Újabb iratokat mutatunk be a Szabó Ervin elleni 2010-es büntetőügyből, aki szerint hazudunk és nincs is csicskáztatási ügy
A PestiSrácok.hu tényfeltáró cikkben írta meg Szabó Ervin jobbikos ellenzéki országgyűlési képviselőjelölt kapcsolatát a gádorosi csicskatartókkal, illetve annak a történetét, hogy miért gyanúsították meg 2010-ben a rabszolgatartó cigányok ügyével összefüggésben ügyvédi visszaéléssel. A Pesti TV Az Ügy című oknyomozó riportműsorában pedig Török Anikó, a rabszolgatartás miatt elítélt Ajtai család egyik áldozata, sőt, a család egyik tagja is megszólalt, alátámasztva a birtokunkba került több száz oldalas nyomozati iratanyag tartalmát. Szabó Ervin Facebook-oldalán hazugsággal vádolta portálunkat és azt állította, hogy az, aki korábban a büntetőügyét szóba hozta, mind pert vesztett vele szemben – ezzel szemben az igazság, ahogy most meg is mutatjuk, az, hogy ő vonta vissza több feljelentését is. Mivel Szabó Ervin szerint Török Anikóval még csak nem is találkoztak, újabb dokumentumokat mutatunk be a nyomozati iratanyagból...
Nem mást, mint Szabó Ervin jobbikos politikust, az ellenzéki összefogás Békés megyei országgyűlési képviselőjelöltjét is gyanúsították azzal, hogy tevékenységének köszönhetően 2008-ban megúszták Magyarország hírhedt rabszolgatartó romái a felelősségre vonást és további négy éven át még sanyargathatták gádorosi birtokukon az ott fogvatartott, döghússal etetett és munkára kényszerített szerencsétleneket. Legalábbis ezzel az üggyel kapcsolatban gyanúsította a rendőrség Szabót ügyvédi visszaéléssel – végül szerencséjére az eljárást egy nyakatekert indoklással megszüntették – írta a PestiSrácok.hu.
Portálunk birtokába került Szabó Ervin 2010-es büntetőügyének teljes nyomozati iratanyaga, amikor is azzal gyanúsították meg, hogy a csicskatartó – később fejenként hat–hét év letöltendő börtönbüntetésre ítélt – Ajtai család megbízásából látta el a bűncselekmény sértettjeinek képviseletét. Mint hivatalosan a sértetti képviselőjük vett részt a kihallgatásukon, ők pedig félelmükben nem mertek őszintén vallani fogvatartóikra. Tehát valójában nem a sértettek érdekeit képviselte, hanem azt biztosíthatta, hogy azok ne tegyenek sanyargatóikra terhelő vallomást – legalábbis a nyomozó hatóság szerint.
A nyomozati iratokban még azt is leírták, hogy a Szabó Ervin ügyvéd által kikért vallomásokat később az elkövetőknél, az Ajtai családnál foglalták le. Ugyan a büntetőeljárást végül megszüntették, arra való hivatkozással, hogy nem volt kétséget kizáró bizonyíték beszerezhető arra nézve, pontosan mely körülményekről bírt tudomással, azaz a jogtalan hátrányokozás céljával járt-e el. Még azt is hozzáfűzték, hogy időközben a sértettek az Ajtai családra nézve pozitív tartalmú vallomást is tettek, aminek következtében az Orosházi Rendőrkapitányság az Ajtaiék elleni büntetőeljárást megszüntette.
Érdekes, hogy két másik ügyvédet, akiket hasonló bűncselekményekkel vádoltak a csicskatartók ügyében, felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek.
Summa summarum, a 2008-ban a rabszolgatartók ellen elindult első nyomozás nem járt eredménnyel. Az áldozatok még négy évre vonultak vissza a földi poklukba, majd csak 2012-ben szabadították ki őket a rendőrök, amikor a rabszolgatartókat végül őrizetbe vették.
