Pesti Srácok

Lendvai Ildikó kitálalt Gyurcsányról és a szocialista kormány hazugságairól

Egészen döbbenetes őszinteséggel beszélt Lendvai Ildikó, egykori szocialista politikus arról az időszakról, amikor ők voltak kormányon. A Partizán legújabb adásában Gyurcsány Ferencről, a szocialisták alkalmatlanságáról, az őszödi beszéd előzményéről, a hazugságokról és az MSZP–SZDSZ általi közpénzeltüntetéséről is megosztott eddig nem ismert információkat. Ezek alapján pedig különösen elgondolkodtató, miként gondolhatja a gyurcsányi gittegylet, hogy méltó lehetne arra, hogy hazánkban még csak árnyékkormányt is létrehozzanak. Őszödi beszéd újratöltve...?

Nagyinterjút adott Lendvai Ildikó, az MSZP egykori alelnöke Gulyás Mártonnak. Ebben egyebek mellett arról beszélt, hogy élete politikai hibájának azt tartja, hogy elhitte, a 2006 utáni időszakból még fel lehet állni. Meggyőződése szerint Gyurcsány sok mindent elhallgatott előlük, így lemondását is. Szóba került a 2004-es népszavazás is, amely a határon túli magyarság szívén óriási sebet ejtett. Lendvai ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: még mindig rossz ötletnek tartja megadni ezt a lehetőséget számukra, bár azt elismeri, hogy elhibázott lépés volt ezzel kampányolni. (Amit ízléstelennek és otrombának minősített egyébként, hiszen leginkább azt hangoztatták, hogy akkor a magyaroknak kevesebb jut majd, mert annyi áttelepülővel kell számolni. Szavai szerint "talán nem véletlen, hogy a legszegényebb megyék szavaztak a legnagyobb arányban a kettős állampolgárság ellen".)

Arról is beszélt, hogy struccpolitikát folytatott például a pártfinanszírozásnál. Mint mondta, "azt a gyakorlatot tudtam, mert az volt az általánosabb például kampánynál, hogy nem nejlonzacskóba hoznak pénzt, nyilván ilyen is volt..."

A politikus szerint a különböző korrupciós ügyeknek – mint például a Tocsik-ügy – komoly része volt a '98-as bukásban. Lendvai – másokkal ellentétben – nem a Bokros-csomagot látja tehát felelősnek az MSZP támogatottságának drasztikus csökkenésében. Arról is mesélt, hogy a párt pénztárnoki szerepét sem akarta senki elvállalni ebben az időben, mert "egyfelől tudta, hogy az lesz a politikai elvárás belül, hogy pénzt keressen, másfelől mindenki mossa majd a kezét, mikor ő lebukik, és hátha lebukik". Kifejtette: '90-től kezdődően a vezető beosztásokban lévő MSZP-sek – a pártpénztáraktól kezdve a mezei képviselőkig – nagyon sokan százmilliós, milliárdos vagyonokat halmoztak föl, feltehetően nem a képviselői és a politikai munkájukból, hanem a jutalékos rendszerekből, ami számára "tudathasadásos" volt.

PestiSracok facebook image

A szocialisták egykori alelnöke bevallotta, tudatában voltak annak, hogy költségvetési megszorításokat kell hozniuk; még azt is tudták, hogy igen nagy, mintegy 200–300 milliárdos hiány van. Azonban ez még nem volt olyan mértékű, ami indokolttá tette volna a gigamegszorítást, mert "ennyi mindig van egy költségvetésben egy választás után". Lendvai szerint az, hogy ennél jóval tetemesebb összeg hiányzott az államkasszából, az csak a két forduló között derült ki.

– mondta, hozzátéve:

Gulyás Márton mindehhez hozzáfűzte: azért az érdekes, hogy ötödakkora hiányt feltéteztek, mint amennyi a valóság volt.

– mondta Lendvai Ildikó. Elmondása szerint Katona Béla, aki a párt általános frakcióvezető-helyettese volt, és egyébként közgazdász, üvöltözni kezdett, hogy "hát ezret nem mondtatok, hát pár száz, az lehet. Mire a Veres Jani visszaüvöltött, hogy hát igen, de most derült ki, hogy bele kell számolni, ha bele kell számolni különféle dolgokat... Ki tehet róla, hogy nem adtátok össze, tehát valami ilyesmi volt. Nem hazudtak szándékosan a frakciónak, de nem tudom." Majd Gulyás felvetésére úgy felelt: ez egy rossz kormányzat volt és nem tudta kiszámolni megfelelően a költségvetést. Az MSZP egykori elnöke alkalmatlannak minősítette az akkori kormányt a feladatra.

Majd arról mesélt, hogy Gyurcsány őszödi beszédénél ő ült mellette:

Elmondása szerint, amikor Gyurcsány azt mondta, hogy "hazudtunk, hazudtunk, hazudtunk", nem látta óriási jelentőségét az elhangzottaknak, sőt, arra gondolt, hogy "hát ezt a Feri egy kicsit elripacskodja, túljátssza".

– vélekedett. Lendvai szerint

Kérdésre válaszolva elmondta: Gyurcsány senkivel nem egyeztette a beszéd szövegét. Eredetileg egy általánosabb szöveggel készültek, amelyben nem hangoznak el különösebb számok, "hogy hát nehéz idők jönnek, de itt vannak a reformok, és ezt meg ezt fogjuk csinálni, közben vigyáznunk kell a költségvetésre, de fölsorolta az összes létező ellátórendszer szintén létező igazságtalanságát, hogy akinek nem tetszik a világnak végre egy ilyen átalakítása, az menjen vissza autószerelőnek".

Lendvai szerint részben Horn Gyula volt az, aki felidegesítette Gyurcsányt. Majd kifejtette, hogy bizony az uniós nyomás is igen erőteljes volt a költségvetés rendbehozatalára, ami szintén problémát jelentett.

– mondta, majd közölte:

Az, hogy végül ki szivárogtatta ki az őszödi beszédet, Lendvai sem tudja.

– fogalmazott. Hozzátette: nem belső szivárogtatásra gondol, mert két kazetta készült, és talán több is.

– emlékezett vissza. Hozzátette: majd – nem elég szabályos módon – a vezetői összefoglaló része hozzá is elkerült, amiben egyértelműen az volt, hogy ez nem az MSZP-s kazetta, ami kikerült.

– mondta. Lendvai arról is beszélt: tőle nem idegen az a feltételezés, hogy

Hozzátette: nem hinné, hogy "itt ördögi ravaszsággal maga a miniszterelnök játszotta ki", mivel tényleg hülyeség lett volna a saját önkormányzati rendszerét lerombolni ezzel. Majd arról beszélt, hogy mindezek után miért választották újra Gyurcsányt, aki elég meglepő módon jelentette be lemondását, amiről elfelejtett időben szólni a pártvezetésnek. Azt is mondta, hogy a baloldal tönkremenetelében a 2010-ig terjedő folyamatokon túl benne volt az is, hogy az MSZP megbukott, mint kormánypárt, ami a pártszakadással kezdődött, a jelenlegi baloldal pedig egyelőre még nem mutatott fel olyan karakterű politikust, aki képes lenne az ellenzék vezetőjévé válni.

Forrás: Partizán

Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.