Pesti Srácok

Lendvai Ildikó kitálalt Gyurcsányról és a szocialista kormány hazugságairól

Egészen döbbenetes őszinteséggel beszélt Lendvai Ildikó, egykori szocialista politikus arról az időszakról, amikor ők voltak kormányon. A Partizán legújabb adásában Gyurcsány Ferencről, a szocialisták alkalmatlanságáról, az őszödi beszéd előzményéről, a hazugságokról és az MSZP–SZDSZ általi közpénzeltüntetéséről is megosztott eddig nem ismert információkat. Ezek alapján pedig különösen elgondolkodtató, miként gondolhatja a gyurcsányi gittegylet, hogy méltó lehetne arra, hogy hazánkban még csak árnyékkormányt is létrehozzanak. Őszödi beszéd újratöltve...?

Nagyinterjút adott Lendvai Ildikó, az MSZP egykori alelnöke Gulyás Mártonnak. Ebben egyebek mellett arról beszélt, hogy élete politikai hibájának azt tartja, hogy elhitte, a 2006 utáni időszakból még fel lehet állni. Meggyőződése szerint Gyurcsány sok mindent elhallgatott előlük, így lemondását is. Szóba került a 2004-es népszavazás is, amely a határon túli magyarság szívén óriási sebet ejtett. Lendvai ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: még mindig rossz ötletnek tartja megadni ezt a lehetőséget számukra, bár azt elismeri, hogy elhibázott lépés volt ezzel kampányolni. (Amit ízléstelennek és otrombának minősített egyébként, hiszen leginkább azt hangoztatták, hogy akkor a magyaroknak kevesebb jut majd, mert annyi áttelepülővel kell számolni. Szavai szerint "talán nem véletlen, hogy a legszegényebb megyék szavaztak a legnagyobb arányban a kettős állampolgárság ellen".)

Arról is beszélt, hogy struccpolitikát folytatott például a pártfinanszírozásnál. Mint mondta, "azt a gyakorlatot tudtam, mert az volt az általánosabb például kampánynál, hogy nem nejlonzacskóba hoznak pénzt, nyilván ilyen is volt..."

A politikus szerint a különböző korrupciós ügyeknek – mint például a Tocsik-ügy – komoly része volt a '98-as bukásban. Lendvai – másokkal ellentétben – nem a Bokros-csomagot látja tehát felelősnek az MSZP támogatottságának drasztikus csökkenésében. Arról is mesélt, hogy a párt pénztárnoki szerepét sem akarta senki elvállalni ebben az időben, mert "egyfelől tudta, hogy az lesz a politikai elvárás belül, hogy pénzt keressen, másfelől mindenki mossa majd a kezét, mikor ő lebukik, és hátha lebukik". Kifejtette: '90-től kezdődően a vezető beosztásokban lévő MSZP-sek – a pártpénztáraktól kezdve a mezei képviselőkig – nagyon sokan százmilliós, milliárdos vagyonokat halmoztak föl, feltehetően nem a képviselői és a politikai munkájukból, hanem a jutalékos rendszerekből, ami számára "tudathasadásos" volt.

PestiSracok facebook image

A szocialisták egykori alelnöke bevallotta, tudatában voltak annak, hogy költségvetési megszorításokat kell hozniuk; még azt is tudták, hogy igen nagy, mintegy 200–300 milliárdos hiány van. Azonban ez még nem volt olyan mértékű, ami indokolttá tette volna a gigamegszorítást, mert "ennyi mindig van egy költségvetésben egy választás után". Lendvai szerint az, hogy ennél jóval tetemesebb összeg hiányzott az államkasszából, az csak a két forduló között derült ki.

– mondta, hozzátéve:

Gulyás Márton mindehhez hozzáfűzte: azért az érdekes, hogy ötödakkora hiányt feltéteztek, mint amennyi a valóság volt.

– mondta Lendvai Ildikó. Elmondása szerint Katona Béla, aki a párt általános frakcióvezető-helyettese volt, és egyébként közgazdász, üvöltözni kezdett, hogy "hát ezret nem mondtatok, hát pár száz, az lehet. Mire a Veres Jani visszaüvöltött, hogy hát igen, de most derült ki, hogy bele kell számolni, ha bele kell számolni különféle dolgokat... Ki tehet róla, hogy nem adtátok össze, tehát valami ilyesmi volt. Nem hazudtak szándékosan a frakciónak, de nem tudom." Majd Gulyás felvetésére úgy felelt: ez egy rossz kormányzat volt és nem tudta kiszámolni megfelelően a költségvetést. Az MSZP egykori elnöke alkalmatlannak minősítette az akkori kormányt a feladatra.

Majd arról mesélt, hogy Gyurcsány őszödi beszédénél ő ült mellette:

Elmondása szerint, amikor Gyurcsány azt mondta, hogy "hazudtunk, hazudtunk, hazudtunk", nem látta óriási jelentőségét az elhangzottaknak, sőt, arra gondolt, hogy "hát ezt a Feri egy kicsit elripacskodja, túljátssza".

– vélekedett. Lendvai szerint

Kérdésre válaszolva elmondta: Gyurcsány senkivel nem egyeztette a beszéd szövegét. Eredetileg egy általánosabb szöveggel készültek, amelyben nem hangoznak el különösebb számok, "hogy hát nehéz idők jönnek, de itt vannak a reformok, és ezt meg ezt fogjuk csinálni, közben vigyáznunk kell a költségvetésre, de fölsorolta az összes létező ellátórendszer szintén létező igazságtalanságát, hogy akinek nem tetszik a világnak végre egy ilyen átalakítása, az menjen vissza autószerelőnek".

Lendvai szerint részben Horn Gyula volt az, aki felidegesítette Gyurcsányt. Majd kifejtette, hogy bizony az uniós nyomás is igen erőteljes volt a költségvetés rendbehozatalára, ami szintén problémát jelentett.

– mondta, majd közölte:

Az, hogy végül ki szivárogtatta ki az őszödi beszédet, Lendvai sem tudja.

– fogalmazott. Hozzátette: nem belső szivárogtatásra gondol, mert két kazetta készült, és talán több is.

– emlékezett vissza. Hozzátette: majd – nem elég szabályos módon – a vezetői összefoglaló része hozzá is elkerült, amiben egyértelműen az volt, hogy ez nem az MSZP-s kazetta, ami kikerült.

– mondta. Lendvai arról is beszélt: tőle nem idegen az a feltételezés, hogy

Hozzátette: nem hinné, hogy "itt ördögi ravaszsággal maga a miniszterelnök játszotta ki", mivel tényleg hülyeség lett volna a saját önkormányzati rendszerét lerombolni ezzel. Majd arról beszélt, hogy mindezek után miért választották újra Gyurcsányt, aki elég meglepő módon jelentette be lemondását, amiről elfelejtett időben szólni a pártvezetésnek. Azt is mondta, hogy a baloldal tönkremenetelében a 2010-ig terjedő folyamatokon túl benne volt az is, hogy az MSZP megbukott, mint kormánypárt, ami a pártszakadással kezdődött, a jelenlegi baloldal pedig egyelőre még nem mutatott fel olyan karakterű politikust, aki képes lenne az ellenzék vezetőjévé válni.

Forrás: Partizán

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.