Schmidt Mária A halál népbiztosáról: másfél órás mozifilmet is megért volna a forgatókönyv! – Elindult a Szamuely-film weboldala
A halál népbiztosa rávilágít a kommunista elit történetének egy kevésbé ismert, szándékosan elhallgatott jellemzőjére, a harácsolásra is – jegyezte meg Balogh Gábor történész a PestiSrácok.hu kiadója által gyártott, Stefka István és Csurka Dóra által jegyzett A halál népbiztosa című dokumentum-játékfilm évfordulós vetítése után. A Szamuely Tibor népbiztos életét és rémtetteit bemutató alkotást a vörös terror bevezetésének hétfői évfordulóján a Terror Háza Múzeum, a Kommunizmuskutató Intézet és a 30 Éve Szabadon Emlékbizottság Viszlát, Lenin! című rendezvénysorozatának részeként vetítették a Kino Café moziban, ahol pódiumbeszélgetésre is sor került Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Békés Márton történész, a múzeum kutatási igazgatója, illetve Stefka István részvételével. Schmidt Mária az alkotás méltatása mellett arra is kitért: nagy adóssága a történész szakmának Károlyi Mihály dicstelen szerepének feldolgozása.
A Terror Háza és a Kommunizmuskutató Intézet oldalán így összegezték a vörös terror 103 évvel ezelőtti bevezetésének hatását: „1919. március 21-én egy maroknyi kommunista Kun Béla vezetésével magához ragadta a hatalmat Magyarországon. Ezzel kezdetét vette a bolsevik diktatúra 133 napos terroruralma. A politikai hatalmat gyakorló Forradalmi Kormányzótanács tagja lett az alig 29 éves újságíró, Szamuely Tibor, aki az oroszországi hadifogságból hazatérve azonnal az események egyik fő irányítójává vált. Számtalan tisztsége mellett a legrettegettebb bolsevik terrorszervezet, a Lenin-fiúk vezetőjeként több száz ártatlan ember haláláért felelős.”
Stefka István filmje Szamuely életútján keresztül eleveníti fel a Tanácsköztársaság és a vörös terror történetét. A film műfaját tekintve egyszerre játék- és dokumentumfilm. Szamuely életét és a 133 napos rémuralom alatti tevékenységét színészi játék keretében ismerheti meg a közönség, míg a Tanácsköztársaság eseménytörténetét történészi narráció vázolja fel. A két műfaj ötvözése tökéletesen kiegészíti egymást, így a filmben bemutatott Szamuely karaktere nemcsak az érzelmekre hat, de a néző a narratív részeken keresztül megismerheti a diktatúra történetét is
– méltatta a cikk (Schmidt Mária főigazgató megszólalásával összhangban) a PestiSrácok.hu-t is kiadó GerillaPresS Kft. produkcióját. Schmidt Mária a pódiumbeszélgetésen egyébként kijelentette, hogy csak egyetlen kritikai észrevétele van a filmmel kapcsolatban, mégpedig, hogy miért nem készült belőle másfél órás mozifilm? Stefka István erre jelezte, hogy így is csak nagy nehézségek árán, a Média Mecenatúra és az Emberi Erőforrások Minisztériuma csekély támogatásaiból sikerült összeszedni a tévéfilm költségeit.
A kommunisták mindig lopnak
A tudósítás szerzője, Balogh Gábor történész így folytatta:
A film rávilágít a kommunista elit történetének egy kevésbé ismert, szándékosan elhallgatott jellemzőjére, a harácsolásra is. 1945 után a visszatérő kommunista diktatúra idején minden eszközzel igyekeztek eltüntetni a nyomait a Kun Béla és elvtársai által végrehajtatott rablásoknak, amelynek keretében valuták, drága ékszerek, arany és más értékek váltak a „puritán” kommunisták politikájának célpontjává. A terrorlegények, így a Szamuely-féle Lenin-fiúk segítségével összelopott értékekkel aztán a diktatúra bukását követően együtt távoztak a kommunista vezetők Bécsbe, majd a Szovjetunióba.
