Az Országgyűlés megválasztotta az ÁSZ új elnökének Windisch Lászlót (frissítve)
Rendkívüli üléssel folytatta ma a munkáját az Országgyűlés délután egy órától, ahol a többi között szó volt arról, hogy mikor derül ki, hogy hogyan változik a katás adózási forma, továbbá hogy a veszélyhelyzet július elsejei lejárta után kik és milyen kedvezményektől esnek el. Ezen felül az LMP újra a klímabérlet bevezetésének időpontját feszegette, valamint kezdeményezték a dugódíj bevezetését. Később pedig megtudhattuk azt is, hogy a nyugdíjasok további segítségre számíthatnak a kormánytól annak érdekében, hogy a nyugdíjak megtartsák reálértéküket. Az interpellációk után a képviselők megszavazták Windisch Lászlót tizenkét évre az Állami Számvevőszék élére, végül az azonnali kérdések és válaszok órája következett.
Az LMP-s Bakos Bernadett napirend előtti felszólalásával kezdődött a mai Országgyűlés, aki azt pedzegette, hogy miért nincs dugódíj. A hatástanulmány késlekedése miatt a Fővárosra is neheztel a párt. A képviselő asszony példaként említette, hogy más országokban már bevezették a dugódíjat, ami csökkentette a forgalmat és a légszennyezést. Karácsony Gergely ugyan már belengette, hogy lesz dugódíj, de konkért időpontot nem jelölt meg, ezzel pedig nem lehet tovább késlekedni Bakos Bernadett szerint.
Budapest nem autópálya. (...) A város nem az autóké, hanem az embereké
– jegyezte meg.
Dömötör Csaba válaszában elmondta: nem attól lesz élhető a város, hogy ilyen konfliktusokat generálnak az autósok és a tömegközlekedők között. A probléma az államtitkár szerint az, hogy az embereket nem kérdezik meg a dugódíjról, csak bevezetnék azt.
Ami ma a fővárosban zajik, Karácsony Gergely cselekvőképtelenségének szimbóluma
– tette hozzá. Azt mondta, amióta a baloldal vezeti Budapestet, azóta a városban káosz van: a közterületek gondozatlanok, amiket méhlegelőnek hívnak, leszereltek háromezer kukát, ígérték a légkondit a hármas metrón, de azóta sincs. Mindeközben a főpolgármester egyik jobbkeze, Tüttő Kata arra buzdít, hogy tegyék le az emberek az autót, de ő maga ezt nem teszi.
Nem fogjuk megengedni, hogy Budapest a baloldal kudarcpolitikájának áldozata legyen
– mondta Dömötör Csaba.
A pozsonyi csata legyen tananyag
A pozsonyi csata évfordulójára emlékeztetett a Mi Hazánk Mozgalom képviselője, Novák Előd.
Mi, magyarok egy győztes ütközetről emlékezhetünk meg most
– emelte ki, majd sajnálatát fejezte ki azért, mert nincs állami megemlékezés erről. Kezdeményezte a képviselő, hogy legyen a pozsonyi csata kötelező tananyag az iskolában.
A vereségkultusz építését pedig be kell fejezni
– jegyezte meg.
Vitályos Eszter válaszolt Novák Elődnek. Az államtitkár visszautasította, hogy a kormány vereségkultuszt építene. A kormány 2018-ban létrehozta a Magyarságkutató Intézetetet és például animációs történelmi filmet is készítettek a pozsonyi csatáról, amelyet eddig 600 ezren láttak. Említette továbbá, hogy az új Nemzeti Alaptantervben is nagyobb hangsúlyt kap a magyar történelem, ami persze heves balliberális kritikát kap.
Fekete-Győr András mentelmi jogát kérte ki a Pesti Központi Kerületi Bíróság hivatalos személy elleni erőszak büntette ügyében. A kiadásról a mentelmi bizottság fog dönteni – mondta el a Házelnök.
Interpellációk
Dávid Ferenc a DK részéről a kata adózási formáról kérdezett. Felelevenítette, hogy korábban azt mondta a kormány, hogy nem változik a kata, aztán kiderült, hogy mégis. Dávid szerint ez egy kedvező adózási lehetőség, de szerinte a kormány most adóemelésre készül. A kérdés most az, hogy marad-e a kata, kik egyeztetnek kikkel erről, megkérdezik-e az érdekképviselő szervezeteket.
