Pesti Srácok

Végjáték – Itt van Bajnai részletes beismerő vallomása a Városháza eladásáról – Tipp a titokzatos bizalmasról

Végjáték – Itt van Bajnai részletes beismerő vallomása a Városháza eladásáról – Tipp a titokzatos bizalmasról

Felér egy részletes, töredelmes beismerő vallomással az a hangfelvétel, amelyen Bajnai Gordon maga taglalja, hogy aktívan közbenjárt a Városháza eladásának ügyében. Anonymus pénteken juttatta el szerkesztőségünkhöz leleplező sorozatának újabb epizódját, amelyen hallható, hogy Bajnainak nem „szórványos ismerőse” Gansperger Gyula, hanem régi harcostársa, és ő kérte fel a volt miniszterelnököt, hogy közbenjárjon a kótyavetyében. Kiderült az is, hogy az érintettek egy Barts J. Balázsnál is lényegesen magasabban álló emberrel egyeztettek, és világossá vált, hogy a Városházát a valóságban ketten vezetik: az egyikük Tordai Csaba, a főpolgármester főtanácsadója. Kérdés, hogy ki lehet a másik személy? (Cikkünk végén olvashatja tippünket!)

Nehéz, de sokkal inkább lehetetlen küldetésnek tűnik elmaszatolni Bajnai Gordon érintettségét a Városháza eladásának ügyében; az Anonymus újabb, pénteken kiszivárgott felvétele szerint a volt miniszterelnök maga is aktívan, sőt, kifejezetten tevékenyen vett részt az ügyletben. Bár Bajnai csütörtökön egy sértődött hangulatú Facebook-bejegyzésben még csak annyit ismert el, hogy valóban a tanácsát kérték az ügyben, de ő azzal hárított, hogy nincs befolyása az ügyben, egyébként is a „jelenlegi irracionális politikai környezetben” nem tartaná szerencsésnek az értékesítést, mivel az szerinte is túl nagy támadási felületet jelent.

Bajnai belesétált a gereblyébe

Az Anonymus által most nyilvánosságra hozott hangfelvételből ugyanakkor egészen más derül ki: itt Bajnai Gordon emlékezteti beszélgetőtársait, hogy miniszterelnöke volt ennek az országnak, ami szerinte bizonyos kötött pályát jelent; azaz egykori kormányfőként még bizonyos tisztességesnek látszó üzletekbe sem mehet bele, ami úgy is érthető, hogy Városháza eladásának terve nem tartozik ebbe a kategóriába. Bajnai azt mondta, azért vállalkozott az egyeztetésre, mert a Gyula (bizonyára Gansperger Gyula – a szerk.) régi harcostársa. Az a Gansperger Gyula, akiről csütörtöki posztjában még azt írta, hogy a Wallistól való 2005-ös távozása után kapcsolatuk szórványossá vált...

PestiSracok facebook image

Külföldieknek játszották volna át a Városházát - taktikai okból csak a választás után

A Gyula azt kérdezte a Gordontól korábban, hogy kivel tudna egyeztetni a Városházán, mire a Gordon megnyugtatta a Gyulát, hogy nyugi, a Városháza tele van olyan emberekkel, akik az ő kormányában/kormányának dolgoztak korábban. Ezektől Bajnai megtudta, hogy a Városháza eladásának szándéka valós, de emberei arról is tájékoztatták, hogy elsősorban nem magyar befektetőkben gondolkodnak, mert azoknak hiányoznak a beszélgetésben ki nem fejtett képességeik. Bajnai Gordon azt is világosan elmondta, hogy tudomása szerint Barts Balázst jelölték ki a feladatra. Tehát kijelölték, ami egészen mást jelent, mint amivel Karácsonyék maszatolnak, azaz, hogy Barts a hatáskörét túllépve, saját szakállára kezdett el dolgozni az értékesítésen. Bajnai kijelentette: Bartsot kiváló szakembernek tartja, de ő nem vele, hanem azzal egyeztetett, aki jóval Barts felett áll.

A volt kormányfő a hangfelvétel szerint egyértelművé tette, hogy a Fővárosi Önkormányzatnál azok, akik az eladást pártolják, egy kisebb helyre akarják költöztetni a hivatalt. A meg nem nevezett érintettek azt mondták Bajnainak, hogy az üzletet nem akarják a 2022-es országgyűlési választások előtt nyélbe ütni, mert az túl nagy támadási felületet jelent politikai értelemben. Az egykori miniszterelnök a felvétel tanúsága szerint egyáltalán nem csak érintőlegesen folyt bele az ügybe, hiszen részletesen meg is mutatta beszélgetőtársainak, hogy hol épülne az új Városháza, és azt is elmondta, hogy az eladásban érdekeltek szállodát, irodákat képzeltek el a jelenlegi hivatal épületébe. Bajnai saját bizalmi emberére utalva közölte: egyeztet még a Tordaival(Tordai Csaba, Karácsony ügyvédje és főtanácsadója, a Bajnai-kormány államtitkára, 2010 után pedig a magyarországi a Soros-hálózat ügyvédje – a szerk.), mert szerinte Tordai azon két ember egyike, akik manapság üzemeltetik a Városházát.

– zárta újabb videóját Anonymus. És ki az, aki Tordai Csabával kettesben vezeti a Városházát – tesszük hozzá mi.

Ki lehet?

Az eddigi hangfelvételek szövegkörnyezetéből és utalásaiból, illetve Bajnai Gordon kapcsolatrendszerét ismerve a PestiSrácok.hu tippje, hogy Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes az illető, aki Kiss Péter néhai munkaügyi miniszter és Bajnai Gordon korábbi bizalmi embereként azok közé tartozik, akik a 2010 előtti időket képviselik Karácsony Gergely főpolgármester közvetlen környezetében. Kiss Ambrus politikai előéletéről a napokban a Mediaworks Hírcentrum írt érdekes összefoglaló cikket.

Forrás: Anonymus

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.