A vetítést követő beszélgetésen Békés Márton kérdésére Schmidt Mária történész, főigazgató kiemelte, hogy
a Tanácsköztársaság volt az 1945 utáni kommunista diktatúra eredetmítosza, így a második világháború utáni kommunista történetírás gondosan megtisztította a 133 napos rémuralom történetét az ártatlanok tömeges legyilkolására és a rablásra való nyomoktól; erről a rendszerváltoztatásig beszélni sem lehetett.
Stefka István, a film ötletgazdája és kreatív producere elmondta, hogy azért is döntöttek a film elkészítése mellett, mert tarthatatlan volt az az állapot, hogy évtizedekkel a diktatúra bukását követően még mindig nem készült feltáró jellegű film a Tanácsköztársaság történetéről. Ugyanakkor – emelte ki az alkotó – ez csak a kezdet; számtalan olyan témakör van, amelynek a feldolgozása várat még magára.
Schmidt Mária erre utalva emelte ki a film kapcsán Károlyi Mihály dicstelen történelmi szerepét, amelynek nem csupán a filmes, de a szaktörténészi feldolgozása – például egy kiállítás keretében – még szintén nem történt meg. Itt is nagy az adóssága a történész szakmának – emelte ki a kormánybiztos –, de azért némi előrelépés már történt, hiszen a Terror Háza Múzeum 2017-ben időszaki kiállításon dolgozta fel Lenin és elvtársai német pénzen történő hazatérésének és hatalomátvételének a történetét.
A beszélgetés végén Stefka István a Tanácsköztársaságot „próbadiktatúrának” nevezte, mivel 1945-öt követően a szovjet megszállók segítségével a kommunistáknak sikerült tartósan berendezkedniük az országban. Mindemellett azt sem szabad elfelejteni, hogy az 1945-ös választásokon a szavazópolgárok döntő többsége (57 százaléka) az akkor egyetlen antikommunista erőnek minősülő Független Kisgazdapártot juttatta győzelemre. Ennek oka a szovjet megszállás súlyos következményei mellett a magyar emberek kommunistákkal kapcsolatos 1919-es tapasztalata volt.
Az eseményről a Pesti TV is beszámolt, Ritó Szabolcs kollégánk riportja fent nézhető vissza! Az alkotók közül a vetítésen megjelent Csurka Dóra forgatókönyvíró, Ferkó Dániel történész, a film narrátora, a Pesti TV műsorvezetője, Huth Gergely producer-társrendező és Resetár Dániel színművész, Szamuely alakjának megformálója.
Elindult a film weboldala, a halalnepbiztosa.hu!
A dokumentum-játékfilmet elsőként a Duna Televízió vetítette a tavalyi évfordulón, majd több ízben látható volt a Pesti TV-n. A koronavírus-járvány miatt a végül teltházas díszbemutatóra csak tavaly augusztusban kerülhetett sor a pesti József Attila Színházban, azóta számos – pódiumbeszélgetéssel kísért – vetítése volt az alkotásnak Magyarország különböző településein, köztük Győrváron, Zalaegerszegen és Fehérgyarmaton.
Ha szeretné, hogy közönségtalálkozóval egybekötve az Ön településén is vetítsük a filmet, írjon a producernek, Huth Gergelynek a [email protected] címen, „A halál népbiztosa vetítése” tárgymegjelöléssel!
A vörös terror bevezetésének 103. évfordulójára elindítottuk A halál népbiztosa internetes oldalát is, ahol a teljes filmen kívül megtalálható számos, a vörös terrorhoz kapcsolódó riport, cikk, archív anyag, werkfotó és videó, illetve sok érdekesség! Keresse fel ahalalnepbiztosa.hu oldalunkat!
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu; Forrás: 30eveszabadon.hu, Pesti TV, PestiSrácok.hu