A végleges módosításról nem tudott pontos információt adni Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára. A kata átalakításáról volt már több egyeztetés, de a törvényjavaslat vitájánál lesz tiszta a kép, hogy mi változik.
A kata sikertörténeté vált és ezt meg kell őrizni
– jegyezte meg. Emlékeztett, hogy a DK nem szavazta meg a kata adóformát és annak adócsökkentését sem. Hamarosan az Országgyűlés elő fog kerülni a kata módosítása, addig türelmet kérnek az érintettektől.
Lejárt július 1-én a veszélyhelyzet, ami Komjáthi Imre szocialista országgyűlési képviselő szerint rengeteg embert érint, például a kilakoltatási moratórium is megszűnik.
Közben itt van a háború, az infláció, ami tovább rontja az emberek helyzetét. Mennyi ember veszíti el az ellátását, kedvezményeit a veszélyhelyzet lejárta után?
– tette fel a kérdét.
Rétvári Bence államtitkár elmondta, hogy a közterheket 3240 milliárd forinttal növelné a baloldal, ami a költségvetés-tervezet módosító javaslatainál derült ki. Az olajembargót is támogattnák, ahogyan az árstopokat is, ezért ennek fényében furcsa ez az aggódás az emberekért, hiszen ezek hatalmas terheket jelentenének, ha nem lennének.
A nyugdíjak reálértéke megmarad
A nyugdíjemelést visszamenőleg kapják meg az idősek, ami 3,9 százalék
– hívta fel a figyelmet Selmeczi Gabriella. A kormány 2010-ben fogadta meg, hogy a nyugdíjak értékét megtartják. Ha jó a gazdaság, akkor a nyugdíjasok abból is részesülnek. Megfogadta a kormány, hogy nehéz helyzetben is segítik az időseket, ezért vezették vissza a 13. havi nyugdíjat is.
Tartható-e a nyugdíjak védelme ebben a háborús helyzetben?
– tette fel a kérdést a kormánypárti politikus.
Tállai András elmondta, hogy nehéz megőrizni a nyugdíjak értékét, de sikerült a nehéz idők ellenére is. Tíz százalékkal nőtt a nyugdíjak reálértéke 2010 óta, plusz visszavezették a 13. havi nyugdíjakat. Az idősek kaptak prémiumot is, továbbá az Erzsébet-utalványból is részesültek. A 2022-es költségvetésben öt százalékos nyugdíjemelést kaptak a nyugdíjasok, szeptemberben pedig újra felülvizsgálat lesz, és ha szükséges, akkor novemberben újabb emelésre számíthatnak a nyugdíjasok.
A kormány a diákmunkásoknak is segít
Már egy hónapja nyári szünet van, de sok diák ilyenkor elmegy dolgozni és nyári munkát vállal – mondta Nacsa Lőrinc. A KDNP politikusa elmondta, hogy sokan vannak, akik csak ekkor vállalnak munkát, de sok diák egész évben. A 25 év alattiaknak pedig mentesülnek az szja fizetése alól.
Hogyan ösztönzik a diákokat a szezonális munkavállalásra?
– kérdezte a képviselő, akinek Koncz Zsófia válaszolt. Az államtitkár elmondta: fontos, hogy a diákok hamar megismerjék a munka világát. 2013-ban jött létre a központi munkaerőprogram. A kormány ezen keresztül 240 tanulót támogatott 24 milliárd forinttal. 16–25 év közötti diákok vehetnek részt a programban, akik tanulnak még. Ők önkormányzatoknál, a vendéglátói szektorban, a turizmusban, a mezőgazdaságban tudnak elhelyezkedni, maximum hat órában.
Megszavazták az ÁSZ új elnökét
Titkos szavazáson döntöttek a képviselők az Állami Számvevőszék elnökének személyéről, akit tizenkét évre választanak meg. A jelöltet, Windisch Lászlót a képviselők 136 igennel, 23 nemmel és 0 tartózkodással szavazták meg. Ezt követően az új elnök letette az esküt.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
