmindenség közepén; nem vagy egyedül az élet csodálatos misztériumával szemben; nem vagy egyedül szabadság és örökkévalóság iránti szomjúságoddal. Bárhol is tartózkodsz, nem vagy láthatatlan. Isten szeretettel tekint rád!" - fogalmazta meg a Szentlélek modern emberhez szóló üzenetét Angelo Bagnasco bíboros az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nyitómiséjén. A bíboros többek közt arról is beszélt, a hit nem tiltások sorozatát jelenti, hanem egy hatalmas igen az örömre, még akkor is, ha az elkötelezettséget kíván.
Ünnepélyes keretek között kezdődött el vasárnap az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Budapesten, a Hősök terén. Magyarország 83 év után, másodszor rendezi meg a katolikus világeseményt, ahová mintegy nyolcvan országból érkeztek zarándokok. A Hősök terén, ahol a nyitó szentmisét Angelo Bagnasco bíboros az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke celebrálta, 1.200 fiatal járult első alkalommal a szentáldozáshoz.
A félórás nyitóünnepség a Magyarország, Mária országa címet viselte. A Kárpát-medence keresztény néphagyományait bemutató műsorban 300 néptáncos és hagyományőrző művész a magyarság, a néphagyomány és a keresztény vallás különleges viszonyát, ezer évre visszanyúló gyökereit mutatta be.
Nem vagy egyedül szabadság és örökkévalóság iránti szomjúságoddal
A bíboros arról is beszélt, az emberiség vágyódik az örökkévaló iránt, „vándorol a fény felé”. Kiemelte, a szentmisével azt üzenik
minden gyengeségünk és bűnünk ellenére az egyházban ott ragyog Krisztus világossága.
Angelo Bagnasco elmondta, a Szentlélek a modern kor emberének azt üzeni,
nem vagy egyedül egy ellenséges világmindenség közepén. Nem vagy egyedül az élet csodálatos misztériumával szemben, nem vagy egyedül szabadság és örökkévalóság iránti szomjúságoddal. Bárhol is tartózkodsz, nem vagy láthatatlan, Isten szeretettel tekint rád. <…> Ne félj, Isten nem halt meg. Az eucharisztia átlép minden magányon, minden távolságon, minden közönyön.
Mint kiemelte, az egyház nem hallgathat, „nem engedheti, hogy elnyelje a csend”. Az a feladata, hogy minden ember arcán tükröződjön a feltámadt Krisztus fénye.
A hit nem tiltások sorozata
Az elsőáldozóknak szólva a bíboros úgy fogalmazott, „ti vagytok az egyház tavasza, akik emlékeztetik a felnőtteket a szív egyszerűségének fontosságára”. Hozzátette,
az Úr betér szívetek hajlékába és veletek marad. Olyan barátotok lesz, aki soha nem árul el benneteket.
A katolikus iskolák évkezdésével kapcsolatban ugyanakkor arról beszélt, a hit nem tiltások sorozatát jelenti, hanem egy hatalmas igen az örömre, még akkor is, ha elkötelezettséget kíván, mivel a szeretet komoly dolog. Kiemelte,
a hit nem ellensége az észnek, hanem kutatja a dolgok értelmét. Az észnek is szüksége van a hitre ahhoz, hogy önmaga lehessen.
Köszönet azoknak, akik a világ minden táján szétszóródva hordozzák Jézust
Angelo Bagnasco bíboros tolmácsolta Ferenc pápa és az egyházi vezetők köszönetét a papság felé is. Mint kifejtette,
ők a hajnal őrei, ők az anyaszentegyház élő jelenléte. Ott vannak az élet minden határhelyzetében, mindenütt, a városokban és a falvakban, a hegyekben és a szigeteken, a síkságon és a pusztákon. Szétszóródva a világ minden táján ők hordozzák Jézust.
Kiemelte,
ti vagytok Isten szeretetének hírnökei. A lélek prófétái az anyagiasság világában az élő hagyomány örökösei és a jövő hírnökei az eltévelyedett világban. Az egyház nem tud számotokra nyugalmas életet biztosítani, de Krisztussal együtt elmondja, Ne féljetek!
Minden erőnk és reményünk belőle fakad
Erdő Péter bíboros, prímás köszöntő beszédében hálát adott a Gondviselésnek, hogy megrendezhetik a kongresszust. Köszönetet mondott a szervezőknek, a magyar társadalomnak és az Eucharisztikus Kongresszus Pápai Bizottságának. Erdő Péter az egyhetes esemény lényegét domborította ki beszédében amikor úgy fogalmazott,
Krisztus velünk van az Eucharisztiában. Nem hagyja magára az Egyházat, a népeket, az emberiséget. Minden erőnk és reményünk belőle fakad. Az Eucharisztia az a forrás, amelyből keresztény életünk, küldetésünk táplálkozik.
Vezetőkép: MTI
