A felakasztott Pintér Sándor

Jó, jó, ezen a kettős mércén eddig sem lepődtünk meg. De az az ember néha azt gondolja, abban bízik naivan, hogy van egy határ, amit egyrészt még ezek sem lépnek át, másrészt viszont ha mégis átlépik, ez már az ízléstelenségnek az a szintje, amikor már náluk is bekapcsol az elemi tisztességnek valamiféle piros lámpája, hogy na, ezt azért ne. Aztán eszünkbe jut, ahogy szerecsenmosdatták, sőt, még szimpátiatüntetést is szerveztek Bajtai Zoltán „Barangó” mellett, amikor kirúgták a Tilos Rádióból, miután élő adásban közölte, hogy kiirtaná az összes keresztényt. Ezek azóta sem változtak. Mondjuk, mitől is változtak volna – 1919 óta ugyanilyenek.

Erről írtam a minap egy Facebook-posztot, olvassátok el, ott van benne részletesen, hogy a pénteki tüntetésen a diákok hogyan akasztották fel Pintér Sándor papírmasé figuráját. És két dolgot külön kiemeltem a posztban:

1. Hogyan fognak hazudni, elbagatellizálni az egészet, kimagyarázni, hogy az nem is akasztófa volt, bezzeg a Bayer miket szokott mondani, stb.

2. Mennyire nem foglalkozott az üggyel a jobboldal (azaz a tényektől nem független) sajtó sem; egyedül a Mandiner említette meg szőrmentén. Konkrét cikket, fotóval csak a Vadhajtások közölt róla. (A Pesti Srácok sem, hogy egy kicsit seggbe rúgjam magunkat, de most már nem kell, mert itt ez az írás.) ☺