A magyarok éheznek és nem beszélik a nyelvüket a határon túl – Adventi vásárban járt a baloldali sajtó
A mindenszarizmus jegyében megszületett a pozsonyi– számunkra meglepő módon nem bratislavai néven futó – karácsonyi vásárról írt cikk is a Telexen, amelyből kiderült, minden éppen csak egy kicsit drágább, mint idehaza, de ott ez nem baj, mert legalább jó az illata sült kolbásznak – és ezt nem Gelgő helyett kellett megszerveznie valakinek, aki ért is az ilyesmihez, tehetnénk hozzá. Hogy mindemellett a cikk szerzője meglepődik azon, hogy egy Felvidéken élő, Nagy Zoltán nevű férfi tökéletes magyarsággal beszél, az már csak kedves adalék a propagandabejgliben.
Cikksorozatot közöl a Telex a környező karácsonyi vásárokról, ezúttal pedig Pozsonyra került a sor, ahol megtudhattuk, hogy nagyságrendileg a Vörösmarty tér/Bazilika árfekvésével érdemes számolnunk, vagy annál kicsit drágább árakkal. Mindez azért érdekes, mert a portál korábban írást közölt az említett pesti vásárokról, amiből kiderült, magyar ember legfeljebb éhezni mehet a két központi helyszínre. A helyzet az árak alapján elvileg hasonló tehát a két városban, csakhogy a két elbeszélés mégis éles kontrasztban áll egymással. Míg ugyanis a pesti, 1200 forintos három decis forralt boron, 1250 forintos lángoson „érződik az 50-80 százalékos infláció”, addig a húsz dekagramm sült kolbászt 7 euróért nem vészes, hiszen „az illata azonban megkondítja a vészharangot az ember gyomrában”.
Egyébként valóban nem olcsó a budapesti (központi) karácsonyi vásár, azonban azt túlzás lenne állítani, hogy csak külföldiek számára lenne megközelíthető. Vagy megfordítva, a külföldieknek saját vásáraik nem megfizethetőek. Ezen sorok szerzőjének a zakopanei vásárral kapcsolatosan vannak külföldi tapasztalatai, ahol standardizáltan 2 deci(!) forralt bor kerül 15 zlotyiba, vagyis mintegy 1300 forintba. Innen nézve már nem is vészes a másfélszer akkora kiszerelés egy százassal olcsóbban a Bazilikánál. Persze a mindenszarizmus a matematika felett áll.
Visszatérve arra, hogy milyen szomorú sorsúak a vásárok környékén éhezve kódorgó magyarok, a Telex rácsodálkozva a világ apróságára lelkendezve közölte, tökéletes magyarsággal állt velük szóba egy pozsonyi árus. Akinek egészen véletlenül teljesen magyar neve van, mellékesen. Hogy a Telex számára mennyiben meglepő, hogy a Felvidéken magyarok is élnek, nem tudhatjuk, de egyéb relevációra is rávezette a lelkes skriblereket a Pozsonyban élő Nagy Zoltán:
Sokan jönnek Magyarországról, vannak, akik karácsonyivásár-körjáratot tartanak. Nemcsak Pozsonyba, hanem a közeli Bécsbe mennek innen tovább, vagy érkeznek onnan, sőt olyanok is, akik még Prágába is ellátogatnak. Meglepett, hogy még Kelet-Magyarországról is voltak vevőim, éjjel kettőkor indultak
–mondta a lapnak.
Vagyis a képlet, hogy a magyarok Budapesten nem, de Pozsonyban megengedhetik maguknak a karácsonyi vásározást, akkor is, ha az drágább (plusz a benzin), illetve Szlovákia a szlovákoké, ha pedig valaki magyarul beszél, megdöbbenünk. Világlátott, nyugatos gondolatok.
Fotó:Máthé Zoltán/MTI
