Iparági szakértő tette helyre az LMP két atomenergia-fóbiás muciológusát
Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő jegyzett véleménycikket az Origón, amelyben arról ír, mennyire káros eszme az, amit a globalista baloldal folytat atomenergia-ügyben. Úgy fogalmazott, hogy ezek a magukat zöldnek hazudó illetők komolytalan tanulmányokra hivatkozva próbálják megtéveszteni az embereket, akik a politikusoktól valós megoldásokat, illetve létező alternatívákat várnának. A szakember arra próbál rávilágítani, hogy ezek a politikusok mekkora károkat képes okozni, egyebek mellett éppen a környezetvédelem ügyének, amire egyébként előszeretettel hivatkoznak akkor, amikor az atomenergia ellen kampányolnak.
Cikkében Hárfás két politikust vett elő, Kanász-Nagy Mátét, az LMP szociológus társelnökét, valamint Munkácsy Béla zöldlobbistát. Arról értekezett az atomenergetikai szakértő, hogy a magát zöldnek valló párt vezetője az Európai Bizottságnak az atomenergiát és a földgázt zöldnek címkéző állásfoglalását „a földbolygó és a jövőnk elleni merényletnek” nevezte az M1 Ma este című adásában. Ezek mellett a napokban Munkácsy Béla úgy nyilatkozott az Indexnek, hogy az atomenergia ugyanúgy fog eltűnni mindennapjainkból, mint az utcákról a lovaskocsik és a lótrágya a robbanómotoros járművek megjelenésével.
Az alapvető probléma ezzel az, hogy lócitromot hasonlít össze almával. Állítása szerint az atomerőművek – a rugalmatlan termelésük miatt – már veszélyeztetik a fogyasztók biztonságos energiaellátását, mert nem képesek a rohamosan terjedő és olcsón termelő szélerőművek és napelemes rendszerek támogatására. A Munkácsy Béla írását közlő Index azt írja, hogy szeretik az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Munkácsy írása sajnos egyik elvárásnak sem felel meg. Ha leállnának a folyamatos termelésre képes, úgynevezett zsinóráramot termelő erőművek, összeomlana a villamosenergia-rendszer
– figyelmeztet Hárfás Zsolt, aki szerint, ha valami veszélyezteti a biztonságos energiaellátást, az éppen a kiszámíthatatlan megújulók átgondolatlan rendszerbe állítása, nem pedig a biztonságos és olcsó ellátást garantáló klímabarát atomerőművek.
A szakértő szerint gyermekeink és unokáink jövőjét veszélyeztetik a „zöld téveszme rabjai”, amikor az atomenergia ellen kampányolnak. A szerző idézte, hogy az IPCC, az Európai Bizottság tudományos szolgálata, a Közös Kutatóközpont, valamint az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság tavalyi év végén megjelent jelentésében feketén-fehéren az áll, hogy az atomenergia a leginkább klímabarát áramtermelési mód, sőt, az utóbbi elemzés szerint az atomerőművek még a nap- és szélerőműveknél is zöldebbek.
Egy áramtermelési mód kibocsátásaival kapcsolatban nemcsak az építéshez köthető szén-dioxid-kibocsátást vizsgálják, hanem az egész életciklust, azaz a bányászattól az építésen, üzemelésen át egészen a leszerelésig tartó időszakot. Eszerint az atomenergia kibocsátási értéke átlagosan kevesebb mint 6 g/kWh, ezzel szemben a naperőműveké 45, a szélerőműveké pedig 15 g/kWh. A globálisan üzemelő atomerőművek éves szinten mintegy 2 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátást előznek meg! Az Európai Unióban pedig már most is klímabajnok az atomenergia, hiszen a 2020-as adatok szerint a termelés 25 százaléka nukleáris alapú, ezzel pedig éves szinten mintegy 550 millió tonna kibocsátást lehet elkerülni
– ismertette, majd azzal folytatta, hogy Kanász-Nagy az interjúban francia atomlobbiról és német földgázlobbiról vizionált, miközben arról is tanúbizonyságot tett, hogy még a legalapvetőbb természeti törvényekkel sincsen tisztában. Az újpesti alpolgármester ugyanis azt mondta: „ha megújuló energiákkal alapozunk, akkor nem fog elfogyni semmilyen energia, mert a Nap süt, a szél fúj, ezek folyamatosan energiát szolgáltatnak”.
