Pesti Srácok

Közpénzégetés, elszalasztott bevételek, melldöngető sikerkommunikáció – Karácsony már a jegyautomatáitól is megfosztja a fővárost

Közpénzégetés, elszalasztott bevételek, melldöngető sikerkommunikáció – Karácsony már a jegyautomatáitól is megfosztja a fővárost

Karácsony Gergely minden állításával ellentétben valójában nem kedveli a fővárosiakat, hiszen állandóan keresztbe tesz nekik. Legújabb húzása, hogy a költségcsökkentés jegyében városszerte szerelteti le a BKK jegyautomatáit, annak ellenére, hogy valójában azok hozzák a közlekedési cég bevételének jelentős hányadát. Bár első gondolatra a BKK-automaták szenvedéstörténete nem a legérdekfeszítőbb sztori, érdemes odafigyelni, hogy a melldöngető sikerkommunikáció mögött milyen elsunnyogott százmilliós veszteségeket könyvelhet el a főváros. Viszont azoknak, akik most együtt örülnek Karácsony Gergellyel, hogy hosszú évek után végre sikerült egy tendert lebonyolítani, legalább lesz idejük elolvasgatni, mennyi közpénzbe is került, hogy a hónap elején állhassanak a sorban BKV-bérletre várva.

Fejetlenség, döntésképtelenség, kapkodás – a Karácsony Gergely által vezetett Városháza tevékenységének, vagy éppen tendenciózus teszetoszaságának köszönhetően már eddig is súlyos milliárdoktól esett el az utóbbi évek alatt a főváros, miközben a főpolgármester Facebook-bejegyzéseiben rendre azt kommunikálja, hogy a kormány akarja kiéheztetni Budapestet. Alább a BKK-s automaták példáján mutatjuk be, hogy lenne pénze a fővárosnak, ha társulna hozzá szakértelem és határozottság, ennek hiányában azonban Karácsonyék máglyán égetik a közpénzt, míg a bevételekkel nem foglalkoznak.

„Megszépült” a Széll Kálmán tér az automaták leszerelésével. Várjuk olvasóink tippjeit, hogy kik hasznosítják újra hamarosan a megüresedett fülkéket. Fotó: Vitézy Dávid/Facebook

Imádod, ahogy erre Tordai rámondja: helyes, további jó munkát!

PestiSracok facebook image

Igazán arcpirító megkapó, ahogy Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke – és várostervező és civil aktivista és szakértő közlekedéstervező – eredménykommunikálja a BKK-automaták leszerelését városszerte. Keddi Facebook-posztjában ugyanis tételesen bemutatja, hogy sikerült (sic!) megnyugtatóan biztosítani a jegyautomaták működését legalább három évre, ráadásul (sic!) szerinte

  • a korábbi szolgáltató T-Systems rengeteg hibával és nehézséggel biztosította csak a gépek működését;
  • a korábbi szerződésnél előnyösebb, olcsóbb szerződést kötött a BKK az új szolgáltatóval, a korábbi 733 millió helyett évi 516 millió lesz az éves üzemeltetési díja.

Külön mókás, hogy eredményként könyveli el, hogy ha összesen olcsóbb az automaták üzemeltetése, akkor darabonként is. Mint erre külön pontban fel is hívja a figyelmet,

Balogh elismerte, hogy az automaták tizenkét százalékát leszerelik, kihasználatlanság miatt. Akkor most nézzük is végig tételesen Balogh Samu pontjait, hogyan sikerült Karácsony Gergelyék újabb kínos szenvedéstörténetét sikerként eladni a fővárosiaknak, hogy a budapestiek még véletlenül se vehessék észre, mennyire megszívatták őket.

