Pesti Srácok

Az ellenzék sokkal inkább 1956. november 4-ének örököse, mint október 23-nak - mondta Gulyás Gergely a PS-nek (videó)

Hatvanhat évvel ezelőtt, október 22-én, a forradalom alkonyán a pesti srácok talán még nem is sejtették, hogy másnap, majd az azt követő hetekben milyen erővel és összetartással harcolnak majd a szabadságukért. Ez ugyan mára már csak történelem, mégis fontos része a magyarok életének. A hősök emléke előtt tisztelegve fáklyás megemlékezést tartottak Budapesten, a menet a Műegyetemtől indult egészen a Bem szoborig, ahol Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter is beszédet mondott, majd a PestiSrácok.hu stábjának is nyilatkozott.

A 20. század első felének sorscsapásai ellenére a magyarság soha nem mondott le a szabadságról, az őszinte szabadságvágy pedig 1956 őszén reménnyé változtatta a csüggedést és nemzetté a népet - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) tartott az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen. Gulyás Gergely kiemelte, 1956 hősei szabad hazát akartak nem csak maguknak, hanem a jövőnek is örökül hagyni.

- mondta a miniszter. Gulyás Gergely hangsúlyozta, az 1956-osok tanúságtétele bizonyítja, hogy a küzdelem értelme nem csak a győzelem lehet, és hogy az igazság mögött nem mindig áll többség, de jobb egyedül maradni, mint hazugságban élni.

PestiSracok facebook image

- fogalmazott a miniszter. Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a hazaszeretet minden korban más feladatot ad: 1956-ban a haza szeretetét fegyverrel, a diktatúrával szembeni nyilvános kiállással, életáldozattal kellett bizonyítani.

- mondta a miniszter. Gulyás Gergely szólt az ünnepségre Kárpátaljáról érkezett magyar és ukrán fiatalokhoz is. Azt mondta, Magyarországnak azért nem lenne oka szolidárisnak lenni Ukrajnával, ahogy az elmúlt években a kárpátaljai magyarsághoz viszonyult, de minden oka megvan arra, hogy segítsen egy olyan országnak, amely hősiesen harcol a saját szabadsága és szuverenitása védelmében.

- hangsúlyozta a miniszter. Az ünnepség végén megkoszorúzták a műegyetemi hősök emléktábláját, amelyen annak a kilenc hősi halált halt egykori hallgatónak a neve szerepel, akik részt vettek és meghaltak a forradalomban és a szabadságharcban. Az esemény után hagyományos fáklyás emlékmenet indult a Műegyetem elől a Bem térre.

A PestiSrácoknak Wittner Máriáról is beszélt, az '56-os szabadságharcos hősről azt mondta: soha nem szűnt meg magyarként érezni és gondolkodni.

Nézzék meg exkluzív riportunkat, érdemes!

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.