Nos, a nap- és szélerőművek termelése időjárástól és napszaktól függően állandóan változik, és bizony nagyon sok olyan időszak van – például éjszaka –, amikor a naperőművek, vagy szélcsendes időszak, amikor a szélerőművek semmit nem termelnek. A nap- és szélerőművek esetleges többlettermelését pedig – az ipari mértékű energiatárolás hiánya miatt – nem lehet nagy mennyiségben szezonálisan (évszakok vagy akár évek között) eltárolni. A belátható jövőben ez nem is fog megváltozni
– mondta Hárfás.
Kanász-Nagy arról is értekezett, hogy a német „gázlobbi” keze is benne van a bizottsági döntésben, ám az atomszakértő ezt is megcáfolta, mivel szerinte valójában a német megújuló- és gázlobbiról van szó. Közölte: nagyon gyakran vannak ugyanis olyan időszakok, amikor a nap- és szélerőművek szinte semmit nem termelnek, és ilyenkor az alaperőművek nélkül egyáltalán nem lenne áram.
Németországban is tudják ezt, de rés van a pajzson, hiszen Európa vezető hatalmában a zöld téveszmét hirdető politikai pártot trójai falóként – vagy inkább faltörő kosként – használva a szenes és a gázlobbi több évtizedes módszeres aknamunkával el tudta érni a klímabarát és olcsó áramtermelést biztosító atomerőművek leállítását. Mindez azt jelenti, hogy az atom-, illetve a leállítandó szenes erőművek hiányában az ellátásbiztonságot garantálni nem képes nap- és szélerőművek mellett folyamatosan szükség lesz a télen-nyáron, éjjel-nappal termelni képes gázerőművekre! Ezek klímavédelmi szempontból csak egy kicsit jobbak, mint a szénerőművek
– közölte az atombiztos.hu vezetője, aki innen tért át Munkácsy Béla indexes értekezésére, amelyben az atomenergiával kapcsolatban kiszolgáltatottságot emleget. Hárfás szerint az igazi kiszolgáltatottságot viszont a megújulók okozzák, amelyek „menetrendtartásához” gázerőművekre van szükség úgy, hogy Németország közben a gáz kilencven százalékát importálni kénytelen.
Tehát a megújuló lobbi valójában kéz a kézben jár a gázlobbival. Vélhetően ezért került bele a bizottsági döntésbe a gázerőmű zöld energiaforrásként! Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy Franciaországban, ahol a villamos energia hetven százalékát atomerőművek adják, hetedannyi szén-dioxid-kibocsátás társul az áramtermeléshez, mint a „megújuló és fosszilis” lobbi által megvezetett Németországban
– érvelt Hárfás. A szakértő közölte: a teljes életciklusra vetítve az atomerőművek a leginkább klímabarát, legolcsóbb, legkisebb földterület- és nyersanyagigényű áramtermelési módot jelentik úgy, hogy közben ellátásbiztonságot és árstabilitást garantálnak. Mint írta, a legújabb atomerőművek már hatvan éves garantált üzemidővel, a legbiztonságosabb módon épülnek és üzemelnek, a nukleáris üzemanyag stratégiai készletezése pedig egyszerű, a Paksi Atomerőmű jelenleg is kétéves tartalékkal rendelkezik.
Oroszországban már az üzemanyagciklus zárásán dolgoznak, azaz már léteznek, illetve fejlesztés alatt állnak olyan technológiák, amelyek révén a kiégett nukleáris üzemanyag újra feldolgozható, abból ismét üzemanyag nyerhető, és így nagyságrendekkel csökkenthető a tárolandó nagy aktivitású hulladék mennyisége. A toleráns, balesetálló üzemanyag pedig az atomerőművek még biztonságosabb üzemelését biztosítja. Mindezek mellett Oroszország például már a REMIX-üzemanyagot is üzemi körülmények között teszteli. Arról nem is beszélve, hogy az atomerőművek télen-nyáron, éjjel-nappal folyamatosan képesek áramot termelni, nem úgy, mint a nap- és szélerőművek, amelyekhez drága tartalék kapacitásokat kell megépíteni, hiszen az embereknek és az iparnak napnyugta után, vagy éppen szélcsendes időben is szüksége van áramra. Magyarország nem szolgál francia vagy német érdekeket, hanem egész egyszerűen szuverén államként a nemzeti érdekei és céljai mentén dönt klíma- és energiapolitikai kérdésekben. Ennek révén a Paks II. Atomerőmű megépítése és a jelentős naperőművi fejlesztések azt eredményezik, hogy 2030-ra a hazai áramtermelés kilencven százaléka klímabarát lesz. Ez magáért beszél. Csak csendben kérdezem: a „zöld” Németországban mi szerepel a 2030-as tervekben? Hetven százalék?
– zárta írását Hárfás Zsolt.
Forrás: Origo. Fotó: Paks2.hu
