Pesti Srácok

Újévi halálkampány: Márki-Zay szerint biztató az ellenzék számára, hogy a fideszes időseket tizedeli a vírus

Példátlanul ocsmány megjegyzést tett Márki-Zay Péter újévi üzenetében: szerinte ugyanis fogy a Fidesz-tábor, mivel "a Covid miatt is megtizedelt, időskorú magyar lakosság nagyobb része szavazott a Fideszre" 2018-ban, most azonban más a helyzet. Ez a szöveg nettó halottgyalázás. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje egyebekben folytatta karácsonyi ámokfutását; továbbra is tartja, hogy vannak belső árulók körülötte, de most a korábban elbukott Bajnaihoz és Botkához hasonlította magát.

Önbizalomtól duzzadó újévi (és nem új évi) szózatot intézett Márki-Zay Péter övéihez. Mindenkit megnyugtatott, hogy az ellenzéki tömeg egyre duzzad, a Fideszé pedig sehol nincs. Feltette a kérdést:

Meg is válaszolta saját kérdését (14:14-től):

PestiSracok facebook image

de az előválasztáshoz csatlakozott fiatalok nagy többségben kormánykritikusak.

Lesz mit letagadni

Ezt az erősen halottgyalázó megjegyzést alighanem ugyanúgy le fogja tagadni, mint a rezsicsökkentésről, a minimálbérről vagy a 13. havi nyugdíjról tett kijelentéseit. Csak mellesleg: ezt a gyalázatos felfogást korábban Karácsony Gergely is osztotta. Egy lakossági fórumon ezt mondta:

A baloldali miniszterelnök-jelölt az előválasztás kapcsán elmondta azt is, hogy szerinte bárki, aki megkérdőjelezi a zseniális innováció eredményét, az olyan folyamatot nyit ki, amely eddig már kétszer vezetett az ellenzék bukásához.

Bajnai és Botka

– ismételte meg a belső ellenségről szóló vízióit Márki-Zay Péter. Szerinte ellenzékiek is csatlakoznak a Fidesz-kampányához,

Megnyugtatta a hallgatóságot:

– hangoztatta Hódmezővásárhely polgármestere. Márki-Zay Péter tehát félelemből elkövetett pénzosztásnak minősítette az olyan kormányzati intézkedéseket, mint a családi szja-visszatérítés, a minimálbéremelés, a 13. havi nyugdíj, a fegyverpénz, a fiatalok szja-mentessége, vagy a katonák és rendőrök béremelése.

Az újévi köszöntőjében a baloldali politikus álláskeresési járulékról beszélt. Ebből arra lehet következtetni, hogy Márki-Zay nem tudja, hogy miről szól a népszavazási kezdeményezésük. Az ugyanis a járadékról szól – mutatott rá a Mandiner. A két fogalom között annyi a különbség, hogy a járulékot az állampolgárok fizetni, és nem kapni szokták – ilyen például a társadalombiztosítási járulék, amit a munkavállalók fizetéséből vonnak le. Ehhez képest az álláskeresési járadékot az éppen munkanélküli, álláskereső polgárok kapják az államtól törvényben meghatározott 90 napig.

Forrás/Fotó: Facebook

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.