Bár mindkét riportunkban a témában hiteles dokumentumokat mutattunk be a nyomozati iratokból, Szabó Ervin mégis lazán azzal vágott vissza, hogy hazudunk. Mert már annak idején is, aki szóba merte hozni, hogy köze van a csicskáztatási ügyhöz, pert vesztett ellene.
Hazudtak, pereltem, nyertem. Nincs semmiféle csicskáztatási ügy
– írja. Csakhogy ez sem igaz...
Szabó Ervin ejtette a magánvádat az ominózus rágalmazási perekben
Az tény – és erről be is számoltunk –, hogy Szabó Ervin anno mindenkit feljelentett. Csakhogy mindössze azok bukták el a pert, akik nem megfelelően fogalmaztak, ezért egy-egy mondatot, vagy rossz fogalmazást számon tudtak kérni rajtuk. A riportunkban megszólalt Török Anikó kapcsán Szabó azt írja, már korábban is lejárató kampányhoz használták ellene, de akkor beismerte, hogy sosem látta őt, nem is ismeri, sőt, a nevét sem hallotta. Molnár Béla alpolgármester pedig állítása szerint bocsánatot kért tőle, ezért szüntette meg anno a bíróság a rágalmazási pert. Molnár Béla szintén a közösségi oldalán reagált.
Én soha nem kértem tőle bocsánatot. Mint ahogy bíróság előtt sem álltam vele kapcsolatban. Ő beperelt és visszavonta, mégpedig azért, mert rájött, hogy másokkal ellentétben nem hibáztam a fogalmazásnál. (...) Beperelte az MSZP-elnök Fetser Jánost, mert őt Putricellinek nevezte és azt mondta rá, hogy vádlott volt. Nem volt vádlott, gyanúsított volt
– fogalmaz Molnár Béla. Hozzáteszi, hogy amikor fél Gádoros Putricellinek nevezte, emiatt nem perelt.
Én nem fogok bocsánatot kérni, mert nincs miért! Tehát nyugodt szívvel pereljen be újfent, ha gondolja...
– zárja bejegyzését az alpolgármester.
Ennél pikánsabb, amit Török Anikóról, az egyik áldozatról állít Szabó. Török Anikó elküldte nekünk az ominózus rágalmazási per végzését. A két feljelentett Nánási János Tibor, a helyi média vezetője és Török Anikó voltak. Szabó Ervin pedig a pert nem megnyerte, hanem az eljárást a bíróság szüntette meg, mégpedig azért, mert a magánvádló, azaz Szabó ejtette a vádat.
Ugyebár Szabó szerint Török Anikó és ő nem ismerik egymást, sosem találkoztak, ezt még Török Anikó is beismerte... Vegyük akkor elő újra az Ny.176/2010 számú nyomozati iratot:
Ha Török Anikó és Szabó Ervin nem is ismerik egymást, sosem találkoztak, akkor hogyan lehetséges, hogy az alábbi meghatalmazáson mindkettőjük aláírása szerepel, majd Török Anikó első, az Orosházi Rendőrkapitányságon készült kihallgatási jegyzőkönyvét, mint jelenlévő, Szabó Ervin is aláírta?
Érdemes néhány pillantást vetni arra, hogyan is vallott Török Anikó, akkor, amikor Szabó Ervin ügyvéd úr mellette volt a kihallgatáson. Röviden, tőmondatokban. Az egész vallomás nincs fél oldal.
Nyugdíjammal saját magam rendelkezem. Tőlem a nyugdíjamat sosem vették el. Személyes irataim nálam vannak. Úgy értékelem, hogy megfelelő körülmények között élek.
A kihallgatási jegyzőkönyvek szerint mellesleg a másik két sértett, akiket Szabó Ervin képviselt, szinte szó szerint ugyanazt mondták el az első kihallgatásukon. R. László például:
Összességében elmondhatom, hogy megfelelő körülmények között élünk és jól érzem magam. A nyugdíjamat, amely 42 ezer forint, saját kezűleg veszem fel, melyet a postás hoz ki a házhoz. A nyugdíjammal saját magam rendelkezem, abból nekem nem kell odaadnom senkinek semmit.
És most idézzük P. Lászlót is. Azt az alig néhány sort, amiből az első vallomása állt.
