"Ha csak lózungok szintjén törekszünk fenntarthatóságra, az egész semmit sem ér"
A fenntarthatóság kérdését komplexen kell kezelni és csak társadalmi szinten működik. Kevés fenntarthatóságra törekedni egyes intézkedésekkel, megoldásokkal, ha közben végeredményben az ellenkező irányba megyünk, mint ami a cél – erről beszélt a Pannon Egyetem rektora a CSR Hungary konferencián Veszprémben. Gelencsér András klímaváltozással kapcsolatos gondolatait két hónappal ezelőtt kapta fel a sajtó, amikor a vegyészmérnök egyetemi tanár kijózanítóan erős kijelentéseket tett arról, hogy a fenntartható fejlődés csak ábránd. Az urbánus civilizáció elérte a határait és olyan folyamatok indultak el a világunkban, amit már nem lehet visszafordítani. A fenntarthatóságra fókuszáló egyedüálló vállalati és vezetői fórum, a CSR Hungary több vidéki helyszín után érkezett Veszprémbe. Jobb helyet nem is találhattak volna a klímaváltozással, energiaválsággal foglalkozó tanácskozásnak, hiszen a konferenciának helyet adó Pannon Egyetem Magyarországon az elsők között volt a tudományos közösségek között, amely a problémakört kutatni kezdte, akkor, amikor a zöldpolitika még nem volt divat. Ma is számtalan tudományos munkában, projektben vesznek részt, amelyek meghatározóak a globális válságok kezelésében.
Magyarország vezető vállalatifelelősség- és fenntarthatóság-fórumát, a CSR Hungaryt még 2006-ban alapították, már akkor felismerve, hogy változó környezetünkre a vállalati szférának is reagálnia kell. Egy, akkor még egyedülálló brandet teremtettek; évente elismerő díjjal és védjeggyel is ösztönzik a gazdasági szereplőket arra, hogy a társadalmi felelősségvállalás jegyében fenntartható megoldásokat alkalmazzanak. A CSR Hungary fórum azóta nemzetközi szintre lépett; a fenntarthatóság gondolatának terjesztésével kívánnak válaszolni az egészségügyi, gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokra.
Takács Júlia, a CSR Hungary alapító-ügyvezető igazgatója, az Első Magyar CSR Egyesület elnöke azt mondta: "nem az ember van a gazdaságért, hanem fordítva, az emberekért van a gazdaság, ez az, amit nem szabadna elfelejteni". Ezen gondolat mentén alapították meg a fórumot, márkát és az első Magyar CSR Egyesületet már másfél évtizeddel ezelőtt, amikor a fenntarthatóság még nem volt a szóbeszéd és a napi események, hírek tárgya.
Kiemelt fontosságú lett a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság kérdése
2010-től a magyar kormány is kiemelten kezelte a fenntarthatóság kérdését, olyannyira, hogy még CSR referenst is alkalmaztak – emlékeztetett a veszprémi konferencia megnyitóján a fővédnök, Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter. A miniszter rámutatott, hogy a CSR fórum is fontos, mert a vállalati szféra és a közigazgatás találkozási pontja, a fenntarthatóság kérdése pedig olyan közös ügy, amely szükségessé is teszi az együttműködést és a közös gondolkozást a két szektor között is.
Navracsics Tibor kiemelte, hogy olyan világot élünk, amikor a társadalmi felelősségvállalás, benne a fenntarthatóság kérdése kiemelt fontosságú. Ezért minden fejlesztésben fontos szempontként kezeli a felelősségi körébe tartozó Pannon Egyetemen is, és a 2023-as Európa Kulturális Főváros Program minden előkészülete és programja esetében is. Minden egyes partnert, beszállítót úgy választanak ki, hogy előnyt élvez az, aki fenntartható megoldásokat kínál, termékeit így állítja elő. Céljuk az, hogy a fejlődés olyan pályáját jelöljék ki, amely nem ér véget az EKF-fel és 2023-mal, hanem gazdasági fenntarthatóság szempontjából is felhelyezi a Bakony–Balaton térségét a térképre. A területfejlesztési miniszter, egyben a veszprémi Pannon Egyetemet fenntartó Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke arról is beszélt, hogy a társadalmi fenntarthatóság szempontjából mi egy egyetem feladata.
