Pesti Srácok

Karácsony: belepisilni a szenteltvíztartóba végülis belefér

Karácsony: belepisilni a szenteltvíztartóba végülis belefér

Karácsony Gergely nem találja a fogást a Magyar Zene Házán, nem is lehet véletlen, hogy a közelébe sem ment a megnyitó napján. A főpolgármester, aki politikai karrierjét a Városliget megújításának ellehetetlenítésére építette föl, a Klubrádiónak adott interjújában beszélt arról, hogy a Magyar Zene Házát felépíteni a Ligetben olyan, "mint belepisilni a szenteltvíztartóba egy templomban, szóval végül is belefér, csak éppen tönkreteszi mindazt, amiért ottvagyunk". Facebook-posztjában Rétvári Bence, az EMMI államtitkára elítélte a főpolgármester szavait: "Ez a mondat nemcsak a hívőket, de minden jóérzésű embert megbotránkoztat. A rendszerváltás óta kevés politikus száját hagyták el a keresztényeket ilyen mértékben sértő szavak."

Karácsony Gergely nem ment el a Magyar Zene Háza ünnepélyes szombati megnyitójára, mert máshol akadt dolga. Különben is ciki lett volna a számára, ha a megújult Városligettel a háttérben készültek volna róla újabb fotók, amelyek felváltották volna a tüntetéseken készült felvételeket, amelyeken még a Városligetet megszálló "ligetvédők" körében látható. Ezért – jó szokása szerint – egy Facebook-bejegyzésben emlékezett meg a Magyar Zene Háza átadójáról, amelyben az épületet az erőszak és az elnyomás mementójaként jellemezte. Hétfőn pedig a Klubrádióban beszélt arról, hogy mostantól attól kell rettegni, hogy majd tíz év múlva kiszáradnak a platánok a fagyilkos épület körül.

– fogalmazta meg az ellenérzés, félelem és rettegés új irányát a főpolgármester, aki amiatt értetlenkedett, hogy ha már épületek épülnek, miért nem máshol épülnek. Karácsony Gergely továbbra is képtelen megszabadulni attól a tévképzettől, hogy a Városliget építészeti hagyományaitól idegen a kulturális szórakozás lehetősége, amelyre magának a Városligetnek a története az élő cáfolata. Mindenesetre az interjúban arról beszélt:

PestiSracok facebook image

Sajnálatos, hogy Budapest főpolgármestere egy, a kulturális és szabadidős kikapcsolódási lehetőségek széles skálájú lehetőségeit felvonultató, a fővárosiak körében is egyre elfogadottabbá váló parkfejlesztésről csak ilyen hasonlatokkal tud beszélni. Ellenben most tíz éven keresztül attól fog rettegni az ellenzéki média, hátha igaza lesz Karácsony Gergelynek, és a fagyilkos épület kiszárítja a platánokat...

Rétvári: ez lenne a kifinomult, belvárosi értelmiségi stílus?

Facebook-posztjában Rétvári Bence, az EMMI államtitkára elítélte a főpolgármester szavait:

Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.