A józan ész erőinek felemás győzelme – Konferencia az amerikai félidős választásokról
„Amerika választott: az USA helyzete a félidős választások után” címmel rendezett konferenciát az Alapjogokért Központ. A szerda délelőtti eseményen az amerikai voksolás részeredményeinek ismeretében értékeltek külföldi elemzők az Alapjogokért munkatársának moderálásával.
HOPPÁL HUNOR ÍRÁSA
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója köszöntőjében kiemelte: előző este még földcsuszamlásszerű republikánus győzelem látszott, ám a jelenlegi információk alapján a Képviselőházban lesz biztos többsége a republikánusoknak, a Szenátus pedig billeg.
A republikánusok képviselőházi győzelme pofon a demokratáknak
Optimista forgatókönyv alapján utóbbi testületben 51–52 helyre számíthat a jobboldal, de ez bizonytalan, sőt, Georgia államban a második forduló megtartása sem kizárható. Szánthó Miklós elmondta: a józan ész erői harcoltak a progresszív illuzionistákkal. Az Alapjogokért Központ vezetője szerint a Képviselőház megszerzésével kijelenthető, hogy a választópolgárok pofont adtak a bevándorláspárti, genderideológiát erőltető demokratáknak.
Nacsa Lőrinc nyitóbeszédében úgy fogalmazott: az ideológiai indíttatású politika és az európai politikába való beavatkozás felerősödni látszott a demokraták országlásával, ezért volt komolyabb jelentősége a mostani félidős választásoknak. Az országgyűlési képviselő aláhúzta: nekünk ezt a választást is magyar szempontból kell figyelnünk, és olyan politikát kívánunk az Egyesült Államokban is, ami a magyar érdekeknek megfelelő. A KDNP politikusa szerint a normalitás, a család eszméje és a józan ész egyet előrelépett a keddi napon. Nacsa Lőrinc bírálta a baloldali kioktatókat és a „mindenbe beleszólni kívánókat”, ezzel szemben a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés erősítését szorgalmazta Magyarország és az Egyesült Államok között.
Keserédes eredmények
A kerekasztal-beszélgetésen Julio Ángel Soto Gómez, a Fundación Disenso nemzetközi igazgatója negatív felhangú helyzetelemzéssel kezdte gondolatait.
Pesszimista vagyok, mivel cunamira számítottunk, és ez nem történt meg
– mondta a spanyol intézet munkatársa. Gómez a politikai-gazdasági kimenetel tekintetében csalódást keltőnek értékelte a félidős választások eddigi részeredményeit. A Vox párthoz kötődő intézmény nemzetközi igazgatója a bevándorlás kapcsán lát esélyt egy kisebb váltásra az amerikai politika homlokterében, és úgy véli: a demokraták lassan nem sárga lapot, hanem egyenesen piros lapot érdemelnek az USA-ban folytatott bel- és külpolitikájuk miatt. Gómez szerint a Szenátusban már kis előny is pozitív lenne a republikánusok számára, egyúttal szégyenletes volna, ha a jobboldal helyzete gyengébbnek bizonyulna, mint a választások előtt.
Koskovics Zoltán, az Alapjogokért központ elemzője úgy látja, a Kongresszus a legsérülékenyebb amerikai politikai intézmény, a köz aktuális hangulatát jelzi, ezért választják újra kétévente. Az embereket pedig nem győzte meg a Demokrata Párt teljesítménye sem a Biden-kormányzatban, sem a Kongresszusban. A választással kapcsolatban emlékeztetett: a biztos adatok érkeznek meg először, a szoros eredmények pedig később kerülnek ki, úgyhogy a messzemenő következtetésekkel várni kell, amíg a szavazatok majdnem egészének feldolgozása megtörténik. A republikánus szervezet vezetője szerint van esély arra, hogy a republikánusok megszerezzék a többséget a Képviselőház mellett a Szenátusban is.
Simon Hankinson, a The Heritage Foundation nemzetbiztonsági elemzője emlékeztetett: két konzervatív szemléletű demokrata szenátor van, akik korábban a magas inflációval és egyéb ügyekkel összefüggésben is kritizálták a Biden-kormányzatot. A többség tehát ilyen formán, akár pártokon átívelően is értelmezhető.
2020 szelleme kísért
Julio Ángel Soto Gómez felhívta a figyelmet: Arizonában 16 szavazóközpontot érintett a szavazógépek meghibásodása, ez pedig mindenképpen befolyásolhatta az eredményeket. Gyanúsnak találta, hogy a legkeményebb versenyt mutató államban ütötte fel a fejét ez a jelenség, és a legutóbbi elnökválasztáson hasonló helyzetben láttak napvilágot csalásokról szóló jelentések. A spanyol politikai elemző borzalmasnak tartja, hogy az USA-nak ennyi időbe telik megszámolni a szavazatokat és ilyen sok probléma merül fel a voksolás során. A Fundación Disenso nemzetközi igazgatója szerint a hosszú szavazatszámlálás kapcsán kétségek merülnek fel az amerikai demokrácia működőképességével kapcsolatban.
