Semjén: a magyar állam értelme és célja az egyetemes magyar nemzet fennmaradásának biztosítása
Az identitáshoz, a nemzeti identitáshoz való jog egy szubsztanciális valóság, amely minden magyar embert megillet, egyénileg is és közösségileg is így teljes mértékben támogatandó ennek a jogelvnek európai szintre emelése – hangsúlyozta portálunknak Semjén Zsolt a Cselekvő nemzet – az újraegyesítés erőforrásai 2010–2022 című könyv ünnepélyes bemutatóján. A sajtótájékoztatón a magyar nemzetpolitika elmúlt tizenkét évének sikerei kapcsán a miniszterelnök-helyettes többek közt szólt a felvidéki magyarság kettős állampolgárságának lehetőségéről, a kárpátaljai magyarság jövőjéről a háborút követően, illetve arról, milyen tartalékok rejlenek az egységes Kárpát-medence gondolatiságában.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a pénteki sajtótájékoztatón elöljáróban felidézte: 2010-ben a semmiből kellett felépíteni a nemzetpolitikát, hiszen a Gyurcsány-kormány szőnyegbombázást végzett a területen. Ugyanakkor megjegyezte: a nemzetárulással felérő pusztításnak annyi haszna mégis volt, hogy lehetőséget teremtett az alapoktól újraépíteni a nemzetpolitikát. Semjén Zsolt kiemelte: ennek a munkának a kiindulópontja az az elv volt, hogy
a magyar állam értelme és célja az egyetemes magyar nemzet fennmaradásának biztosítása, és életminőségének javítása.
Mint megjegyezte,
a magyar nemzet történelmi okokból kifolyólag egy háromlábú székhez hasonlítható, amelynek egyik lába az anyaországi magyarság, másik lába a Kárpát-medencei magyarság, a harmadik pedig a diaszpóra magyarsága. Ezért került bele az alaptörvénybe, hogy Magyarország nemcsak felelősséget érez, de felelősséget is visel a külhoni magyarságért, azaz minden magyar állami szervnek feladata és küldetése a külhoni magyarság megmaradásának a szolgálata is.
Semjén Zsolt kitért arra, hogy a nemzetpolitika több pilléren nyugszik: többek között az identitás megőrzésének támogatásán, a magyar állampolgárság kiterjesztésén, a magyar kisebbségek gazdasági megerősítésében, a határon túli magyar politikai pártok támogatásán és nem utolsó sorban az autonómiákért vívott küzdelmen.
A kárpátaljai magyarság etnikai pozíciója rosszabb lesz a háború után
Újságírói kérdésre reagálva a miniszterelnök-helyettes arról is beszélt: az orosz–ukrán háború viszonylatában azzal a sajnálatos realitással kell szembenézni, hogy "a magyarság etnikai pozíciója rosszabb lesz a háború után, mind a háború előtt volt". Semjén Zsolt kifejtette: Kárpátalja jelenleg Ukrajna egyik legbiztonságosabb területe, ahová sok belső menekült érkezik Keletről, és akiknek egy része feltehetően nem fog visszatérni eredeti lakhelyére a háború lezárulta után. Ezzel párhuzamosan a magyarok százezres nagyságrendben hagyták el Kárpátalját, akiknek egy jelentős része valószínűsíthetően nem fog hazatérni. Ugyanakkor kiemelte: ez nem jelenti azt, hogy Magyarország a kárpátaljai magyarság támogatását csökkentené.
Szintén újságírói kérdésre Semjén Zsolt arról is beszélt: véleménye szerint előbb-utóbb a felvidéki magyarok is fel fogják tudni venni a kettős állampolgárságot. Mint kifejtette, az eredeti szlovák állampolgársági törvény (amely nagyon hasonlított a jelenlegi magyarhoz) azt mondta ki, hogy bárki lehet szlovák állampolgár, függetlenül attól, hogy Szlovákiában él-e vagy sem. Ugyanakkor, amikor a magyar törvényt elfogadták, a szlovák parlament erre egy át nem gondolt "ellentörvénnyel reagált", amivel azt próbálták megakadályozni, hogy a felvidéki magyarok felvehessék a magyar állampolgárságot, de amelynek eredményeként kilencven százalékban olyan szlovákokat fosztott meg a szlovák állampolgárságuktól, akik korábban felvették a csehet is, és akiknek ilyen formán semmi közük nem volt a magyar kérdéshez. Semjén Zsolt úgy vélte, nem is véletlen, hogy a szlovákok azóta is folyamatosan alakítgatnak a törvényen, és alapvetően "nem feszegetik" állampolgárságaik esetén a kettős állampolgárság kérdését. Kiemelte: a V4-ek együttműködése és a magyar–szlovák kapcsolatok erősödése előbb-utóbb meg fogja oldani a kettős állampolgárság ügyét.
Mindenkit megillet a nemzeti identitáshoz való alapvető emberi jog
Portálunk a sajtótájékoztatón a miniszterelnök-helyettestől arról érdeklődött, támogatandónak tartja-e az identitásnak, a nemzeti identitásnak alapvető emberi jog szintjére való emelésének gondolatát, amelyről korábbi cikkünkben már írtunk. Mint Semjén Zsolt elmondta, az Alkotmánybíróságnak nemrégiben született egy kis figyelmet kapó, bár annál jelentősebb döntése, amelyben kimondta, hogy minden egyes magyarnak alkotmányos joga az identitáshoz való joga,
ezért például a tömeges betelepítés sérti az identitáshoz való jogokat.
Ugyanakkor hozzátette: alapvető probléma, hogy Brüsszelben a kisebbség fogalmát a klasszikus nemzeti vagy vallási kisebbségek keretein túl oly mértékben kiterjesztették, hogy az már kezelhetetlenné vált. Abszurdnak nevezte, hogy az LMBTQ-jogok jelenleg "mindenek fölött állnak", míg a nemzeti identitáshoz való jogot pedig egész egyszerűen semmibe veszik.
Az identitáshoz, a nemzeti identitáshoz való jog az egy szubsztanciális valóság, ami minden magyar embert megillet, egyénileg is és közösségileg is
– hangsúlyozta, kiemelve, hogy teljes mértékben támogatandó ennek a jogelvnek az európai szintre emelése.
Portálunk arra is rákérdezett, milyen jövő előtt áll az egységes Kárpát-medencei magyarság gondolata gazdasági téren, hiszen annak elvét már csak a választások eredményének tükrében is a magyarság magává tette. Semjén Zsolt felvetésünkre úgy reagált: a Kárpát-medence természetes földrajzi, és ebből kifolyólag gazdasági egység is, nem egy politikai fikció. Fel lehet ugyan szabdalni államhatárokkal, de ez valójában ezen a természetes egységen nem változtat. Mint kiemelte, ebből kifolyólag az a gazdasági szemlélet, amely együttműködésbe szervezi az utódállamokat is, egy teljesen logikus gazdasági érdek, és ezt képviseli a magyar kormány is, amely gazdaságélénkítő programjai révén nemcsak a határon túli magyarság boldogulását segíti, de ennek az egységnek is a megvalósítására törekszik.
Vezetőkép: MTI/Balogh Zoltán