A munkámért napi háromszori étkezést kapok. A nyugdíjam 42 ezer forint, amit minden hónap elején a Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezetnél veszem fel. A nyugdíjammal saját magam rendelkezem, azt tőlem soha senki nem szokta elkérni. Én szabad ember vagyok, ha nem akarnék menni Ajtaiékhoz, nem mennék.
Vallomásrészletek – Rettegtek Ajtaiéktól és az ügyvéd jelenlétében nem mertek beszélni
Mindhárom kihallgatásnál a jegyzőkönyv szerint jelen van Szabó Ervin, mint sértetti jogi képviselő. A kihallgatások időpontja 2008. július 15., a meghatalmazásé szintén. Mindhárom esetben.
Két és fél év elteltével, 2011. január 6-án, jogi képviselő nélkül, a Gyulai Nyomozó Ügyészség előtt, Szabó Ervin ügyvédi visszaélés miatt büntetőügyében már mind a hárman egészen mást mondanak. P. László és Török Anikó hosszan, aprólékos részletességgel mesélnek. Ezen vallomások mindegyike több oldal. Mindketten arról számolnak be, hogy még az idézést sem kapták a kezükhöz, hanem Ajtaiék szóltak, hogy menni kell a rendőrségre. Nézzünk először részleteket P. László vallomásából:
Napra pontosan emlékszem mikor mondták, hogy menjünk be hátra megmosdani, a jobbik ruhánkat vegyük fel, majd beültettek a gépkocsijukba és elvittek egy ügyvédhez bennünket, dr. Szabó Ervinhez, akinek itt Orosházán van irodája. Ennek az ügyvédnek a neve azért ragadt meg bennem, mert Budapesten is van ilyen nevű könyvtár. (...)
Mielőtt elindultunk, odajött hozzánk a gazda, Ajtai Lajos élettársa, Ilike, ezen a néven hivatta magát, (...) annyit mondott, azt üzeni a gazda, ha nem jól beszélünk, agyon leszünk verve. Azt emlegették, hogy megyünk a dudvába, hogy a trágyadombba, ami az oda temetett lovat is megette. (...) Ezek után senki sem mert ellenkezni velük, még megkérdezni sem, hogy hova visznek.
Az ügyvédnél valami meghatalmazást kellett aláírni, és azután mondták, hogy a rendőrségre megyünk kihallgatásra, de ne izguljunk, mert jön velünk az ügyvéd úr, így nem lehet semmi baj. Mondták, hogy a mi érdekünk is és az ő érdekük is, hogy velünk legyen az ügyvéd és azt is, hogy ne felejtsük el, hogy jól beszéljünk.
Kérdésre elmondom, hogy én azt nem tudom, hogy az ügyvéd tudhatta-e, hogy én nem mondok igazat, mert Ajtaiék elveszik a nyugdíjamat és korlátozzák a szabadságomat. Az ügyvéd velünk nem beszélt, csak Ajtaiékkal, ők fizették az ügyvédet.
Kérdésre elmondom, hogy az ügyvédi irodából mi gyalog mentünk a rendőrségre, az ügyvéd már ott várt bennünket a rendőrségnél, tehát ő külön ment, Ajtaiék pedig a kocsijukban várakoztak egy parkolóban. (...) Azért nem mert az igazat elmondani akkor a rendőrségen, mert egyrészt jelen volt az ügyvéd, aki azért volt ott, hogy figyelje, hogy mi mit mondunk, másrészt kint vártak Ajtaiék, ők vittek haza és előtte a tudtunkra adták, hogy mi történik, ha rossz vallomást teszünk. Nem mertük ott elmondani az igazat. Az egy más helyzet volt, mint abban az ügyben, amelyik úgy indult, hogy bennünket a rendőrség hajnalban elhozott Ajtaiéktól.
Tartalmilag ugyanez hangzott el P. László 2011 áprilisi kihallgatásán. És akkor nézzük Török Anikó vallomását – tudják, aki állítólag bocsánatot kért Szabó Ervintől és úgy nyilatkozott a rágalmazási perben, hogy vele soha nem is találkozott...
