Pesti Srácok

A BRFK korrupciós osztálya nyomoz V. Naszályi ügyében

A BRFK korrupciós osztálya nyomoz V. Naszályi ügyében

Nyomozás indult V. Naszályi Márta, az I. kerület párbeszédes polgármestere ügyében – tájékoztatott közleményében a budavári Fidesz-frakció. A nagyobbik kormánypárt ismertetője szerint Váradiné Naszályi Márta és az önkormányzat baloldali többsége még egyszer sem tudott elfogadni egy rendes, a törvényeknek megfelelő költségvetést 2019 óta, a 11 milliárdos plusz pedig, amivel az előző városvezetés átadta a kerületet, V. Naszályi saját elmondása szerint az idei év végére egyszerűen elillant. A költségvetés szabálytalanságai miatt a budavári Fidesz-frakció tett korábban feljelentést – ebben az ügyben nyomoz most a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Osztálya.

A frakció közlése szerint miközben a polgármester asszony a bevételek csökkenésével magyarázza a nehéz helyzetet, elfelejti megemlíteni, hogy a dologi és személyi kiadásokra másfélszer annyit költenek egy évben, mint a korábbi vezetés.

– fogalmaztak. A frakció álláspontja szerint az elmúlt két évben a baloldali városvezetés hanyag, pazarló és átláthatatlan gazdálkodást folytatott, visszaélve az emberek bizalmával. Szerintük ezt bizonyítja az is, hogy

PestiSracok facebook image

A rendőrség nem véletlenül nyomoz a polgármester körül: mint arról korábban beszámoltunk, az I. kerület párbeszédes polgármestere a valóságtól 100 millió forintos nagyságrendben eltérő költségvetési rendeletet hirdetett ki 2020-ban a testület által elfogadotthoz képest, amellyel közokirat-hamisítást követett el. Az ügyben a kerületi Fidesz feljelentést tett, így V. Naszályi nemcsak politikai, hanem büntetőjogi következményekkel is számolhat. Annál is inkább, mert az ügyben ugyanis a rendőrség korrupciós osztálya is nyomozást indított.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)