Pesti Srácok

Márki-Zay szerint sok ostobaság és tahóság olvasható az Alaptörvényben, ezért azt alkotmányellenesen is lehet módosítani

Márki-Zay szerint sok ostobaság és tahóság olvasható az Alaptörvényben, ezért azt alkotmányellenesen is lehet módosítani

Joghallgató egyetemisták látták vendégül Márki-Zay Pétert a Mozaik Kör szervezésében szerdán este, ahol több más téma mellett a feles többséggel való alkotmányozás témaköre is felvetődött. Ilyen témák mellett nem csoda, hogy az eseményt teljes médiakarantén mellett tartották meg, hiszen a baloldal közös jelöltje mindig megörvendezteti egy-két csemegével hallgatóságát. Nem történt ez másképp a szerdai előadáson sem, ahol megtudhattuk MZP-től, hogy az Alaptörvénybe „sok ostobaság és tahóság” bekerült – értsd, férfi, nő, család a „jobboldali” miniszterelnök szerint –, ezért pedig az ellenzék esetleges győzelme esetén simán alkotmányozhatnának feles többséggel. Hogy ez – mint a jogászhallgató moderátor is felvetette – alkotmányellenes, így pedig a jogállamiságot is súlyosan sérti, az nem számít Márki-Zay szerint, mivel nincs demokrácia abban az országban, ahol ők terveznek kormányra kerülni.

Ismét nagyot ment Márki-Zay Péter, a baloldali összefogás közös miniszterelnök-jelöltje: a Mozaik Kör szervezésében tartott előadást fiatal egyetemistáknak, ahol a melegházasság és a marihuána legalizálásának kérdéséről – mindkét esetben kitért a konkrét válaszadás elől, azonban összességében igenlő attitűdöt mutatott mindkét kérdésben – beszélt. A jórészt jogászhallgatók előtt tartott előadásán azonban nem is ebben a kérdésben, hanem az alaptörvény módosításának kérdéskörében ment igen nagyot. Szerinte:

  • Az Alaptörvénybe sok „tahóság és ostobaság” bekerült.
  • Egy alkotmányba szerinte nem a férfiak és a nők szerepét kell beleírni (a család az család!, ugyebár).
  • Népszavazással kell új alkotmányt elfogadni, az erősebb felhatalmazás, mint a kétharmad.
  • Nem baj, hogy ez az ötlet alkotmányellenes, azaz sérti a jogállamiságot, mert Magyarországon nincs demokrácia, ezért „muszáj túllépni ezeken a jogi kereteken”.

Vagyis az alkotmányos kereteken muszáj túllépni, hiszen nincs demokrácia. Hol is hallottuk már ezt? A nagy októberi forradalmon, vagy a Tanácsköztársaságon kívül? A jogállamiság és az alkotmányosság keretein tehát túl szabad lépni, legalábbis ha a baloldal teszi ezt, hiszen önmagában „jogállamisági”, amit tesznek, legyen az bármennyire is jogellenes. Demokrácia pedig nincs, ne is keressük. Ezek szerint még akkor sem, ha ők nyerik a választásokat, hiszen az alkotmánymódosításra csak így lenne reális esélyük. Ha viszont a baloldal miniszterelnök-jelöltje szerint saját győzelme esetén sincs demokrácia, az érdekes kérdéseket vet fel személyével kapcsolatban.

PestiSracok facebook image

És hogy ehhez mit szól az EU? Márki-Zay Péter szerint megértőek voltak vele, amikor arról beszélt, hogy egy icipicit alkotmányellenesen szeretne alkotmányozni. Csakhogy nagyon úgy tűnik, hogy Márki-Zay nem mondott igazat hallgatóságának, ugyanis állításával szemben senki nem adott engedélyt neki arra Brüsszelben, hogy feles többséggel való alkotmányozáshoz készüljenek. Az Európai Bizottság illetékese a PestiSrácok.hu-nak korábban elküldött rövid levelében több kérdésünket is megválaszolatlanul hagyta, ugyanakkor érdemben cáfolta azt, hogy a jogállamisági biztosok rábólintottak volna Márki-Zay az Alaptörvényen átlépő tervezetére. Ezek szerint tehát a baloldali miniszterelnök-jelölt mindenféle jogi érv és támogatás nélkül készül átlépni a magyar alkotmányos rend határait.

– írták a Bizottság illetékesei.

Így viszont két opció maradt: vagy Márki-Zay Péter nem mondott igazat az őt hallgató egyetemistáknak, vagy az Európai Bizottság lódított a portálunknak küldött válaszlevélben, esetleg mindkettő. Mindenesetre a baloldal miniszterelnök-jelöltje egyértelműen hitet tett a jogállamisági keretek áthágása mellett, abban pedig kevéssé bízhatunk, hogy a mindig éber brüsszeli jogvédők megállítják ebben. Erre valószínűleg csak a magyar választók lesznek képesek.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.