Pesti Srácok

Újabb vallomások erősítik, hogy pártfinanszírozásra is ment pénz Czeglédyék (a vád szerint) elcsalt milliárdjaiból

Újabb vallomások erősítik, hogy pártfinanszírozásra is ment pénz Czeglédyék (a vád szerint) elcsalt milliárdjaiból

2014 tavaszán egy Nyugati pályaudvar melletti kávézóban találkozott a Gyurcsány család ügyvédje, azaz Czeglédy Csaba és az MSZP-s Kunhalmi Ágnes, ahol megbeszélték, hogy Czeglédy az iskolaszövetkezetekből megoldja a szombathelyi kampány finanszírozását és az országos kampány finanszírozásához is hozzá tud járulni – derül ki a Czeglédy-ügy egy igencsak különös kulcsszereplőjének eddig ismeretlen nyomozati vallomásaiból. A birtokunkba került iratok szerint több tanú is egyértelműen beszélt a Csongrád Megyei Főügyészségen arról, hogy politikai célokra is ment az iskolaszövetkezet-bizniszből, illetve, hogy a "pénz magasabb rendű célokat szolgált". Mindezek ellenére a nyomozóhatóság, illetve a Csongrád Megyei Főügyészség nem látta kétséget kizáróan bizonyítottnak, hogy a bűncselekményből származó vagyon tiltott pártfinanszírozásra fordítódott volna. Az ominózus tanúvallomások, amelyek hozzánk kerültek, a vádirat részét sem képezik. Feltettük a kérdést a szegedi ügyészeknek: miért?

A Czeglédy és társai ellen 6,5 milliárdos, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt folyamatban lévő büntetőper legutóbbi tárgyalási napján derült ki, hogy az ügy egyik koronatanúja – aki mellesleg az egyik vádlott volt korábban, de beismerő vallomást tett és már le is ülte a rá kirótt éveket – a nyomozati szakaszban több kihallgatásán is beszélt arról, hogy véleménye szerint politikai célokat is szolgálhatott az általuk működtetett iskolaszövetkezet-hálózat. A tanú konkrétan arról beszélt, hogy kampányokat finanszíroztak és politikusoknak vittek, adtak át pénzeket.

A most birtokunkba került további nyomozati, ügyészség előtt tett vallomások arról árulkodnak: nem ez az egy tanú volt, aki a politikai célokról, kampányfinanszírozásokról beszélt, hanem még kettő. Színesíti a képet, hogy a Human Operator Zrt. könyvelésében az LMP-nek szórólapterjesztésre kiállított bizonylatok is szerepeltek – kvázi Czeglédyék nemcsak az MSZP-nek, illetve a DK-nak dolgozhattak, hanem helyi szövetségesüknek is. A szórólapterjesztést pedig több olyan, a nyomozóhatóság által kihallgatott tanú is alátámasztotta, akik részt vettek a szórólapozásokban.

L. László ügyvéd összesen öt alkalommal beszélt a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészségen, méghozzá aprólékos részletességgel arról, kik és mire kaptak pénzt Czeglédytől.

PestiSracok facebook image

– áll L. László 2017. augusztus 25-i kihallgatásának jegyzőkönyvében. Október 26-án a Csongrád Megyei Főügyészség előtt fenntartotta a korábbi vallomását. Azt is elmondta, hogy Czeglédy Csabát tíz éve ismeri, és 2013-ban kereste meg az iskolaszövetkezetek gondolatával. L. Lászlónak mint ügyvédnek saját vallomásai szerint az volt a feladata, hogy létrehozza, bejegyeztesse a szövetkezeteket. A. Zoltán (az ügy egy másik kulcsszereplője, Czeglédy egyik vád szerinti strómanja) volt a kapcsolattartója, addig, amíg A. Zoltánt meg nem gyanúsították az első makói iskolaszövetkezetes büntetőügyben. Azt követően mindig személyesen Czeglédyvel tárgyalt.

