Steiner Attila szerint visszaütött a németekre, hogy az orosz gázra alapozva akarták kiváltani az atomenergiát
A németek az orosz gázra alapozva akarták kiváltani az atomenergiát, ez a kitettség azonban most visszaütött - fogalmazott portálunknak Steiner Attila energia-, és klímapolitikáért felelős államtitkár, azzal kapcsolatban, hogy Németország visszakapcsolta lignittüzelésű erőműveit. Mint az államtitkár megjegyezte, ez alapvetően racionális döntés volt a részükről, mert a gáz olcsó volt, és sokkal tisztább, mint az egyéb energiahordozók, de túlzott mértékben tettek erre fel mindent. Steiner Attila megjegyezte, Közép-Európa szempontjából bizonyos értelemben előnyös a németek lépése, hiszen, ha Németországban nincs elég áramtermelés, elkezdi elszívni a régióból az energiát, amelynek árfelhajtó hatása lenne.
Steiner Attila energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár a csütörtöki "Energetikai kihívások"című pódiumbeszélgetésen elhangzott előadásában elemezte hazánk energetikai helyzetét, többek közt arról szólva, biztosított-e rövid távon hazánk energetikai biztonsága. Steiner beszélt arról, hogy a 2009-es, szintén egy orosz-ukrán konfliktusra visszavezethető, mintegy három hétig tartó gázválságból sokat tanult a régió, köztük Magyarország is. Mint kifejtette, kiépültek az országok közötti összeköttetések, Magyarország föld alatti gáztárolókat épített, amelyekben éves gázszükségletének mintegy kétharmadát tudja tárolni, szemben más, lényegesen kiszolgáltatottabb európai országokkal, ahol kevés a tárolókapacitás, vagy egyáltalán nincs is. Kiemelte,
Magyarországnak ezen felül van stratégiai gáztartaléka is,amellyel más európai országok szintén nem rendelkeznek.
Összességében úgy ítélte meg, hogy hazánk jobb adottságokkal rendelkezik, mint az EU legtöbb állama, ráadásul Szerbia felől továbbra is érkezik az orosz gáz, azaz nem lesznek ellátási problémái a télen.
A németek túlságos mértékben alapoztak az orosz gázra, és ez visszaütött
Az államtitkártól portálunk elöljáróban arról érdeklődött, nem dől-e össze az európai Green Deal megegyezés azzal, hogy Németország újra beindította súlyosan környezetszennyező erőműveit. Mint Steiner Attila felidézte, Németországban részben a fukushimai incidens hatására hirdették meg azt az energetikai fordulatot, amelynek legfontosabb eleme, hogy lekapcsolják az atomerőműveiket. Hozzátette, jelenleg is nagyon komoly vita folyik a német kormánykoalíción belül arról, hogy mi a rosszabb:
tovább működtetni a 10-20 éve biztonságosan üzemelő atomerőműveiket, vagy elkezdik visszakapcsolni a régi széntüzelésű erőműveket, amely kibocsátási szempontból nagyon rossz irányú.
Steiner Attila megjegyezte, Németország már az elmúlt évben is növelte a károsanyag-kibocsátását, pont amiatt, mert be kellett kapcsolnia környezetszennyező erőműveit. Hozzátette, Németország részéről azért is álságos ez a politika, mert mindeközben nagyon szívesen importáltak Franciaországból atomáramot. Az államtitkár hangsúlyozta,
a németek tehát az orosz gázra alapozva akarták kiváltani az atomenergiát, ez a kitettség azonban most visszaütött.
Mint kifejtette,
ez alapvetően racionális döntés volt a részükről, mert a gáz olcsó volt, és sokkal tisztább, mint az egyéb energiahordozók, de nagyon erre tettek fel mindent.
Az államtitkár megjegyezte, Közép-Európa szempontjából bizonyos értelemben előnyös a németek lépése, hiszen, ha Németországban nincs elég áramtermelés, elkezdi elszívni a régióból az energiát, amelynek árfelhajtó hatása lenne.
Hazánk is befűt a lignitkazánba
Portálunk arra is rákérdezett, a kormány az energetikai vészhelyzetre való hivatkozással a lignittüzelésű Mátrai Erőmű teljesítményét is növelni kívánja, amely azonban a hazai kibocsátáscsökkentési terveknek szabhat gátat. Steiner Attila erre reagálva elmondta, Magyarország fontos célkitűzése, hogy 2026-ra a Mátrai Erőműben megvalósítja a technológiai átállást, amely 70 százalékban csökkenti az erőmű kibocsátását.
Erről a tervünkről továbbra sem tettünk le, viszont a lignit itt van, és mint stratégiai készlet ilyen helyzetekben nagyon jól használható
-fogalmazott, hozzátéve, jelenleg azt vizsgálják, milyen műszaki és gazdasági feltételek mentén lehetne az erőművet csúcsra járatni, ha erre lenne szükség.
Nagyon könnyen előállhat egy ilyen helyzet, de ennek nagyon sok erőfeltétele van, mindenesetre a kormány azt kérte, készüljön el annak részletes terve, mit kell tenni, ha bekövetkezik
-hangsúlyozta.
Portálunk arra is rákérdezett, megfontolt gondolat - e a súlyosan környezetszennyező rétegrepesztéses gázkinyerési technológia hazai bevezetése, amely tervként elhangzott az energetikai vészhelyzet pontjai között. Steiner Attila elmondta, alapvetően nem a palagázra, hanem a hagyományos típusú gázkitermelésre alapozná hazánk energiabiztonsági lépéseit, mivel van még ennyi tartalék a rendszerben, illetve vannak még hagyományos technológiával is elérhető készletek, amelyeket viszonylag gyorsan is rendszerbe lehet állítani. Hozzátette, a palagáz eléréséhez nagyon mélyre, akár öt-hat kilométeres mélységre is le kell fúrni, ott robbantani kell a kőzetet, azaz egy nagyon bonyolult és költséges technológia, amely nem véletlenül nem honosodott meg Európában, csak az Egyesült Államok kietlen, lakatlan vidékein. Úgy vélte, előfordulhat, hogy ezt a költséges technológiát is megéri majd idővel alkalmazni az árak emelkedésével, ugyanakkor első körben csak vizsgálják a kitermelés kockázatát.
Vezetőkép: facebook.com
