Tudta, hogy már 110 éves a magyar családtámogatási rendszer? – Világszinten egyedülálló az Orbán-kormány programja
Az elmúlt negyven év szégyene, hogy a magyar családtámogatási rendszerrel az Orbán-kormány kezdett el komolyabban foglalkozni – egyebek mellett erről is szó volt azon a konferencián, amelyet az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a Batthyány Lajos Alapítvánnyal közösen rendezett meg. A "110 éves a magyar családtámogatási rendszer 2022" címmel meghirdetett szakmai fórumon Varga Judit igazságügyi miniszter nyitóbeszédét követően Beneda Attila családügyekért felelős helyettes államtitkár ismertette a kormány családpolitikai célkitűzéseit és stratégiáját. A PestiSrácok.hu folyamatosan frissülő tudósítását olvashatják a rendezvényről.
A hazai és a nemzetközi demográfiai és családtámogatási trendek vizsgálatán túl szakmai vita keretében mutatták be a mai családtámogatási rendszert hétfőn. A gazdaságkutatási konferencia fókuszában a családtámogatás áll. Beneda Attila szavai szerint ez már csak azért is fontos, mert igen komoly gazdaságélénkítő hatása van. Az államtitkár-helyettes a Lónyay–Hatvany-villában megrendezett konferencián az elmúlt negyven év szégyenének nevezte, hogy ez a kormány az első hosszú évtizedek óta, amely valóban foglalkozik a családtámogatási rendszer támogatásával, hatékony működésével. Úgy fogalmazott:
Ahhoz, hogy a nemzetet megőrizzük, kevesebb anya több gyermeket kell vállaljon.
Tájékoztatása szerint a magyar családokban az eddigi tendenciával ellentétben mostanra 5 gyermekből 4 megszületik, ami jelentős javulásnak tekinthető. Az államtitkár-helyettes aláhúzta, hogy az édesanyákat kell segíteni, akár azzal, hogy megfelelő kormányzati intézkedéssel elérjék: a gyermeket vállaló nőket nem kényszerítik arra, hogy visszamenjenek dolgozni, így például azzal, hogy megnövelték a bölcsődei férőhelyek számát, ami 2010-hez képest háromszoros emelkedést jelent. Természetesen a családi adózás, a négygyermekes anyukák szja-mentessége mellett számos intézkedés segíti az édesanyákat abban, hogy munkavégzés mellett is tudjanak gyermeket vállalni. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a 2015-ben indított otthonteremtési rendszert is igénybe lehet venni, így már az sem lehet akadálya a gyermekvállalásnak, hogy megfelelő alapterületű lakóingatlanokban tudják felnevelni gyermekeiket a magyar családok.
Beneda Attila a kormány stratégiai célkitűzéséről is beszélt, amely három fontos pillérre épül. Ismertetése szerint fontos, hogy az első gyermek minél korábban megszülessen, valamint elengedhetetlen a minőségi kapcsolat kialakítása a munka és a családi élet tekintetében. Természetesen az anyagi biztonság megteremtése, a kiszámíthatóság prioritásként jelentkezik a családpolitikában. A kormány eltökélt szándéka az, hogy a gyermekes háztartások éves nettó jövedelme és vagyoni helyzete tovább emelkedjen.
A kormány célkitűzése tehát a családok boldogulásához egy három pilléren alapuló modell: a születés, a döntési szabadság és az anyagi biztonság adja stabilitását.
A konferencián Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubjának alapítója, Szuromi-Kovács Ágnes, a Családbarát Magyarország Központ Nonprofit Kht. vezetője, Sebestyén Géza, az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője, valamint Asztalos Péter, az MNB vezető közgazdasági elemzője részvételével panelbeszélgetésre került sor, amelynek fókuszában a családtámogatási rendszer és a demográfiai fordulat állt. Király Nóra kifejtette: nem véletlenül nevezik a magyar családtámogatási rendszert a világon egyedülállónak, számos intézkedéssel segítik a magyar családokat abban, hogy gyermeket vállaljanak. Példaértékűnek nevezte a civil szervezetek összefogását, akik javaslataikkal segítik a támogatási formák beépülésébe.
Ami Magyarországon történik, az nem világtrend
– húzták alá, hozzátéve:
a születésszám növelése nem okoz túlnépesedést. A magyar kormány nem a migrációban látja a megoldást abban, hogy a lakosság száma növekedjen, hanem a magyar családok támogatásával. Olyan különleges helyzetben vagyunk, hogy növekedik a termékenységi ráta az országban, ehhez képest Európa több országában 0,5 rátával csökkent a népesedés.
Kifejtették, hogy generációs problémát okoz a kevés gyermekszám; példaként a nyugdíjrendszer megroppanását említették. Felvetették: fontos észrevenni, hogy a bevándorlásra épülő modell – mint például Franciaországban – nem garancia a sikerre. Király Nóra károsnak nevezte a jelenlegi pedagógustüntetéseket, amelyek negatívan hathatnak a gyermekekre, csakúgy, mint az LMBTQ-propaganda. Aláhúzta: valóban nagyobb megbecsülésre és béremelésre van szüksége a pedagógusoknak, azonban nem mindegy, hogy milyen mintát mutatnak a következő generációnak. Górcső alá vették azt is, hogy miként járulhat hozzá a fenntartható fejlődéshez a demográfiai fordulat, és mennyire lehet egy elhúzódó válságban a magyar kormány általi támogatásokat továbbra is biztosítani tudják.
