Csángó elöljáró: nyitottság tapasztalható a magyar misék kapcsán
Pusztina, 2010. december 22.
Moldvai csángó fiatalok szánkóznak az utcán a romániai Pusztinán (Pustian), 2010. december 20-án. A moldvai csángók a romániai Moldva tartományban élõ, mintegy 240 ezer fõs katolikus népcsoport; a magyarul beszélõk száma körülbelül 60 ezer fõre tehetõ.
MTI Fotó: Kollányi Péter
A korábbi elutasító magatartáshoz képest már tapasztalni egyfajta nyitottságot a jászvásári (Iasi) római katolikus püspökség részéről a moldvai csángók magyar mise iránti igényéhez – jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke.
A moldvai csángómagyar települések római katolikus vallású lakói három éve havi egy alkalommal részt vehetnek magyar nyelvű szentmisén Bákóban. A következő szertartást vasárnap tartják a megyeszékhely Szent Kereszt-templomában. Pogár László szerint már az is nagy dolog, hogy meg lehet tartani, de hatására az elmúlt három évben bővült a magyar misék száma: tanévnyitón, rendezvényeken is engedélyezik őket.
Azt látom, hogy van egyfajta nyitottság az egyház részéről
– jelentette ki az elnök, aki szerint nagy előrelépés, hogy Pusztinában – ahol harminc éve kérik a magyar misét – a katolikus pap elmegy a rendezvényekre, magyarul köszönti a résztvevőket.
A bákói misével kezdődött minden
– mondta. Hozzátette: az egyes csángó falvakban is elhangzik alkalmanként magyarul a Miatyánk vagy az Üdvözlégy Mária.
Magyarországon vagy Székelyföldön ez nem nagy dolog, de itt az. Még akkor is, ha nincs minden vasárnap, minden településen magyar mise
– mondta az elnök, hangsúlyozva, hogy Moldvában minden apró lépés számít. Kifejtette: ahhoz képest, hogy a jászvásári püspökség a 2000-es évek elején mennyire elutasítóan állt hozzá a moldvai csángók jogos igényéhez, látni a nyitást.
Türelemmel, egyeztetéssel lassan előre lehet lépni e téren is
– mondta, hozzátéve, hogy tanévnyitón, évzárón, ünnepi alkalmakkor egyes településeken engedélyezik a magyar nyelvű szertartást.
Nem mindeniken
– tette hozzá. Ahogy az oktatás, közigazgatás terén, úgy a magyar mise kapcsán is változó a hozzáállás az egyes moldvai falvakban a csángók jogos igényéhez.
Nem egyforma minden település, de összességében van egyfajta együttműködés
– hangsúlyozta Pogár László a jászvásári püspökségre utalva. A Bákóban havi egy alkalommal tartott magyar szertartásokról elmondta: mivel hétvégén nincsenek buszjáratok, a csángó falvak lakói közösen szervezik meg az utazást a megyeszékhelyre, és ilyenkor megtelik a templom hívekkel. A Háromszék napilap szerint a legutóbbi, január végi alkalomra 24 településről háromszázhúszan iratkoztak fel.
Nyisztor Tinka pusztinai néprajzkutató, az MCSMSZ korábbi vallásügyi felelőse, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke – aki harminc éve számos beadványban kérte a magyar nyelvű szertartást a püspökségtől – a lapnak úgy nyilatkozott: Pusztinában attól tartva nem engedélyezik a rendszeres magyar miséket, hogy ezen felbátorodva a többi csángó település is kérné, amitől szerinte teljesen elzárkózik az egyházi főhatóság. Bákóban az első magyar misét 2019. január 27-én tartották, a jászvásári püspökség 1884 óta íródó történetében először fordult elő, hogy sor kerülhetett az egyházmegye vezetése által elrendelt rendszeres magyar nyelvű misére. Nyisztor Tinka akkor a sajtónak elmondta: a küzdelmük három évtizede alatt kihalt Moldvában egy generáció, amely sóvárogta a magyar misét, és alig tudott románul. De a papok új generációja is megjelent, akik jobban megértik a hívek igényeit – tette hozzá. A jászvásári püspökséghez tartozó nyolc moldvai megyében – a püspökség honlapján közölt adatok szerint – több mint kétszázezer római katolikus hívet tartanak számon. Magyar kutatók 30–40 ezerre becsülik azoknak a moldvai katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar nyelv valamely nyelvjárását.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kollányi Péter
