Varga Mihály: az orosz–ukrán háború által okozott kedvezőtlen gazdasági folyamatok csak mérsékelten hatnak a magyar növekedésre – Kövesse a PS-en a 2023-as költségvetés általános vitáját!

A 2023-as központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot vitatja meg szerdán a parlament. Az általános vita a 40 perces előterjesztői nyitóbeszédét követően az ÁSZ elnökének 30 perces, majd a Költségvetési Tanács elnökének szintén 30 perces felszólalása következett. Varga Mihály pénzügyminiszter ismertetésében hangsúlyozta: a 2023-as költségvetés a rezsicsökkentés és a hadügyi kiadások emelésének költségvetése lesz, a kormány célja pedig az, hogy ne a magyar állampolgárok fizessék meg a háború és a brüsszeli szankciós politika árát. Az ellenzék kritikái az alábbiakban foglalhatóak össze:

• fizessenek a gazdagok;
• túl korán nyújtotta be a kormány a költségvetés tervezetét, a sok bizonytalanság miatt ezért már elfogadását követően korrigálni kell majd;
• meg kell adóztatni a luxusjachtokat (Szabó Tímea);
• a kormány túl optimista inflációs adatokkal és euróárfolyamokkal számol;
• a magyarok kivándoroltak az országból, és helyettük filippínók és vietnámiak tízezrei dolgoznak éhbérért a gyárakban;
• az inflációt figyelembe véve az egészségügyre és az oktatásra lényegében kevesebb pénz fog jutni;
• egyetelen ellenzéki képviselő sem kommentálta a hadügyi kiadások tervezett nagyarányú növekedését sem pozitív, sem negatív értelemben;
• az ellenzék szerint a multikra kivetett nyereségadót az emberek fogják megfizetni.

Már a koronavírus-járvány alatt is jól vizsgázott a magyar gazdaság

– kezdte meg a 2023-as költségvetés tervezetének ismertetését Varga Mihály pénzügyminiszter. Mint elöljáróban kiemelte, a kormány célja az önálló, a magyar emberek érdekeit szolgáló gazdaságpolitika megvalósítása, amellyel nem kíván szakítani a háború okozta bizonytalan gazdasági helyzetben. Varga Mihály arról beszélt, hogy Magyarország nemrégiben a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaeséssel is sikerrel birkózott meg, és a gazdaság újraindítása is kimondottan eredményes volt, hiszem 2021-ben már 7,1 százalékos volt a növekedés, ami az idei év első negyedévére 8,2%-ra emelkedett. Ezzel párhuzamosan rekordot döntött a munkavállalók száma, és jó ütemben nőnek a bérek is.

– közölte Varga Mihály.

A rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése

Varga Mihály a 2023-as költségvetés részletes ismertetése kapcsán kiemelte, hogy a forrásokat a magyar emberek számára legfontosabb célokra fordítják, azaz a családok támogatására, a nyugdíjak védelmére, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzésére, az ország biztonságának megerősítésére, a munkahelyek megóvására és az újak létrejöttének támogatására, valamint arra, hogy növekedési pályán maradjon a gazdaság, fegyelmezett költségvetési politika mellett.

– emelte ki.

Ne a magyarok fizessék meg a háború és az elhibázott uniós gazdaságpolitika árát

A miniszter részletezte: a rezsivédelmi alap lehetővé teszi, hogy ne a magyar emberek fizessék meg a háború és a brüsszeli szankciós politika árát, célja pedig a drasztikus és kiszámíthatatlan világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése. Hozzátette: a honvédelmi alap azt a felmerült szükségszerűséget orvosolja, hogy Magyarországnak modern, erős hadseregre van szüksége.

– fogalmazott Varga Mihály. Mint megjegyezte, hazánk elmúlt 12 évének helyes gazdaságpolitikájának köszönhetően

Ötven százalékkal nőnek a hadászatra szánt források

A miniszter a költségvetés egyes részleteit ismertetve elmondta:

• 450 milliárd forinttal emelkedik a családpolitikai kiadások összege, erre a célra 2023-ban 3225 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Az Európai Unióban ezzel arányaiban Magyarország fordítja a legtöbbet a családok támogatására. A kormány fenntartja a járulékkedvezményeket, az szja-mentességet a négy gyermeket nevelő nők esetében, az első házasok kedvezményét és a 25 év alattiak szja-mentességét.
• Folytatódik az otthonteremtési, otthonfelújítási program, a falusi csok; a gyermeket vállaló vagy nevelő családok továbbra is élhetnek a családi otthonteremtési kedvezménnyel, a lakáscélú jelzáloghitel törlesztéséhez nyújtott támogatással.
• Növekszik az ápolási és az otthonápolási díj.
• Folytatódik a 13. havi nyugdíj visszaépítése, a nyugdíjak emelése az infláció mértékével, fennmarad a nyugdíjprémium is.
• 50 százalékkal növelik a honvédelmi kiadásokat, a 2010-es évek hatszorosára.
• Az egészségügyi fejlesztésekre 2670 milliárd forintot fordít a költségvetés, folytatódik az egészségügyi szakdolgozók és védőnők korábbiakban megkezdett bérfejlesztési programja.
• Folytatódik az Egészséges Budapest Program is.
• Az alapfokú és a középfokú oktatásra fordított kiadások az idei évhez képest jövőre közel 100 milliárd forinttal nőnek.
• Egyedülálló mértékű vidékfejlesztési program indul.