Trump a képviselet nélküli embereknek adott hangot
Trump politikai karakterére kitérve Koskovics kifejtette: a volt elnök szlogenje, miszerint Amerika az első (America First), már adott volt. A Republicans for National Renewal ügyvezető igazgatója úgy látja: ha 2016-ban nem szállt volna ringbe Trump, az amerikaiak nagy része úgy érezte volna, hogy ki van zárva a politikából. Az előző elnök hatására azok az emberek aktivizálódtak, akik középen állnak és csalódtak az elitben. Trump ugyanis rájött, hogy hangot kell adni ennek a közegnek, így ő vált ezen választói bázis hangjává. Az amerikai intézetvezető reményét fejezte ki, hogy tovább erősödik a trumpista mozgalom a következő 2 évben, a 2024-es elnökválasztásig. Julio Ángel Soto Gómez hozzátette: látható a Republikánus Párton belüli megosztottság a trumpisták és a Trump-ellenesek között, ám ennek az áthidalása lenne szükséges. Szerinte erős, egységes, közös alapzatot kell létrehozni az amerikai jobboldalon belül, a különbségeket pedig muszáj félretenni.
Szikra Levente moderátor felvetette Ron DeSantis floridai republikánus kormányzó győzelme kapcsán, hogy nyílhat-e komolyabb esélye a politikusnak az elnökjelöltségre 2024-ben. Simon Hankinson szerint a floridai kormányzó minden bizonnyal stratégiai döntést fog hozni ebben az ügyben. Julio Ángel Soto Gómez úgy véli, DeSantis okos politikus, és ha Trump elindul, nem fogja megkockáztatni a jelöltséget, mivel szerinte a volt elnök bárkivel szemben képes győzni a Republikánus Párton belül. Koskovics egyetértett abban, hogy Donald Trump előnye ledolgozhatatlan – úgy gondolja, Florida vezetője előtt nagy jövő áll, és Trump után sikeresen pályázhat az elnökjelölti címért 2028-ban.
Spanyolajkúak – magától értetődően demokraták, vagy családpárti republikánusok?
Felvetődött még a spanyolajkú szavazók kérdésköre, hiszen a hispán közösség szempontjából magasan reprezentált Florida republikánus többséggel bír, míg Arizona és Új-Mexikó balosabb politikai térképet mutat. Koskovics úgy látja, a spanyolajkú emberek a család értékét fontosnak tartják. Fontos számukra az anya és az apa együttes jelenléte, mivel a gondolkodásuk mentén a gyerekeik érdekeit leginkább a hagyományos családmodell szolgálja. Az Americans for National Renewal vezetője szerint a hispán lakosok arra az erőre fognak szavazni, amelyik optimistább jövőt tud a gyermekeik számára biztosítani: a Republikánus Párt pedig jobban koncentrál ezekre a közösségekre, mint a Demokrata Párt.
Julio Ángel Soto Gómez elmondta: Ron DeSantis republikánus floridai kormányzó hispán szavazóinak száma kiemelkedő. A népszerűségi trend a spanyol elemző szerint a republikánusok felé fordul, de fellelhető generációs és nemi különbség is a latinó szavazatok megoszlása tekintetében. Simon Hankinson, a The Heritage Foundation nemzetbiztonsági szakértője meglátása alapján magától értetődőnek veszik a demokraták, hogy a spanyolajkú közösség rájuk szavaz, ugyanakkor nem ennyire egyszerű a képlet.
„Lehetőség nyílik arra, hogy megérthessék a magyarok gondolkodásmódját”
Simon Hankinson nemzetbiztonsági elemző nem gondolja, hogy komoly változások fognak történni az amerikai külpolitikában. A The Heritage Foundation szakértője szerint a megkérdőjelezhető amerikai értékek (mint például az LMBTQ-ügyek) exportja továbbra is az USA külpolitikájának része lesz a Biden-adminisztráció keretein belül. Nem a politika egészének, hanem a részleteknek a megváltoztatására lát esélyt Hankinson – abban a tekintetben, hogy hova kerülnek amerikai pénzek és hogyan használják fel ezeket a forrásokat.
Koskovics kiemelte: senki nem akarja, hogy az ukrajnai konfliktus nagyobb háborúba váltson, ezért az USA-tól a jövőben tisztább kommunikációt vár a szövetségesek felé. Fontos célként jelölte meg, hogy a nemzeti érdekeket kell azonosítani. A Republicans for National Renewal vezetője szerint hangsúlyos lenne a biztonságpolitika kérdése is, a Trump-féle politika pedig a biztonsági kérdéseket illetően visszavenné a vezetést az agytrösztöktől.
Simon Hankinson reméli, hogy a jövőben Magyarországnak több szövetségese lesz a Kongresszusban, akik nyitottabb kommunikációra lesznek képesek hazánk felé, ezáltal pedig az amerikai döntéshozók is tisztább képet kapnak a Budapesten történő eseményekről. Gómez szerint az új helyzettel lehetőség nyílik arra, hogy a médiabeszámolókon túl is megismerjék a magyar helyzetet, és megérthessék a magyarok gondolkodásmódját. Ivanyo úgy véli, a katonai együttműködés olajozott az USA és Magyarország között, úgyhogy innentől az ideológiai-politikai kapcsolatokon kell dolgozni.
Fotók: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