A Karácsony-univerzum hajnalán még nem volt világos, mire jó a tendereztetés

A BKK-automaták sikertörténetének megértéséhez érdemes egy lépést hátrébb állni, és felidézni a Világgazdaság korábbi cikkét, amelyben arról számolnak be, hogy Karácsony megválasztását követően akkor még szét nem olvadt keménységgel torpedózott meg egy aláírásra váró BKV-s reklámtendert, ami még a Tarlós-érában zajlott le. A főpolgármester mutyit sejtetve elkaszálta az új szerződés aláírását, arra azonban már nem futotta ébren töltött idejéből, hogy újat írjon ki helyette. Ennek köszönhetően a cikk szerint a BKV naponta nagyjából 2,6 millió, havonta nyolcvanmillió, évente csaknem egymilliárd forintot bukik amiatt, hogy még mindig a korábbi reklámcéggel áll szerződésben a főváros.

Tehát, pusztán csak amiatt, hogy Karácsony Gergely nem írt ki új tendert, húsz új busznyi közpénzt égetett el. És bár nyilván agyon lett ez hallgatva, a BKK automaták esetében is pontosan ez történt.

Kezdjük onnan, hogy a BKK jegyautomatáinak üzemeltetését Karácsony Gergely egyszemélyes döntésének köszönhetően tendereztetés nélkül üzemeltethette tovább az egész tavalyi évben a korábbi szolgáltató T-Systems. Mivel Karácsonyék a reklámtender elmaradásának milliárdos kárából sem tanultak, ezért a Gazdasági Versenyhivatalnak kellett egy tetemes, kilencvenötmillió forintos bírsággal nyomatékot adnia annak; teszetoszaságból elengedni az automaták üzemeltetésének kérdését százmilliókkal károsítja meg a fővárost, így annak polgárait is. Mint megírtuk, miután Karácsony egy évnyi grátisz üzemeltetési jogot biztosított a T-Systems-nek – miközben akadhattak volna már korábban is olcsóbb szolgáltatók –, idén májusban végre kiírt egy tendert, amelynek határidejét egészen július végéig kitolták, hogy aztán visszavonják az egészet. Tehát, sajnos első nekifutásra nem sikerült lebonyolítani a pályáztatást. Sajtóinformációk szerint a gondot az okozhatta, hogy az automatákat fel is kellett volna újítani, meg üzemeltetni is kellett volna egyszerre, és ez így már túl bonyolult volt a főváros vezetésének és a BKK-nak.

Ennyit bukott a főváros, miközben „győzött”

Lényeg a lényeg, a visszavont tender után a főváros úgy döntött, a felújítást a T-Systemsre bízza versenyeztetés nélkül, 735 millió forintos árért, cserébe a német cég ingyen odaadja az általa fejlesztett új szoftvert. Idézzük Balogh Samu sikerposztját egy villanásra: A T-Systems rengeteg hibával és nehézséggel biztosította csak a gépek működését. Felújítás letudva. Az üzemeltetésre pedig szeptemberben írtak végre egy olyan tendert, amelyet végre le is tudtak bonyolítani, és amelyen a Senso Media Zrt. nyert, amely 516 millió forintért vállalta az éves üzemeltetést. Összegezzük tehát, amit eddig tudunk:

  • Karácsony Gergelyéknek nagyon bonyolult feladat a tendereztetés, így alsó hangon az egyszerűbb utat választják, és inkább meghosszabbítgatják a korábbi szerződéseket. Hogy ez így nem helyes, az a Versenyhivatal bírsága révén kilencvenötmilliójába került a fővárosnak.
  • Miután végre lefolytatnak egy tendereztetést, Karácsonyék számára is világossá válik, hogy olcsóbb szerződéseket tudnak kötni. (Nemcsak összességében, hanem DA-RA-BON-KÉNT is!) Ezt óriási sikerként könyvelik el. Eközben tudjuk, hogy Karácsony egy évvel eltolta a tendereztetést, azaz a T-Systems egy egész éven keresztül drágábban szolgáltathatott. Gyors fejszámolás után (korábbi 733 millió mínusz az új szerződés szerinti 516 millió/év) kijön, hogy ez egy év alatt 217 millió forint. Ennyi plusz veszteségbe került, hogy Karácsony Gergely tendereztetés helyett szerződést hosszabbított.

És így bukja a BKK a további bevételeket...

