Pesti Srácok

Az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz fordult Tényi István az Anonymus-videóban elhangzottak miatt

Az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz fordult Tényi István az Anonymus-videóban elhangzottak miatt

Közérdekű bejelentést tett az Alkotmányvédelmi Hivatalnál Tényi István az Anonymus legutóbbi videójában elhangzottakkal összefüggésben. A nyilvánosságra került hangfelvételen Gansperger Gyula arról beszél, az ellenzéki politikai pártokat külföldi erők, köztük amerikai nagytőkések támogatják, azzal a céllal, hogy befolyást szerezzenek Magyarországon. Gansperger azt is mondta, hogy ezeknek a külföldi pénzembereknek Bajnai Gordon az embere. A beszélgetésrészletben az is szóba került, hogy nemcsak a baloldali politikai pártokat, hanem a szakértőket és a baloldali sajtót is külföldről pénzelik. Ahogy Anonymus fogalmazott: "minden mindennel összefügg". Bejelentésében Tényi az Alkotmányvédelmi Hivatalnak azt írta, a sajtóban megjelent információk alapján az Egyesült Államok – illegális rendszereken és szervezeteken keresztül – Orbán Viktor miniszterelnök, illetve a kormánypártok megbuktatása érdekében be akar avatkozni a 2022. évi országgyűlési választásokba. Ezen befolyásolási törekvések felderítése, akadályozása, a módszerek megismerése a titkosszolgálatok (Alkotmányvédelmi Hivatal, Információs Hivatal) feladata.

Hétfői cikkünkben megírtuk, hogy Anonymus újabb videót juttatott el szerkesztőségünkbe, amelyen Gansperger Gyula és egy másik férfi közötti beszélgetés újabb részlete hallható. A Wallis volt vezérigazgatója, Bajnai harcostársa többek között arról beszél, hogy

  • nekik, azaz a Wallisnak, ha valami olyan dolgot kellett elintézni, ami nem ment, az akkor hatalmon lévő baloldali kormány tagjaitól kértek segítséget, aminek az ára 30 millió forint volt;
  • meglátása szerint az egész ellenzéki politikai rendszert, baloldali pártokat külföldről mozgatják, támogatják, mert így akarnak befolyást szerezni Magyarországon;
  • nemcsak Soros György akar így beleszólni a hazai belpolitikai eseményekbe, hanem külföldi támogatók között amerikai és német nagytőkés csoportok is megtalálhatók, ezeknek a nagytőkéseknek az embere Bajnai Gordon;
  • a befolyásolás egyik módszere, hogy külföldi, külföldről pénzelt ernyőszervezetek fizetnek szakértőket és pénzelik a baloldali médiát;
  • több ilyen lapot is megnevezett – 24.hu, 444, Magyar Narancs.

A videóban a Városháza eladása kapcsán reflektorfénybe került Gansperger Gyulától elhangzottak Tényi István szerint arra utalnak, hogy az Egyesült Államok – illegális rendszereken és szervezeteken keresztül – Orbán Viktor miniszterelnök, illetve a kormánypártok megbuktatása érdekében be akar avatkozni a 2022. évi országgyűlési választásokba.

PestiSracok facebook image

– fogalmaz közérdekű bejelentésében Tényi István.

Vezető kép: MTI archív

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.