Pesti Srácok

„Akárki akar a nyakunkra ülni, bukásra van ítélve” – További részletek Orbán Viktor zalaegerszegi, ünnepi beszédéből

„Akárki akar a nyakunkra ülni, bukásra van ítélve” – További részletek Orbán Viktor zalaegerszegi, ünnepi beszédéből

„Ma nem meghalnunk kell a hazáért, hanem élhetünk érte” – mondta Orbán Viktor Zalaegerszegen, ahol a Mindszentyneum kiállítóközpont átadásán mondta el október 23-i ünnepi beszédét. A teljes beszédet ITT visszanézhetik, tudósításunkban kissé más szemszögből értelmezzük a kormányfő gondolatait. A kommunisták által bebörtönzött Mindszenty József korábbi esztergomi érseket és a történelmünk nagy főpapjait méltató miniszterelnök odaszúrt a moralizáló Nyugatnak is, amely biztatta, majd elárulta az ’56-os magyar szabadságharcot. Orbán Viktor egyértelmű üzenetet küldött az európai birodalom megalkotásán ügyködő uniós vezetőknek és velük együttműködő magyarországi baloldalnak.

A miniszterelnök felidézte, hogy az egerszegiek az elsők között fogtak fegyvert ’56-ban, és az utolsók között tették le, egy hónappal a szabadságharc leverése után pedig a szovjet tankoknak még tüntetést kellett feloszlatniuk.

– üzent Orbán a folyton mucsaizó, vidékiző baloldali hagyománynak.

PestiSracok facebook image

A miniszterelnök szavai szerint ez a vidék nem egy bölcset adott a hazának, hiszen innen származott Deák Ferenc, aki megmutatta, hogyan lehet a nemzet ügyét hosszú évtizedek szívós munkájával sikerre vinni, és itt szolgált egy másik bölcs, Mindszenty József is. Orbán Viktor kiemelte, hogy a magyar egyházi világ legnagyobbjai nem csak a hit dolgában adnak a magyaroknak igazodási pontot, hanem az ország és a nemzet ügyében is. A példák felsorolását a pápánál koronáért közbenjáró Szent Asztrik későbbi kalocsai érsekkel kezdte, aki nélkül talán nem is jött volna létre a szentistváni álom. Megemlítette a XV. századi Magyarország legműveltebb emberét, az államügyekben igen aktív Vitéz János esztergomi érseket, a Mohácsnál hősi halált halt másik kalocsai érseket, Tomori Pált, valamint a magyarok és a Habsburgok között közvetítő Oláh Miklós esztergomi érseket, a szovjet megszállók által meggyilkolt Apor Vilmos győri püspök vértanút és a román kommunisták által meghurcolt Márton Áron erdélyi püspököt, akik mindannyian kellettek ahhoz, hogy Mária országa legyünk.

A Rákosi-rendszer által bebörtönzött Mindszenty Józsefet, elődeihez hasonlóan, a nemzet érdekében is dolgozó egyházfőként jellemezte. Orbán Viktor felidézte, hogy a korábbi esztergomi érsek szavai szerint az európai népek békéjének zászlóvivői akarunk lenni, és mindenkivel békében akarunk élni, ám a kommunisták és a szovjetek

A jelenről szólva Zalaegerszeg és Zala vármegye komoly fejlődéséről beszélt a miniszterelnök, amelyért sokat tett a nemzeti kormány.

A Nyugat árulása

A múltidézést országos kitekintéssel folytatta Orbán Viktor, és elmondta, hogy az 1956-os harcosok, felkelők nagyon különbözőek voltak ugyan, de egyaránt a szabadság szerelmesei voltak.

A miniszterelnök ezután alig leplezve odaszúrt a Nyugatnak. Azt mondta, ’56-ban valódi esély volt az erőszakmentes átmenetre és a függetlenség kivívására, hiszen Sztálin halála után megindult az enyhülés a két blokk között, Ausztria egy évvel korábban bebiztosította a semlegességét, magyarok százezrei vettek részt a forradalomban, és a szovjetek összezavarodtak, ám a Nyugat árulására visszafordították a távozóban lévő tankjaikat, és újabb 35 évre tartósították a katonai elnyomást. Bibó István akkori szavaira, miszerint felelőtlenség lenne a magyar ifjúság vérét feláldozni, Orbán Viktor úgy kapcsolódott rá, hogy a magyar vér valóban fontos, és meg kell becsülnünk, mert rajtunk kívül nem becsüli meg senki.

– árazta be a Nyugat örökös moralizálását. Orbán úgy fogalmazott, a magyarok igazságát csak a magyarok mutathatják meg a világnak, és csak a magyarok védhetik meg saját igazságukat a fenyegető körülmények közt.

fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Mi itt voltunk és itt leszünk

A miniszterelnök szerint ezer év leckéjét mondtuk fel 1956-ban, miszerint a lelkierő a mi legjobb pajzsunk, megkeményedése a legjobb eszközünk a zsarnokság ellen, az elpuhulás pedig a legnagyobb ajándék, amit az ellenségeinknek adhatunk.

– jelentette ki a miniszterelnök, egyértelmű jelzést küldve az Európai Unió birodalomalakításon szervezkedő vezetőinek. Orbán az egész magyarságot párhuzamba állította Mindszenty bíboros „legyőzetve győz” jelmondatával, miszerint tűrünk, amikor kell, és visszaütünk, amikor lehet.

– mondta Orbán Viktor, megemlítve a jelen és a közeljövő nehézségeit, fenyegetéseit. A szomszédban zajló háborúról, energiaválságról, gazdasági válságról, inflációról szólva megjegyezte:

Leszögezte, hogy a nemzeti kormány képes megvédeni Magyarország érdekeit itthon és külföldön egyaránt. Legvégül üzent a magyarországi és az EU-s baloldal összefogásának is:

Orbán Viktor azzal zárta beszédét, hogy az elmúlt időszak minden válságából erősebben jöttünk ki, mint ahogy belementünk, ezért a kormánynak most is megvan az ereje, és ami a legfontosabb, a tapasztalata ahhoz, hogy megvédje az eddigi eredményeket, a rezsicsökkentést, és nem hagyja magára a családokat.

A teljes beszédet és gyors tudósításunkat

ITT nézhetik-olvashatják vissza!
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.