Az egyetem nemcsak az elit tudás központja, hanem képzésein keresztül kiemelten a társadalmi mobilitás motorja is. Az egyetemi képzések vonatkozásában pedig a Pannon Egyetemet a körforgásos gazdaság, a környezetvédelem oktató, kutatóhelyeként definiálja a közösség
– hangsúlyozta Navracsics Tibor. Bemutatta, hogy a folyamatban lévő beruházások eredményeként az egyetemet körülvevő kerítéseket is lebontják és zöld parkot építenek ki, közösségi terekkel. Ezzel a nyitással a campus még inkább a város életének részévé kíván válni.
Már nem elég a fenntarthatóság látszata, a check-lista kipipálása semmit nem ér
A Pannon Egyetem rektorát sokat emlegette a sajtó az elmúlt hónapokban egy interjú kapcsán, amelyben vészjóslóan festette le az elkövetkező időket. Gelencsér András előadásában tovább erősítette a korábban általa elmondottakat, miszerint az emberi civilizáció ebben a formában a vége felé halad. Azokat a természeti jelenségeket, folyamatokat, amelyek ma már tapasztalunk, úgy két évtizeddel későbbre vártuk. Ezért mielőbb át kell programozni az agyunkat és el kell kezdenünk komolyan venni azt, ami sok esetben még csak lózungokban van jelen.
A vele kapcsolatos sajtómegjelenésekre is reagálva a rektor azt mondta, a tudósok sokáig csak kutatnak, aztán a szakma előtt publikálják az eredményeiket, amikre jutottak, de aztán eljön az ideje, amikor a társadalom számára kell eljuttatni az információkat – ehhez kell a sajtó. Most már ott tartunk – húzta alá –, hogy amiről eddig a tudósok egymás közt beszéltek, vagy amiről szakirodalomban publikáltak, azt közismertté kell tenni. Mert akkor érhető el bármilyen változás.
Nem elég törekedni a fenntarthatóságra, annak a látszatára, mert ha nem komplexen kezeljük a kérdést, könnyen meglehet, hogy az ellenkező irányba megyünk
– jegyezte meg Gelencsér András. Példaként említette, hogy milyen büszkék vagyunk, ha drasztikusan csökkentjük a papírfelhasználást, áttérve az elektronikus ügyintézésre. De ha ezzel az energiafelhasználást kilőjük, mint a rakétát, akkor ez pont egy olyan fenntarthatósági törekvés volt, aminek semmi értelme valójában nem volt, csak jól hangzik.
Nem lehet csak check-lista szinten letudni a kérdést, mert ez közös társadalmi felelősség, senki sem fogja megoldani helyettünk a klímaváltozás problémáját. Vagyis ha egy-egy csoport cselekszik a fenntarthatóság elvén, az semmin nem változtat
– mondta, hozzátéve: egyetemük hiába a fenntarthatóság egyeteme, ha komplexen nem működik ez a gondolkodás. Gelencsér András úgy látja, sok esetben a nagy zöldgondolkodás, a megújuló energiaforrások, klímavédelem, az ebben zajló programok, pályázatok hangzatosak, de a lényeggel nem foglalkoznak, és nem komplexen kezelik a problémát. Példaként említette a napelemeket, amelyet tömegével szerelhettek fel házakra, intézményekre pályázati forrásokból. Még a pályázatot is megújulóenergia-pályázatnak nevezik, holott a Pannon Egyetem rektora szerint a napenergia nem is megújuló energia.
A napelemben nincs energia, energiát csinálni pedig a semmiből nem lehet. A napelem a Nap energiáját alakítja át villamos energiává. A Nap viszont nem süt mindig
– jegyezte meg Gelencsér András. Hozzátette: alapvető dolog, hogy az energia valamiből lesz, vagyis az energiához anyag kell.
"Új nyersanyagokra lesz szükség, bányászni pedig nem lehet gombelemekkel"
A legfőbb probléma az, hogy az ipari termelés szempontjából minden lényeges nyersanyagunkat 2050-ig kimerítjük. Véges a készletünk. A fenntarthatóság kérdésében az anyagot, a nyersanyagot nem lehet figyelmen kívül hagyni. Én azt nem értem, hogy miért kell erre rácsodálkozni
– fogalmazott a rektor. Gelencsér András arról is beszélt, miért képlékeny fogalom az újrahasznosítás. Újrahasznosítani csak azt lehet – mint mondta – ,ami volt, amit egyszer már elhasználtunk. Ha nem lesz nyersanyag, nem lesz mit újrahasznosítani sem. Kvázi mindenképpen új nyersanyagokra lesz szükség, azokat meg bányászni kellene.
