Ezernél több határsértőt kapcsoltak le a hétvégén - az ellenzék szerint felesleges volt a határkerítés
Ezerharminchat határsértővel szemben intézkedtek rendőrök és katonák péntektől vasárnapig. A migrációs válság újabb kihívások elé állítja az országot, a 2015-ben felépített határkerítés a védekezésben kulcsfontosságú. Persze akkor még az ellenzéki politikusok sem értékelték a magyar kormány intézkedését. Gyurcsány Ferenc (DK) például közölte, hogy Magyarországnak kifejezetten javára válna, ha befogadná a bevándorlókat. […] "Bizonyítani fogom, hogy Röszke II-nél a rendőrök hátrébb vonták a sorfalat, kinyitották a határzárat, ünneplő, boldog tömeg érkezett Magyarországra, akiket a rendőrök, minden előzetes figyelmeztetés nélkül, brutálisan megtámadtak.” Nem tudom, hogy Önök miként vélekednek, de szerintünk ennek az ellenkezőjét láthattuk akkor, ami miatt számos eljárás is indult. De fogadjuk el, hogy Feri bizonyítani fogja majd, hiszen megígérte...Best of gyűjtemény az ellenzéki hozzászólásokból a kerítés megépítésének szükségességéről a PS-en!
A rendőrség honlapján olvasható statisztika szerint pénteken 437, szombaton 246, vasárnap 343 jogellenesen az ország területén tartózkodó külföldit tartóztattak fel és kísértek át az ideiglenes biztonsági határzáron katonák és rendőrök. Emellett elfogtak tíz határsértőt, akikkel szemben idegenrendészeti eljárás indult. Az elmúlt héten az ország területén 2668 határsértőt tartóztattak fel és kísértek vissza. A megelőző héten - szeptember 6-tól 12-ig - a feltartóztatottak száma 2716 volt. Emellett az elmúlt héten a horvát, román, ukrán határnál és az ország belsejében elfogtak 50 határsértőt, akikkel szemben idegenrendészeti eljárás indult. Embercsempészés miatt 43 gyanúsított ellen indult eljárás - derül ki a rendőrségi összesítésből.
A magyarok felépítették a határkerítést, ami miatt nemzetközi támadás indult ellenünk, és ami megmentette Európát - amúgy nincs mit!
A magyar kormány migrációs válságra adott válasza volt a 2015-ben a déli határra felhúzott kerítésrendszer. A kabinet jogi és politikai eszközökkel egyaránt igyekezett megvédeni a magyarokat a tömeges bevándorlástól és Brüsszel betelepítési terveitől. Orbán Viktor miniszterelnök jelentős nemzetközi ellenszélben mozgott: Európa vezetői nem szívelték az illegális bevándorlás megállítására szolgáló törekvéseket.
A migrációs válság mélypontja volt a röszkei zavargások néven elhíresült incidens 2015. szeptember 15-én, amikor több száz migráns torlódott fel a Röszke–Horgos határátkelő szerb oldalán. Másnapra már több ezren lettek, és a zavargások során megpróbáltak áttörni a rendőrsorfal által védett határátkelőn és az azt lezáró kerítésen. Az erőszakos fellépők egyik hangadója Ahmed Hamed volt, aki hangosbeszélővel irányította, hergelte a feldühödött tömeget. A szír férfit végül elfogta a rendőrség, ügyében 2018 szeptemberében született ítélet: ötéves börtönbüntetést kapott, amiért tiltott módon lépte át a határt és terrorcselekményt követett el.
A Fidesz–KDNP-kormány később is számos intézkedéssel szavatolta az uniós külső határ és Magyarország biztonságát. Az előző év kora őszén elrendelt, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet 2016-ban a kormány az érintett déli megyékről az egész országra kiterjesztette, bővítve a rendőrség és a honvédség jogköreit, hogy hatékonyabban tudják megvédeni az ország határait. Még abban az évben népszavazást kezdeményezett a kabinet, mivel Brüsszelben egy állandó, felső korlát nélküli, a migránsok automatikus szétosztására irányuló mechanizmust akartak elfogadtatni a tagállamokkal. A szigorított jogi határzár 2017 márciusától lépett életbe. Ez a kerítésnél megjelenő migránsok kapcsán kikötötte, hogy a menedékkérelem benyújtása esetén a nekik előírt helyen, a tranzitzónában kell tartózkodniuk, ellenkező esetben szabálysértést követnek el.Az Országgyűlés 2018 júniusában elfogadta a Stop, Soros! törvénycsomagot, amellyel többek között adót vetettek ki a migrációt pártoló és elősegítő szervezetekre. A jogszabály hatására Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa elhagyta Magyarországot. Mindezzel Magyarország világszerte magára haragította a bevándorláspárti erőket. Francois Hollande akkori francia elnök szintén kikelt a déli határzár ellen. Kijelentette:
Nem szabad Európán belül falakat vagy kerítéseket emelni, hanem egyszerűen a külső határokat kell biztosítani.