A legnagyobb probléma ugyanakkor nem is ezzel a teljesen kusza, de a német cégnek jól jövedelmező történettel van, hanem azzal, hogy a BKK ráadásul az automaták számát is csökkenti. Vitézy Dávid hétfői Facebook-bejegyzésében írt arról, hogy mára látható jelei is vannak városszerte az automaták leszerelésének, csúfos torzókat hagyva maguk után. Mint a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója felidézte, hosszadalmas munka eredményeként került ki háromszáz új, bankkártyás fizetésre is alkalmas, éjjel-nappal működő automata 2014-ben, amelynek eredményeként oly mértékben vált könnyebbé a jegyek megvásárlása, hogy tízmilliárd forinttal emelkedtek a bevételek. Vitézy kiemelte: az automaták szedik be 2021-ben is a BKK bevételeinek többségét, ötvenöt százalékát, annak ellenére, hogy időközben megjelent a mobilapplikáció. Hogy a mobilos jegyvásárlás egyelőre nem annyira elterjedt, az is bizonyítja, hogy a Budapesttel összemérhető nagyvárosokban még ennél is több jegyautomata működik; ehhez képest Vitézy Dávid megfogalmazása szerint

Mint kiemelte, előre borítékolható, hogy az automaták számának csökkentése nem költségcsökkenést fog okozni a BKK-nak, hanem bevételkiesést. Kifejtette: a hivatalos adatok szerint egy automata üzemeltetési költsége mintegy százharmincezer forint,

Mint megjegyezte,

A Nyugati téren átutazókra is gondoltak Gelgőék, a szinte mindig kihalt csomópontban egy automatát meghagytak a pórnépnek. Fotó: Vitézy Dávid/Facebook

A maradi Vitézy az emberekért aggodalmaskodik

Vitézy Dávid felvetéseire Balogh Samu is reagált sikerkommünikéjében, kifejtve, hogy nincs itt semmi látnivaló, Vitézyből csak az érzelmi kötődés beszél a „régi automatákhoz”, ugyanakkor kifejtette, hogy a tizenkét százalékos csökkentésre – harminchat automata – azért volt szükség, mert nem voltak eléggé kihasználva. Az még hagyján, hogy egyedül álló automatákat is leszereltek, de mint írta,

És itt van, amit Balogh Samu kabinetfőnök és várostervező nem képes felfogni. Az emberi tényező. A hónapok elején a fővárosban lakó 1,7 millió ember, illetve a városban dolgozó ingázók jelentős része mind egy időben vásárolja meg a bérletét. Ezt az embermennyiséget háromszáz (!) automata szolgálta ki eddig. Itt nem az a lényeg, hogy három automata is behozza a bevételt ugyanazon a helyen, ahol eddig öt, hanem, hogy öt automata helyett háromnál fog sorban állni ugyanannyi ember. Vitézy Dávid nem az automaták sajnálkozó apukája, Vitézy Dávid az embereket sajnálja. Azokat a budapestieket, akik Balogh Samuval együtt örülnek, hogy végre megoldódott az automata-kérdés, és hogy milyen óriási teljesítmény volt ez az egész tendereztetés.

Ezért nincs pénz lóvéra

Összességében tehát az átgondolatlanság, tutyimutyiság káoszából az rajzolódik ki, hogy csak ennek az egy tendereztetésnek az elmaradását a fővárosiak pénzben kétszeresen is megfizették, egyszer 95, majd 217 millió formájában. Ha tehát bárkiben is felvetődne a kérdés, hová tűnik a pénz a fővárosból, akkor itt a válasz: az ilyen és ehhez hasonló bénázások sorozatának köszönhető. Mindebből egyedül Karácsony Gergely és politikai holdudvara profitál, hiszen az alkalmatlanságuk miatt előállt pénztelenséget a kormány nyakába varrhatják. Ezzel szemben a főváros 1,7 millió lakosát pártpolitikai elkötelezettségtől függetlenül károsítják meg. És még jegyet sem tudnak venni...

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.