Ne mondja senki, hogy a bányászat majd napenergiával és gombelemekkel fog működni... És körülbelül hasonlóan reménytelen vállalkozás az űrbányászat is
– vélekedett. A Pannon Egyetem rektora szerint, ha mindezt nem ismerjük fel, hanem homokba dugjuk a fejünket, azzal magunkat csapjuk be. Erre viszont nem igazán van idő, mert ahogy fogalmazott, "már négyes a szorzó és elég meleg a pite".
Valóban fenntartható dolgokat kellene végre csinálni, és nem olyanokat, ami annak látszik
– jelentette ki Gelencsér András.
A veszprémi Pannon Egyetem a mért eredmények szerint rendkívül magas hozzáadott értéket tud felmutatni a hallgatóinál. Gelencsér András rektor bemutatta, hogy miközben a hozzájuk jelentkezők tudásszintje még az alsó hányadban van, az egyetemükről kikerülők a munkaerőpiacon már az élen járnak. A legtöbben a szakmájukban helyezkednek el, a pályán maradnak és olyan állásokat töltenek be, ahol kimagasló fizetést kapnak. Az országosan is kiemelkedő eredmény többek közt annak is köszönhető, hogy az egymásra utaltság jegyében szoros kapcsolatot ápolnak a térség foglalkoztatóival. Feladatuknak tekintik, hogy kiképezzék ezen foglalkoztatók számára a megfelelő minőségi munkaerőt, mert nagy számban távolabbról nem lehetne biztosítani a szükséges humánerőforrást a helyi gazdaság működéséhez. Az általa vezetett Pannon Egyetem erre törekszik és élen jár az országban.
A Pannon Egyetem a fenntarthatóság egyeteme és még nekik is van hová fejlődni
Az egykor vegyipari egyetem volt Magyarországon az első, ahol környezetmérnök szak indult, akkor, amikor itthon még a fogalom sem volt széles körben ismert, nemhogy a szakma elterjedt volna. Azóta a fenntarthatóság értelmet nyert. Rájövünk, hogy minden összefügg mindennel. A társadalmi felelősségvállalásnak az első szempontja kell legyen, hogy biztonságos, stabil és élhető környezetben éljünk. Ez a Pannon Egyetem vezérgondolata, ahol hosszú évek óta és jelen pillanatban is hulladékgazdálkodási, energiagazdálkodási és vízfelhasználási témakörökben folytatnak kutatásokat és keresnek új megoldásokat – erről Csillag Zsolt, az egyetem kancellárja beszélt a konferencián.
2021-ben vettek részt a zöld egyetem koncepció területén nemzetközi megmérettetésen a világ 900 egyetemével, és az első kétharmadban végeztek. A kiértékelt anyag további távlati feladatokat adott az intézménynek. Végéhez közelít a körforgási alapokon nyugvó kompetenciaközpont létesítése, az éghajlatváltozást vizsgáló nemzeti laboratóriumban konzorciumvezetők, itt jelenleg 21 projekt fut. De a Pannon Egyetem konzorciumi tagként vesz részt a víztudományi nemzeti labor és a megújuló energiák nemzeti labor munkájában is. Két éve elindították a fenntartható fejlődés szakirányt, a képzést idén már Ajkán is elindítják. Kiemelten foglalkoznak hulladékgazdálkodás- és villamosenergiafelhasználás-kutatással.
Az egyetemen zajló főbb programokat Kurdi Róbert, a Mérnöki Kar gazdasági dékánhelyettese, kanvellárhelyettes mutatta be. Mint mondta, azon dolgoznak, hogy Veszprémben kiszélesítsék a szelektív hulladékgyűjtést és általánosítsák annak gondolatát. Ehhez mintaprogramokat valósítanak meg a könyvtárral, társasházakkal és a jövőben a Veszprémi Törvényszékkel is. Kutatásfejlesztési központjukban szenzoros hulladékgyűjtő edényeket is fejlesztenek, szeptember végén pedig megnyitják a Pannon Egyetem újrahasználati központját.
Az egyetem egyik partnere Veszprém város és a térség egyik legnagyobb foglalkoztatója, a Continental Magyarország. A veszprémi székhelyű cég ügyvezetője, Baksa Zoltán a CSR konferencián a Continental klímavédelmi vállalásait ismertette. A veszprémi gyárban olyan speciális gumiabroncsokat gyártanak, amelyek nemcsak tartósabbak, hanem előállításuk is környezettudatosabb. A Continental célul tűzte ki, hogy 2050-ig 0 százalékra csökkenti a karbonkibocsátást – mondta a cég igazgatója.
Vezető kép: vehir.hu