A szocialista párti államfőt 2017-ben váltó Emmanuel Macron hasonlóan vélekedett a kérdésben. Mint mondta, a „tömeges migráció korát éljük, ami ellen semmit sem lehet tenni”, tehát a kerítés sem jelent megoldást. A határvédelmi kerítés az Európai Bizottság tetszését sem nyerte el, Frans Timmermans első alelnök pedig úgy vélekedett: a migráció kérdését nem lehet kerítésekkel megoldani. Persze a magyar ellenzék is "remekelt."
Az ellenzéki nagyágyúk már akkor is a helyzet magaslatán álltak...Ja, nem.
Persze tehetséges ellenzéki politikusokból akkor sem volt hiány Magyarországból. Éleslátásuknak köszönhetően az alábbi nyilatkozatokkal bombázták a sajtót:
Karácsony Gergely (Párbeszéd): „Meggyőződésünk, hogy egy sokszínű, különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező közösség erősíti és előreviszi Magyarországot.”
Gyurcsány Ferenc (DK): „Magyarországnak kifejezetten javára válna, ha befogadná a bevándorlókat. <…> Bizonyítani fogom, hogy Röszke II-nél a rendőrök hátrébb vonták a sorfalat, kinyitották a határzárat, ünneplő, boldog tömeg érkezett Magyarországra, akiket a rendőrök, minden előzetes figyelmeztetés nélkül, brutálisan megtámadtak.”
Niedermüller Péter (DK): „Az Európai Unió sorsa nem lehet a bezárkózást hirdető, kerítéseket építő, idegengyűlölő politika foglya.”
Niedermüller később a PestiSrácoknak árulta el, hogy legszívesebben lebontaná a kerítést.
Vona Gábor (ex-Jobbik): „A kerítés az egy hatalmas bukás. Azt gondolom, hogy a kormány bevándorláspolitikájának a bukása történt meg. A kerítés még föl sem épült, de már nyilvánvalóvá vált, hogy alkalmatlan Magyarország megvédésére. Ezt egyébként a Jobbik a kezdetektől fogva jelezte.”
Szanyi Tibor (ex-MSZP): „A Magyarország déli határán húzódó kerítés valóságában és szimbolikájában egyaránt eltakarítandó <…> Tulajdonképp ez a kerítés egy Auschwitz-lite.”
Kunhalmi Ágnes (MSZP): „Vesztébe rohan az az ország, amely falat húz határainál, és ezzel gettóba zárja magát. <…> A Fidesz-kormány megkezdte a vasfüggöny újraépítését. <…> Az ország többsége nem akar falat a déli határra.”
Botka László (MSZP): „Jóérzésű ember pártállástól függetlenül nem akarja, hogy Európa közepén az országhatáron egy drótkerítés legyen, tehát a válaszom még egyszer az, hogy azon leszünk, hogy minél gyorsabban le tudjuk bontani.”
Gyöngyösi Márton (Jobbik): „Ezeket a szerződéseket (a nemzetközi szerződéseket – szerk.) a magyar kormány nem tartja be, mert kiindulási országtól függetlenül nem enged be bevándorlókat, sőt elutasítja a betelepítési kvótákat is.”
Szél Bernadett (ex-LMP): „Most mondom, hogy ilyen kihívások lesznek végig ebben a században velünk. Ha elkezdünk riogatni, ha elkezdünk arról beszélni, hogy lezárjuk a határokat, azzal semmire nem fogunk menni.”
Utóbbi politikus egyébként ő maga riogatja újabban a szavazókat azzal, hogy rappelni próbál kampánykörútján, így téve közröhej tárgyává önmagát.
Mint ismert, a szocialisták eleinte lebecsülték, figyelemelterelésnek tartották az illegális határátlépők ügyének kormányzati kezelését. Vidéken, a szerb–magyar határ mentén vagy épp a bevándorlótáboroknak helyet adó településeken nem nagyon tudták értelmezni a baloldali párt álláspontját. Az MSZP ugyanis fennen hirdette a határkerítés megépítésének elvetését, ezt a Fidesz budapesti székházánál Kunhalmi Ágnes–Horváth Csaba-féle kerítésvágással is demonstrálta.
