Pesti Srácok

Kettős gyökerünk van, és meg akarjuk tartani a magyarságunkat – Lóránt Károly a Boomerlázadásban

Ma az Európai Uniót számos válságjelenség jellemzi, amelyek megoldatlansága egyre élesebb vitákat gerjeszt. Ilyenek például a tagországok közötti és a világ nagyhatalmaival való külpolitikai csaták eseményei, valamint a közös valuta értékállóságának kérdése. A XXI. század egyik legnagyobb feladata a migráció kezelése és ezáltal a kereszténység, a függetlenségünk megőrzése. Arra a kérdésre, hogy mi lesz az EU jövője és ebben mekkora mértékű lesz Magyarország szerepe, Lóránt Károllyal kerestük a választ a Boomerlázadás hétfői adásában. A közgazdász kifejtette, hogy szerinte miért nem fogadja el az EU a Nemzetek Európája gondolatot, és a brüsszeli bürokraták miért tendálnak inkább az Európai Egyesült Államok kialakítása felé. Szó volt továbbá arról is, hogy a hazánkban is érezhető, feszült légkörben nem könnyű helytállni, de a magyarok igyekeznek mind a Nyugat, mind a Kelet elvárásainak megfelelni, hiszen kettős gyökerünk van.

Lóránt Károly volt a hétfői Boomerlázadás vendége, a téma pedig elsősorban hazánk Európai Unión belüli helyzete volt. Az EU-hoz való 2004-es csatlakozás ugyan sok előnnyel is járt, de számos nehézséggel is. Az euró bevezetése például egy megosztó téma; a baloldali pártok például a közös valuta használata mellett érvelnek, de Lóránt Károly szerint jó, hogy nem vezettük be. Ezt azzal magyarázta, hogy így legalább még van két eszköz a kezünkben, ami azért is fontos, mert mindent liberalizálni akarnak.

– tette hozzá a szakértő. Lóránt Károly megjegyezte: nem véletlenül mondja mindig azt, hogy lazítani kellene mindenféle kapcsolaton, amit ma Magyarország ápol.

PestiSracok facebook image

– jegyezte meg a közgazdász, majd részletezte, hogy ezek között milyen különbségek vannak.

Nyugat-Európa sajnos vallástalan lett

Európa jövőjével és a kereszténység sorsával kapcsolatban, valamint a sokak által vizionált polgárháborúval kapcsolatban pedig úgy vélekedett a közgazdász, hogy

A közgazdász kifejtette, hogy hiába a történelem viharai, a keresztény vallást nem lehetett kiirtani Európából, bár Nyugat-Európa sajnos vallástalan lett. Mi azonban mások vagyunk, hiszen még mindig meg akarjuk tartani a magyar, nemzeti örökségünket, a keresztény kultúra örökségét. Lóránt Károly hangsúlyozta:

Majd azzal folytatta, hogy mivel kettős gyökerünk van, egyszerre akarunk megfelelni a Nyugat és a Kelet elvárásainak, vagyis mind a kettőre kell építenünk. Az adás vége felé a közgazdász amellett érvelt részletesen, hogy miért nincs, és nem lehet más alternatíva a Fidesz–KDNP szövetségének kormányra kerülésén kívül. Lóránt Károly úgy fogalmazott:

Forrás: Pesti TV

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.