Ugyanez a tanú 2017 novemberében is tett egy tanúvallomást, amely során az Alba Student Iskolaszövetkezettel szemben folytatott NAV-ellenőrzésre is kitért. Állítása szerint ezt követően egy találkozón beszélt neki Czeglédy arról, hogy "régóta alkalmazzák a rendszert", ami abból áll, hogy az iskolaszövetkezeteket váltogatják; miután az egyiken végrehajtás indul, lecserélik és adót nem kell fizetniük. A szövetkezetek egy részének nem is utalnak elegendő pénzösszeget a közterhek kifizetésére. Elmondta azt is, hogy nem mindig diákokat alkalmaznak az iskolaszövetkezetekben.

Maffia a párt szolgálatában?

A vádiratban felsejlő bűnszövetkezet az adócsalással megszerzett hatalmas – hatmilliárd forintos – összeget azonban nem(csak) klasszikus alvilági célokra fordíthatta. Szintén ebben a vallomásban hangzott el L. László ügyvédtől, hogy kapcsolattartója, A. Zoltán azt állította neki,

L. László a vádirat szerint kulcsszereplője volt az iskolaszövetkezet-biznisznek; mindvégig ő volt az az ügyvéd, aki a jogi ügyeket összefogta, intézte, a szövetkezeteket bejegyeztette. L. László a büntetőügynek sokáig gyanúsítottja volt, a vádiratban vádlottként azonban már nem szerepel. Az L. László által tett vallomásokra sem tér ki a vádirat.

A birtokunkba került iratok alapján megkerestük a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészséget és megkérdeztük, hogy azok a tanúvallomások, amelyek az eltűnt 6,5 milliárd forint lehetséges felhasználási módjaként említették – egyébként egymással egyező módon – a pártfinanszírozást, részét képezik-e a Czeglédy-ügy iratanyagának? Megkérdeztük továbbá, hogy L. László milyen okból kifolyólag nem nem került a vádlottak sorába? Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a pártfinanszírozásra vonatkozó vallomások miért nem képezik a vád részét, és esetleg indult-e önálló büntetőeljárás tiltott pártfinanszírozás gyanújával a vallomások tükrében? A válaszokat várjuk, amint megkapjuk, közzétesszük.

A hatóság félrenézése segítette Gyurcsány visszatérését a baloldal élére

PS-kommentár. A 2014-es országgyűlési kampány környékén elcsalt, eltüntetett adókból a tanúk szerint pártcélokra költött összegek kérdése azért elsőrangú, mert Czeglédy Csaba ebben az időszakban máig ható módon avatkozott bele a baloldal belső erőviszonyaiba. Ténykedése révén háttérbe szorultak a Mesterházy Attila-féle, hazafias, Gyurcsány-mentes MSZP-t építő körök és Gyurcsány Ferenc – akinek Czeglédy családi barátja és ügyvédje is egyben – így visszatérhetett az ellenzék élére, ahonnan, mint látjuk, azóta sem képesek letaszítani őt a belföldi és külföldi riválisok. A Czeglédy-ügy vizsgálatánál tehát kiemelt jelentőséggel bírt volna, ha a Csongrád-Csanád megyei vádhatóság (akár a PestiSrácok.hu a témában már nyolc éve közölt oknyomozó cikkeinek, akár a számos tanúvallomásnak, akár a parlamenti tényfeltáró munkának a hatására) képesek lett volna távol tartani a bűnözőket az országos pártpolitikától. Ehelyett – egyelőre érthetetlen okból – a gazdasági és adóbűncselekményekre korlátozták az érdeklődésüket a kiterjedt bűnszövetkezet tetteinek felgöngyölítésekor.

Vezető kép: Czeglédy Csaba és Gyurcsány Ferenc utcafóruma a szombathelyi Derkovits-lakótelepen 2022 április elsején. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.