Budaházyékat durván meghurcolták Gyurcsányék idején a hídfoglalásért, amit a haladók a gyülekezés szabadságaként aposztrofálnak
Jól mintázza a Gyurcsány-éra és a jelenlegi kormányzat közötti különbséget jogállamiság szempontjából, hogy miként jártak el és mit kaptak 2010 előtt a Gyurcsányék ellen tüntetők, köztük a 2002-es hídfoglalók és miként tartják abszolút alapjoguknak, a gyülekezés szabadságának a főváros felforgatását és megbénítását azok, akik anno ugyanilyen tiltakozási formáért rendbontó garázdák fejét követelték. Azt nem tudni még, hogy a "katás" tüntetés hídfoglalói mire számíthatnak, de az konkrét tény, hogy a 2002-es Erzsébet hídi blokádért egy hosszú éveken át tartó büntetőeljárás végén a Legfelsőbb Bíróság 2009-ben, felülvizsgálati eljárásban Budaházy Györgyöt 30 nap közérdekű munkára ítélte, kimondva, hogy a gyülekezési jogra hivatkozva nem korlátozható mások szabadsága és a gyülekezési jogra való hivatkozással nem lehet kibújni a büntetőjogi felelősség alól.
Budaházy György, a Gyurcsány-korszak nemzeti ellenállásának meghatározó alakja 2002-ben, néhány héttel a választások után, megkérdőjelezve annak tisztaságát, néhány barátjával egy hétköznap reggel az Erzsébet híd közepén leállított hat gépkocsit. Ezzel teljes szélességében lezárták a hidat, mind a hat forgalmi sávot. Bár semmilyen atrocitás, erőszakos megnyilvánulás részükről nem történt, a hídblokád résztvevőit durván meghurcolták. Megállapították, hogy az akcióval több bűncselekményt is megvalósíthattak: több tízezer utast és a BKV járműveit órákra akadályozták a közlekedésben.
Az akkor indult büntetőeljárás végül hét éven át tartott. Budaházyt és öt társát "közérdekű üzem működésének megzavarásával" vádolták meg. 2009-re ért véget jogerősen az eljárás. A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban 30 nap közérdekű munkára ítélte az egyébként békésen tüntető hídlezárókat. És kimondtak egy nagyon fontos dolgot:
A gyülekezési jogra hivatkozva nem lehet kibújni a büntetőjogi felelősségre vonás alól. A gyülekezési jog gyakorlása soha nem valósíthat meg bűncselekményt, és nem járhat mások jogainak, szabadságának csorbításával.
A 2002-es hídblokádnak július 4-én volt húsz éve. Budaházy György jelenleg is a terrorbűncselekmény miatt első fokon rá kirótt 17 év fegyházbüntetését tölti, míg társait kiengedték, és enyhébb kényszerintézkedés mellett vagy anélkül várják a hosszan elhúzódó eljárás végét. Budaházy nem szabadulhatott még egy jogerős ítéletig sem, többek közt azért, mert egy LMBTQ-rendezvény megzavarása miatt közösség tagjai elleni erőszakkal vádolták meg. A baloldali kormányok idején a rendszer elleni lázadók ellen a hatóságok és az igazságszolgáltatás teljes rendszerével teljes erővel léptek fel. 2008-ban a március 15-i tüntetést követően – amelynek szintén vezéralakja volt Budaházy – félmillió forint nyomravezetői díjat ajánlottak fel minden egyes "garázda" azonosításáért. Egy tizenkét fős nyomozócsoport informatikai szakértőkkel dolgozott a tüntetésen készült felvételek alapján az abban részt vevők felkutatásán és eljárás alá vonásán. Budaházy ellen akkor éppen a gyülekezési jog megsértése, továbbá az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatt indult meg a büntetőeljárás, amit ugyancsak éveken át húztak.
De Budaházy György esetében blogot írni is elég volt a bíróság elé állításhoz: a Gyurcsány-kormány megbuktatásának terveiről írt cikkeiért alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatt a Fővárosi Bíróság felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.
2010 óta, amióta a Fidesz–KDNP kormányoz, az ellenzék, konkrétabban a korábban túloldalon álló erők és az általuk felhergelt csoportok számtalan be nem jelentett, a gyülekezési jogot megcsúfoló demonstrációt tartottak. Ezek a megmozdulások bővelkedtek erőszakos megnyilvánulásokban is – elég arra gondolni, amikor a haladó ellenállók közül néhányan arra is képesek voltak, hogy az ország karácsonyfája alatt lévő, rászoruló gyermekekre váró szánkókat felgyújtsák. A fővárost konkrétan megbénító akciókban aktív ellenzéki politikusok, országgyűlési képviselők is részt vettek, részt vesznek.
Mégis ők azok, akik súlyos jogállamisági problémákat vizionálva, balliberális civil szervezetekkel karöltve szabad véleménynyilvánításuk durva korlátozásáért, ellehetetlenítéséért nemzetközi revansot követelnek.
Vezető kép: Budaházy György elleni rendőri intézkedés az Erzsébet hídon 2002. június 4-én. Fotó: MTI/Földi Imre
