Akik támadják a régi műemléki épületek helyrehozatalát, azok identitászavarban szenvednek - L. Simon László a Boomerlázadásban (Videó!)
"A Fidesz-KDNP kormányzásának elmúlt csaknem tizenkét évében egymás után újultak meg műemléki épületek, így az Ybl Miklós által tervezett Várkert Bazár és a Hauszmann Alajos által tervezett Budai Vár" - jelentette ki L. Simon László a Boomerlázadás hétfői adásában. A József Attila-díjas író, költő úgy fogalmazott: a balliberális elit képtelen volt szembesülni a valósággal, és támadta a régi épületek korábbi formájukba való visszaépítését.
A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint az ellenzékben egy identitásprobléma van:
"Ma azok, akik szakmai érvekre hivatkoznak, és elítélik a kormány munkáját, azok a saját szakmai identitásukat akarják védeni, hiszen ők részt vettek abban a lakótelepi programban, amely alapvetően idegen a magyar építészettől. Ennek áldozatául esett Óbuda, Tabán és nagyon sok városrész Budapesten."
A műsor elején Stefka István arról érdeklődött, hogy vajon a Demeter Szilárd által nemrégiben tett nyilatkozat milyen súlyosságú, és egyáltalán a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójától elfogadhatóak-e a magyar kultúrával kapcsolatos sarkos kijelentései. L.Simon László ezzel kapcsolatban azt mondta:
“Van egy velünk élő szocializmus, aminek nagyon komoly hatásai vannak a művészeti és kulturális életben. Mindezek tudatában sokkal komplexebben kell nézni Demeter Szilárd nyilatkozatát. Ugyanis ő sok mindent mondott, amelyeket aztán ő maga is kommentált.”
Stefka István azzal a kérdéssel folytatta, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki a tehetségével ki tudjon emelkedni az írók közül? Mire L.Simon azt mondta:
“mindig is voltak és vannak tehetségek, de az irodalomtörténet kegyetlenül kirostálja azt, aki egyébként nem méltó a kollektív emlékezetbe való bekerülésre.”
Az alkotók és műveik politikai vonatkozását tekintve ezt követően Szakál Borostyán azt vetette fel, hogy a politikai hovatartozás befolyásolja az irodalmi díjak odaítélését. A műsorvezető kérdésére válaszolva L. Simon László úgy nyilatkozott:
“hát is-is. Ne felejtsük el, hogy a legtöbb díjat Magyarországon mégiscsak a politika által kiválasztott testületek ítélik oda. Ez így volt a mostani kormányzás, de az előző kormányoknak az idején is. Nyilván sok-sok szakmai szempont érvényesül, de álszentség lenne azt állítani, hogy a díjak odaítélésénél ne érvényesülnének politikai szempontok. A baj az, amikor a politikai szempontok felülírják, vagy teljes egészében negligálják a művészeti, szakmai szempontokat.”
A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója ezután még részletesen beszélt arról, hogy a mai Magyarországon van egy lelki-szellemi rehabilitációs adósságunk, feladatunk:
“most már tizenegy év kormányzás után azt gondolom, hogy a dolog, többé-kevésbé kiegyenlítődött.”- tette hozzá L.Simon László. Majd kiemelte: “és hogy mindeközben vannak olyan szerzők, akik magukat akár baloldaliként, akár liberálisként, akár jobboldaliként aposztrofálják, és a sikertelenségüket a politika rovására írják, ezzel nem nagyon tudok mit kezdeni.”
A politika sok évig L. Simon életének szerves részét képezte - hiszen 2010-től fideszes országgyűlési képviselő, 2011-től a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke, majd államtitkár is volt - és akkoriban is számos kritikát kapott, sőt, még a saját párttársai is ellenszenvüket fejezték ki felé. Ennek már-már természetessé vált okairól hosszasan beszélt L. Simon László. Az igazgató véleménye pedig az, hogy “nagyon nagy a felelősségünk, nekünk, mostani kulturális vezetőknek.” Ehhez hozzátartozik, hogy korábban egy új épített környezet létrehozásán ügyködtek a kommunisták, a lakótelepek létesítése programszerűen működött az országban. “Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország egyik legromosabb épületét akkoriban a magyar kormány rendbe tette, és örülök, hogy ezt a munkát én magam vezethettem, vezényelhettem le." - nyilatkozta L. Simon. Bár aztán megjegyezte, hogy ha rajta múlna, még több műemléket újítana fel. Az igazgató szerint ma Magyarországon ütközik a hagyomány és a múlt tisztelete, azon emberek ideológiájával, akiknek nem jelent semmit a magyarság léte, a saját gyökerei. Viszont azt ki kell emelni, fontos, hogy abban a környezetben éljünk, amit még az eleink megteremtettek.
A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója - aki 2021. július 31-e óta tölti be ezt a posztot - a Boomerlázadásban azt mondta, hogy számos elképzelése és terve van az intézménnyel. Elsősorban a pandémia másfél éve alatt okozott kulturális romokat, a múzeumok iránti csökkent érdeklődést szeretné növelni. Illetve fontosnak tartja, hogy a közeljövőben az állandó kiállítást is megreformálják, például a 2006-os eseményeket feldolgozó tárlatok felállításával.
A műsor végén Stefka István az idei Fidesz Kongresszus legfőbb, legjelentősebb üzenetéről, a magyar konzervatív-kormányzás jelentőségéről kérdezte a vendégünket. L. Simon László azzal zárta a mondandóját, hogy az elmúlt több mint 10 évben számos olyan kulturális beruházásokat indítottak el a magyar kormánnyal, ami korszakos jelentőségű. 100 évig nem épült Magyarországon múzeum, ehhez képest most múzeumi negyed jön létre a Ligetben. “Olyan mértékű kulturális infrastrukturális fejlesztés indult meg az egész országban, amelyek példaértékűek. Én azt szeretném, ha ez a munka egy pillanatra sem hagyna alább.” Orbán Viktor november 14-ei beszédét L. Simon László úgy véleményezte: “a miniszterelnök azt fogalmazta meg, ami egyébként István király művét is jellemzi, hogy egyszerre kell a saját utunkon járni, szuverén Magyarországot, egy nemzetállamot létrehozni, és egyszerre kell az európai közösségnek a többiekkel azonos jogú tagjának lenni. Eszünk ágában nincs kilépni az unióból, ugyanakkor ragaszkodunk ahhoz, hogy védjük meg az értékeinket, a határainkat, a saját kulturális identitásunkat.”
A Boomerlázadás hétfői, teljes adását ITT nézhetik meg.
