A „tökéletes vihar” a gázpiacon – A szakértő három óvatos prognózisa a gázár alakulásáról

Dr. Tomaj Balázs, az MVM kereskedelmi és ügyfélkapcsolati vezérigazgató-helyettese a Hungrail vasútszakmai konferencián vázolta fel a gázár emelkedését befolyásoló tényezőket, amelyek már a koronavírus-járvány végével elkezdtek hatni. Mint kifejtette, a Covid-járvány kvázi lezárultával párhuzamosan erőteljesen beindultak a gazdaságok, ami a gázkereskedelem emelkedésével járt. Emellett jelentős lemaradásokat kellett behoznia a cégeknek a szállítóvezetékek és tározók ütemezett karbantartása kapcsán, amelyek már eleve „szűkületet” okoztak a gázszállításban.

Tomaj Balázs hozzátette: egy, a helyzetet jelentősen befolyásoló újabb körülmény volt, hogy patthelyzet alakult ki a Gazprom és az Európai Bizottság között a megépült Északi Áramlat–2 gázvezeték kapcsán. Mint kifejtette, az ellentétet az okozta, hogy az Európai Unió szabályozása szerint külön kell választani, hogy egy vezetéken szállítani akarnak gázt, vagy kereskedni vele, és mivel az orosz fél mindkettőt tervezte, az Európai Bizottság lefolytatott egy úgynevezett megfelelési eljárást, amely az orosz félnek nem felelt meg. Ekkor, 2021 augusztusában alakult ki a patthelyzet: az Északi Áramlat–2 vezeték nem tudott kereskedelmi üzembe állni. Ennek hatására a piacon elindult egy nagyon erőteljes spekuláció, köszönhetően a fent ismertetett komplex problémahalmaznak (megnövekedett igények, karbantartási munkák, Északi Áramlat–2-vel kapcsolatos jogi problémák), és megindult a gázár emelkedése.

A vezérigazgató-helyettes szerint a tavalyi év végére olyan eltéréseket, kiugrásokat tapasztalt a piac, mint az azt megelőző évben soha. Tomaj Balázs elmondta: a szakma akkor úgy ítélte meg, egy erőteljes konszolidáció fog beindulni 2022 év elejével, és az árak visszaesnek a 2021. júliusi–augusztusi környékére. Ez a konszolidáció azonban nem következett be, köszönhetően annak, hogy február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, újabb áremelkedéseket, ártüskéket generálva.

Tökéletes vihar

Tomaj Balázs elmondta: innentől kezdve rendkívül szerencsétlen folyamatok kezdődtek el, elindult a gázháború, az orosz gázzal való fenyegetés, a szolgáltatások korlátozása, az orosz fél lényegében kvázi „lélegeztetőgépen” tartotta Európát, mígnem augusztus 31-ével teljesen leállt a gázszállítás Nyugat-Európába (ez Magyarország gázellátását nem veszélyeztette). A vezérigazgató-helyettes szerint az energiapiacon ezt a rendkívül nehezen kezelhető, összetett helyzetet a tökéletes viharként szokták jellemezni, amelyet különben tetéztek olyan külső tényezők is, mint az erőteljes aszály, a vízierőművek alacsonyabb teljesítménye stb. Tomaj Balázs szerint nem is véletlen, hogy az Európai Bizottság jelenleg valamilyen ársapka bevezetésével próbálna beavatkozni az elszálló energiaárakba, ugyanakkor megjegyezte: az Európai Unió gondolkodásának nagy hiányossága, hogy nincsenek jogszabályi szinten védelmi mechanizmusok beépítve, a szabályozások főleg a belső piac élénkítését szolgálják.

Három lehetséges forgatókönyv...

Tomaj Balázs arról is beszélt, az Északi Áramlat–1/2 vezetékekben bekövetkezett robbanások nagyon sötét jövőképet vázolnak fel a szektor számára, különösen, mert a karbantartásokat mindenképpen el kell végezni valamikor, hogy újraindulhasson a kereskedelmi gázforgalom, ha egyáltalán újraindul. A vezérigazgató-helyettes hozzátette: sokan várják a piaci szereplőktől vagy akár az MVM-től is, hogy fogalmazzanak meg lehetséges prognózisokat, miközben ezer tényező mozgatja az eseményeket; nem véletlen a korábban is említett „tökéletes vihar” jelző. Elmondta: bár nem szeretne saját és cége hitelét is rontva különböző jóslásokba bocsátkozni, három lehetséges forgatókönyvet azonosítottak be az MVM szakemberei, ezeket tudja ismertetni.

• Az első lehetőség, amelyre a legkevesebb esély van, az a gyors konszolidáció és a háború diplomáciai rendezése. Ez alatt a szakértők azt értik, hogy valami történni fog, ami a megegyezés irányába indítja el a konfliktust, és kialakul egyfajta olyan status quo, amelynek révén a szankciókat fokozatosan visszavonják. Mint megjegyezte, a bekövetkezett robbantások miatt ennek a lehetőségnek a valószínűsége nagyon csekély.
• A másik, közepesre értékelt lehetőség szerint egy lassú konszolidáció fog lezajlani, amely szerint a szankciók fennmaradnak, valamilyen formában rendeződik az Északi Áramlat–1/2 kérdése, de ez még nem vezet oda, hogy a kereskedelmi forgalom is meginduljon (az Északi Áramlat–1 ebben esélyesebb). A lassú konszolidáció ugyanakkor azt jelentené, hogy a magas árak 2023-ban is fennmaradnak, tehát azzal lehet számolni, hogy ha 2022 egy nehéz év volt, akkor 2023 még nehezebb lesz, és legkorábban 2024-ben indulhat el egy stabilizáció. Ez egyébként a piac reményteli várakozása is.
• Az utolsó lehetőség, amely sajnos szintén közepes besorolású, hogy elhúzódó, szélsőséges helyzet alakul ki a piacon, lényegében „eldurvul minden”. A szankciós politika kiterjed a földgázra is, azaz Európába nem érkezik gáz, többek között Magyarországra sem; ez nyilván brutális áremelkedéshez vezet majd, amelynek ártüskéjét lehetetlen megjósolni.

Vezetőkép: MTI/AP/Dán fegyveres erők