Pesti Srácok

A magyarok éheznek és nem beszélik a nyelvüket a határon túl – Adventi vásárban járt a baloldali sajtó

A magyarok éheznek és nem beszélik a nyelvüket a határon túl – Adventi vásárban járt a baloldali sajtó

A mindenszarizmus jegyében megszületett a pozsonyi– számunkra meglepő módon nem bratislavai néven futó – karácsonyi vásárról írt cikk is a Telexen, amelyből kiderült, minden éppen csak egy kicsit drágább, mint idehaza, de ott ez nem baj, mert legalább jó az illata sült kolbásznak – és ezt nem Gelgő helyett kellett megszerveznie valakinek, aki ért is az ilyesmihez, tehetnénk hozzá. Hogy mindemellett a cikk szerzője meglepődik azon, hogy egy Felvidéken élő, Nagy Zoltán nevű férfi tökéletes magyarsággal beszél, az már csak kedves adalék a propagandabejgliben.

Cikksorozatot közöl a Telex a környező karácsonyi vásárokról, ezúttal pedig Pozsonyra került a sor, ahol megtudhattuk, hogy nagyságrendileg a Vörösmarty tér/Bazilika árfekvésével érdemes számolnunk, vagy annál kicsit drágább árakkal. Mindez azért érdekes, mert a portál korábban írást közölt az említett pesti vásárokról, amiből kiderült, magyar ember legfeljebb éhezni mehet a két központi helyszínre. A helyzet az árak alapján elvileg hasonló tehát a két városban, csakhogy a két elbeszélés mégis éles kontrasztban áll egymással. Míg ugyanis a pesti, 1200 forintos három decis forralt boron, 1250 forintos lángoson „érződik az 50-80 százalékos infláció”, addig a húsz dekagramm sült kolbászt 7 euróért nem vészes, hiszen „az illata azonban megkondítja a vészharangot az ember gyomrában”.

Egyébként valóban nem olcsó a budapesti (központi) karácsonyi vásár, azonban azt túlzás lenne állítani, hogy csak külföldiek számára lenne megközelíthető. Vagy megfordítva, a külföldieknek saját vásáraik nem megfizethetőek. Ezen sorok szerzőjének a zakopanei vásárral kapcsolatosan vannak külföldi tapasztalatai, ahol standardizáltan 2 deci(!) forralt bor kerül 15 zlotyiba, vagyis mintegy 1300 forintba. Innen nézve már nem is vészes a másfélszer akkora kiszerelés egy százassal olcsóbban a Bazilikánál. Persze a mindenszarizmus a matematika felett áll.

Visszatérve arra, hogy milyen szomorú sorsúak a vásárok környékén éhezve kódorgó magyarok, a Telex rácsodálkozva a világ apróságára lelkendezve közölte, tökéletes magyarsággal állt velük szóba egy pozsonyi árus. Akinek egészen véletlenül teljesen magyar neve van, mellékesen. Hogy a Telex számára mennyiben meglepő, hogy a Felvidéken magyarok is élnek, nem tudhatjuk, de egyéb relevációra is rávezette a lelkes skriblereket a Pozsonyban élő Nagy Zoltán:

PestiSracok facebook image

–mondta a lapnak.

Vagyis a képlet, hogy a magyarok Budapesten nem, de Pozsonyban megengedhetik maguknak a karácsonyi vásározást, akkor is, ha az drágább (plusz a benzin), illetve Szlovákia a szlovákoké, ha pedig valaki magyarul beszél, megdöbbenünk. Világlátott, nyugatos gondolatok.

Fotó:Máthé Zoltán/MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.