Gulyás Gergely a PS-nek: Magyarország reagálni fog, ha Brüsszel hosszú távon is megszegi szerződésben foglalt kötelezettségeit
„Ha az unió jelenlegi vezetése hosszútávon megszegi a szerződésben foglalt kötelezettségeit, és a lojális együttműködés helyett egy országot kipécézve hoz negatív intézkedéseket, kettős mércét valósít meg a gyakorlatban, erre nyilván a maga eszközeivel Magyarország is reagálni fog” – jelentette ki portálunknak Gulyás Gergely. A kancelláriaminiszter a Kormányinfón arra a kérdésünkre reagált, nem jelent-e újabb zsarolási lehetőséget, hogy Brüsszel az általuk biztosítékként elvárt törvények és új intézmények után most már ellenőrzési igényét is belengette. Gulyás Gergely portálunknak arról is beszélt: „előbb vagy utóbb, ilyen vagy olyan károkat okozva egymásnak, de meg kell, hogy kapjuk” a visszatartott forrásokat. Hozzátette: a kormánynak természetesen megvannak az eszközei, hogy az ország finanszírozását biztosítsa.
Portálunk a Kormányinfón elsőként azzal kapcsolatban kérdezte a kancelláriaminisztert: úgy tűnik, a helyreállítási alap kifizetéseit már nemcsak ahhoz kötnék az uniós döntéshozók, hogy az Európai Bizottság által elvárt törvényi változtatásokat Magyarország meghozza, illetve, hogy létrehozzon egyes új ellenőrző szerveket, de hazánknak bizonyítania is kell majd, hogy betartja ezeket a törvényeket. Felvetettük, nem hordozza-e magában ez az uniós szándék ismételten a zsarolás lehetőségét.
Gulyás Gergely válaszában úgy fogalmazott: a kormány tisztában van a jelenlegi európai politikai helyzettel és viszonyokkal, amelybe még az is beleértendő, hogy olyan feltételek is felmerültek a helyreállítási alap finanszírozása kapcsán, amelyeknek nincs semmilyen jogalapja, nincs köze az uniós joghoz. Hozzátette: vannak olyan kérdések, amelyeket ennek ellenére hajlandó elfogadni a kormány, de vannak olyanok is, amelyek túlmennek a szuverenitás határain. Mint fogalmazott,
minden bizalmatlanságunk ellenére igyekszünk úgy viszonyulni az Európai Uniós tagtársainkhoz – és az Európai Unió intézményei közül is azokhoz, amelyeknek legalább valami értelme van, tehát az Európai Bizottsághoz –, hogy a lojális együttműködésnek, ami a szerződésben le van fektetve, van valami értelme.
Mint megjegyezte, ezt a „másik oldalról” nem mindig viszonozzák. Ugyanakkor kiemelte:
ha a másik oldal hosszútávon ezt megszegi, a lojális együttműködés helyett egy országot kipécézve hoz negatív intézkedéseket, kettős mércét valósít meg a gyakorlatban, erre nyilván a maga eszközeivel Magyarország is reagálni fog.
Gulyás Gergely kiemelte: a magyar kormány célja ugyanakkor visszatérni a normális, racionális együttműködés talajára.
Az Európai Bizottság egyelőre csak versenyhátrányt okozott Magyarországnak
Felidéztük, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter korábban úgy nyilatkozott: a kormánynak nincs B-terve, a forrásokat meg kell kapnia Magyarországnak, ugyanakkor, ha bármilyen zsarolási potenciál felléphet, a végletekig el lehet húzni a források folyósítását.
Gulyás Gergely kérdésünkkel kapcsolatban kiemelte: a kormánynak a tekintetben nincs B-terve, hogy ami Magyarországnak jár, azt meg kell kapnia. Kifejtette: a helyreállítási alap pénzei „nem az európai adófizetők ajándékai Magyarországnak, hanem vagy egy közös hitelfelvétel hazánkra jutó része, vagy a tagdíjbefizetésünk ellentételezése, valamint annak kompenzálása, hogy Magyarország megnyitotta piacait Nyugat-Európa előtt”.
Ebben semmi ajándék, sem jóindulat, semmi nincsen, ezek nekünk az uniós szabályok szerint járnak
– jelentette ki. Kiemelte: a forrásokat
előbb vagy utóbb, ilyen vagy olyan károkat okozva egymásnak, de meg kell, hogy kapjuk. A kormány azt szeretné, ha nem károkat okoznánk egymásnak, hanem hogyha képesek lennénk arra, hogy az uniós jog szerint időben megállapodnánk egymással.
A kancelláriaminiszter ugyanakkor hangsúlyozta: a kormánynak természetesen megvannak az eszközei, hogy az ország finanszírozását biztosítsa, és ezekkel a lehetőségekkel élni fog.
Portálunk végezetül arra is rákérdezett, mekkora károkat okozott a magyar gazdaságnak, hogy más uniós tagállamokkal ellentétben hazánk még mindig nem jutott hozzá a helyreállítási alap forrásaihoz, amelyek eredetileg a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaestést hivatottak kompenzálni. A kancelláriaminiszter szerint ez egyelőre versenyhátrányt okozott Magyarországnak, amelyet azonban mérsékelt, hogy a helyreállítási alapban szereplő programok egy részét kiírták, azokat a kormány megelőlegezte, tehát egyelőre a magyar államnak tartozik a Bizottság ezekkel a pénzekkel.
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
