Pesti Srácok

Nagy László, a gyurcsányi terror áldozata sosem tudta feldolgozni 2006 igazságtalanságát (PS-exkluzív!)

Egész életében a szabadság szeretete hajtotta Nagy Lászlót, a 2006-os gyurcsányi terror áldozatát, akit alig 50 évesen helyeztek örök nyugalomra - erről mesélt László legjobb barátja, Becz Tamás a PestiSrácok.hu-nak. A debreceni fiút ez a szabadságszeretet kötötte a rockzenéhez, ez hozta Budapestre, majd a Gyurcsány-kormány álságos politikája miatt szerveződő nemzeti ellenállás idején az Astoriához. Nagy László attól a bizonyos gumilövedéktől sokkal többet veszített, mint fél szeme világát. Gyakorlatilag mindenét: munkáját, otthonát, szerelmét és a jövőbe vetett reményeit. "Nagy Lászlót meg lehetett volna menteni" - ezt már Kovács Gábor mondta, aki 16 évvel ezelőtt felemelte a földről a saját vérében fekvő barátját. Meggyőződése szerint a soha el nem hangzó bocsánatkérés és 2006 lezáratlansága is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Nagy László egészségi állapota rohamosan romlani kezdett, végül már küzdeni sem akart az életéért. De miért is lezáratlan ügy még ma is az állami terror időszaka? - erről is beszélgettünk Bonyhádon a zenészként dolgozó Kovács Gáborral, aki polgári körös társaival mindvégig az események sűrűjében volt. Ha azt gondolják, már mindent tudnak 2006-ról... Tévednek.

Nagy László egyértelműen a 2006-os állami terror áldozata - állítják egybehangzóan barátai, akikkel már csak a férfi emlékét idézhetjük fel csupán, a gyurcsányi terror áldozata ugyanis tragikusan korán, alig ötven évesen távozott az élők sorából. Legjobb barátja szerint a néhai Nagy László élete végén teljesen megtört emberré vált, feladta a küzdelmet. A legjobban az bántotta, hogy az események után a párját is elveszítette, soha nem lett családja, amit annyira szeretett volna. 2006 teljesen megváltoztatta az életét.

2006. október 23-a örök nyomot hagyott Nagy László életében, és nem "csak" azért, mert a forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából a Fidesz békés megemlékezésen vett részt. Hazafelé tartott, amikor közvetlen közelről eltalálta egy gumilövedék, ami betörte az arccsontját is. A lövést leadó rendőr kiléte a mai napig ismeretlen. László nem volt erőszakos, nem bántott senkit és nem is jelentett veszélyt senkire, karjára nemzeti színű szalaggal sétált hazafelé. A lövedék, ami közvetlen közelről fúródott az arcába, elvitte a fél szemét, betörte arccsontját - azt csak a szájpadlásán keresztül tudták eltávolítani. A maradandó sérülés a lelkét is megtörte.

Becz Tamás is súlyos beteg. Azt mondja, nem tudja bizonyítani, hogy a 2006-ban indult tüntetések okolhatók, amikor annyi könnygázban volt részük, de úgy lett komoly tüdőbeteg, hogy sosem dohányzott. 50 éves, akárcsak László, és már napi 12 órát kell oxigénpalackra kötve töltenie. A kisgyermekes édesapa normális életét ez szinte teljesen ellehetetleníti. Csak éjjeliőrként tud dolgozni, ahol műszak közben is felveheti az oxigénmaszkot, ha szüksége van rá. Gyermekeivel nem tud önfeledten játszani és még a lakást is csak akkor hagyja el, ha muszáj, mert könnyen befullad.

PestiSracok facebook image

A másik ember, aki meghatározó lett Nagy László életében, még ha később aztán nem is találkoztak. A médiát akkoriban körbejárta egy ikonikus felvétel, amelyen egy hosszú hajú fiatalember hajol le, s emeli fel a földről Nagy Lászlót, akinek percekkel korábban lőtték ki szemét a rendőrök.

Kovács Gábort Bonyhádon kerestük fel, abban a próbateremben, ahol nemcsak együtt zenélnek, készülnek a zenésztársakkal, hanem ahol 2004 óta minden héten találkozik a Kármentő Polgári Kör. Merthogy az ország talán első polgári körét Kovács Gábor alapította meg, 6 évvel azelőtt, hogy Orbán Viktor polgári körök alakítására biztatta a nemzeti érzelmű, jobboldali gondolkodású magyarokat.

2006. október 23-án is a Kármentő Polgári Körrel indultak egy busszal Bonyhádról Budapestre. És hogy mi hajtotta őket? A rendszerellenesség, Gyurcsányék elzavarása? Nem. Egy legbelső érzés, ami összekötött akkor minden hazáját szerető, féltő embert.

Akkor amikor elindultak Bonyhádról, Gábor még nem is sejtette, hogy pár órával később könnygázt nyelve, süvítő gumilövedékek és lovasrendőrök rohama között kell majd menekülni és menekíteni másokat.

Kovács Gábor riportunkban nemcsak a Nagy Lászlóval való találkozásról emlékezik meg, hanem több olyan mozzanatát is felidézi a 2006. október 23-i eseményeknek, amelyek máig nem láttak napvilágot sem a médiában, sem a nyilvánosságra került jelentésekben. Mesélt védőöltözet és fegyver nélkül a tüntetők elé kiállított gyerek rendőrökről, provokációról, ami a zsinagógába akarta terelni a tömeget, hogy ott támadjanak rá a rendőrökre és arra, hogyan tartotta vissza az embereket, hogy ne üljenek fel ennek a provokációnak, és mesélt valamilyen szláv nyelven beszélő, kiabáló rendőrökről is, akik részt vettek az akcióban, és akiket szemtől szemben látott.

Operatőr: Ábrahám Zsolt

Riporter: Füssy Angéla

Vágó: Szabó Vivien

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)