A DK szerint ez a brutális megszorítások költségvetése

Varju László, a Demokratikus Koalíció vezérszónoka a 2023-as költségvetés általános vitájában bebizonyította, hogy tökéletes gazdasági antitalentum, ugyanakkor elképesztő ötletességgel képes a választók megtévesztésére, minden bizonyíték nélkül. Varju László beszédének központi témája az volt, hogy a jövő évi költségvetés "a brutális megszorítások költségvetése", a pusztító Orbán-csomag. Ugye gyanús gazdasági csomagokkal eddig csak a baloldal büszkélkedhetett: volt Bokros-csomag, több Gyurcsány-csomag, amelyekbe majdnem belerokkant az ország, Varjú László most ezt próbálta a jobbolalra vetíteni.

Beszédében ugyanakkor egyetlen megszorító intézkedést sem tudott kiemelni a költségvetésből, sem egyetlen, a lakosságot érintő új adót, pusztán a különben egész Európát sújtó inflációt, a magas eurót és a mulicégekre kirótt extraprofit-részadót tudta valahogy megszorításként tálalni. Varju László eközben egy szót sem beszélt arról, hogy a covid-járvány okozta gazdasági regressziót éppen most tetézi egy beláthatatlan gazdasági következményekkel járó háború, amelybe vastagon bele fog szólni az EU-s szankcióspolitika is. Varju László, mintha nem is ebben a valóságban élne, arról beszélt: a Demokratikus Koalíció már áprilisban megjósolta, hogy megszorítások jönnek, amelyre bizonyíték az a költségvetés, amelyből egyetlen megszorító elemet sem tudott említeni.

A DK-s képviselő ugyanakkor tévútnak nevezte a rezsicsökkentésre alapozott költségvetést, a munka alapú társadalmat, mert szerinte a magyarok kivándoroltak az országból, és helyettük filippínók és vietnámiak tízezrei dolgoznak éhbérért a gyárakban. Varju László nehezményezte, hogy a kormány sikerként könyvelte el, hogy 480 forint a benzin maximalizált ára, miközben a Gyurcsány-korszakban 300 volt. Bár közben eltelt 12 év, és az enerigaipart azóta soha nem látott adók és bizonytalanság sújtja, így valójában visszanézve a 300 forint tűnik most 12 év elteltével magas árnak. A DK-s képviselő külön nehezményezte, hogy 18 százalékkal emelkednek a hitéleti kiadások; szerinte ez azért is alakult így, mert Magyarországon már csak az ima segíthet, és ezt fizeti ki a kormány. A családok rezsijének növekedését ugyanakkor csak a repülőjegyárak várható emelkedésével tudta igazolni, és mint fogalmazott,

Varju László szerint a "fideszes oligarcháktól" kellene beszedni az extraprofitot, többek között azoktól a kaszínócégektől, akik nem fizetnek adót. Kritizálta a kormányt azért is, mert miközben szerinte az infláció mértéke 10 százalékos lesz, a kormány csak 3,4 százalékkal növeli az egészségügy finanszírozását.

– erősítette meg mondanivalóját Varju László.

Az infláció komoly gondot fog okozni a költségvetés számára

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik-frakció vezérszónoka a költségvetést "carpe diem költségvetésnek" nevezte, és úgy értékelt: a magyar kormány nem fektet be a jövőbe, hanem csak tüzet olt. Úgy vélte, a kormány a munkavállalók helyett a multuicégek és a bankok oldalára állt. Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom egyik vezérszónoka a DK-hoz hasonlóan gigantikus adóemeléseket, megszorító csomagot emlegetett, amely csak a Fidesz hatalmának megszorítását célozza. A párt másik vezérszónoka, Gelencsér Ferenc az elszegényedés költségvetésének nevezte a javaslatot, amelyben csak tovább görgetik az egészségügy problémáját. Bedő Dávid, aki a Momentum harmadik vezérszónoka volt, arról beszélt, hogy a költségvetés átláthatatlan, és egyelőre csak a különadók látszódnak világosan belőle. Az MSZP vezérszónoka a bizonytalanság költségvetésének nevezte a 2023-as büdzsét, mivel szerint a háború hatásait csak tetézi a jogállamisági eljárás kimenetele, ezért bizonytalanok a sarokszámok. A képviselő további problémának nevezte a "brutális inflációt", amely létbizonytalanságot okoz a nyugdíjasoknál és a kiskeresetűeknél.

Vezetőkép: MTI/Kovács Attila