Ajtaiék mondták, hogy mosdjunk meg, öltözzünk fel, mert behoznak ügyvédhez, és a rendőrségre is kell mennünk kihallgatásra. Ajtai Lajos mondta, hogy jól beszéljünk, mondjuk azt, hogy jó helyünk van, mindenünk megvan, nem veszik el a nyugdíjunkat, mert ha nem ezt mondjuk, megvernek. Ezek után behoztak dr. Szabó Ervin irodájába. Erről az ügyvédről én akkor hallottam először, engem Laci és Hajni hozott, a többiek másik kocsival jöttek. Itt volt az öreg Ajtai is, erre tisztán emlékszem, mert ő fizette ki az ügyvédet.
Az ügyvéd úr nem mondott semmit, csak bent ült a kihallgatáson. A jegyzőkönyvből az ügyvéd kapott példányt, azt láttam, ő odaadta az Ajtaiéknak. Én el sem olvastam, csak mondta a rendőr, hogy hol írjam alá.
Miután az eljáró ügyészségi nyomozó felolvasta nekem a 2008 július 15 napján felvett tanúvallomásomat, kijelentem, hogy az abban leírtak valótlanok. Nekem kellett ezt mondani Ajtaiék fenyegetésére, ebből semmi nem igaz, csak annyi, hogy Ajtai Lajos ajánlatára mentem el hozzájuk. Nem Hajninál laktam és nem laktam házban, hanem a Lajosnál egy putriban, ahonnan a rendőrök szabadítottak ki nem régiben. (...) Nem tisztálkodhattam, mert víz nem volt, enni sem kaptam háromszor, elhullott lóhúst ettünk.
Elvették az okmányaimat, ugyan úgy a többi emberét is, elvették a nyugdíjamat azzal, hogy én csak elhagynám. A nyugdíjamból egy fillért nem kaptam vissza, holott éveken keresztül minden hónapban elvették tőlem. Fenyegettek is, hogy nem mehetek el, mert nem tudok elbújni előlük, úgyis megtalálnak és visszavisznek. Fenyegettek, hogy a trágyadomb mindent elnyel.
Kérdésre elmondom, nem tudom, hogy az ügyvéd ebből mit tudhatott. Azt se tudom tudta-e, hogy Ajtaiék ellen indult eljárás, mert velünk két szót nem beszélt. Meg sem ismerném. Ajtaiék fizették, ők tárgyaltak vele. Én úgy gondolom, az ügyvéd azért volt ott, amikor a rendőrök kihallgattak, hogy bennünket figyeljen, hogy mit mondunk, nehogy baja essen Ajtaiéknak.
Pszichológus is vizsgálta a sértetteket, hogy élményszerű-e, amit elmondnak
Az egyik vezető ügyész által szignált dokumentumból kiderül, hogy Ajtaiék áldozatait, egyben a Szabó Ervin-féle büntetőügy sértettjeit igazságügyi pszichológus szakértő is vizsgálta. A szakvélemény szerint mind a három személynél kétséget kizáróan megállapíthatóvá vált, hogy esetenként fizikai értelemben is fenyegetve, kényszerítve voltak az Ajtai család által. A fenyegetés pszichés nyomásban, sanyargatásban, míg a kényszerítés lelki terrorban és fizikai bántalmazásban merült ki. Egyértelművé vált, hogy a rendőrségi kihallgatáson nem mertek őszintén beszélni, mert esetleges megtorlástól féltek.
A vizsgált személyek által a vizsgálat során elmondottak élményszerűek, személyesen átéltnek hatottak. A meghatalmazott és rendőrségi kihallgatásukon jelen lévő – bár az eljárásba bele nem szóló – ügyvéd személyes jelenléte késztethette őket arra, hogy ne mondjanak igazat az ügy lényeges körülményeire vonatkozóan.
Szabó Ervin szerint nincs csicskáztatási ügy.
Nem is volt csicskáztatási ügy?
Ügyvéd úr, "hazudni pedig nem szabad".
Tovább is lesz, mondjuk még!?
