Brüsszeliták még nem adták életüket ebben a háborúban, magyarok már igen – Összefoglaló Orbán Viktor évértékelő beszédéről (VISSZANÉZHETŐ)
Brüsszeliták még nem adták életüket ebben a háborúban, de magyarok már igen – jelentette ki Orbán Viktor szombaton, a Várkert Bazárban elhangzott évértékelő beszédében, ahol kiemelte: „több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban”. A miniszterelnök a beszédében többek közt arról is szólt: ha 2022 volt a legnehezebb, akkor 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta, a migráció mellett ugyanis a háború és az infláció is komoly problémákat okozhat. Szólt arról is, hogy a NATO védelmi szövetség és nem háborús koalíció, az európai béketáborban pedig a Vatikán mellett egyedül Magyarország maradt. Úgy vélte, Európa már közvetett háborúban áll Oroszországgal, a háborúpárti baloldal pedig a magyar jogállamiságot bolházza, miközben a rabomobil állandó ügyeletet tart az Európai Parlament épületénél.
Orbán Viktor miniszterelnök szombaton tartotta hagyományos évértékelő beszédét a Várkert Bazárban. A PestiSrácok.hu oldalán is visszanézhető beszéd néhány fontosabb megállapítása:
- a migráció után a háború és az infláció nehézségeivel is szembe kell nézni, ezért is a legveszélyesebb év a 2023-as a rendszerváltás óta;
- a magyar felfogás csak Európában kivétel, a világban általános;
- az ukrán háború éppen azt mutatta meg, hogy Oroszországnak semmi esélye sem lenne a NATO ellen, nem kell attól tartani, hogy az oroszok meg sem állnak az Atlanti-óceánig;
- mindenki közös érdeke egy szuverén önálló állam Oroszország és az EU között;
- a NATO egy katonai védelmi közösség és nem egy háborús koalíció;
- Európa már valójában közvetett háborúban áll Oroszországgal, támadófegyvereket szállít, és hamarosan a „békefenntartó csapatok” küldésének ötlete is elő fog kerülni;
- a Nyugat döntött úgy, hogy a konfliktust összeurópai szintre emeli, minősíthette volna helyi, regionális háborúnak is, vagy két szláv állam közötti katonai konfliktusnak;
- csak a Vatikán és Magyarország maradt a béketáborban;
- a betegség neve szankciós infláció, a vírus pedig a brüsszeli szankció;
- a fájdalmasan magas infláció mellett és ellenére '22-ben a magyar gazdaság három rekordot döntött meg egyszerre;
- a genderpropaganda nem egy jópofa marháskodás, nem egy szivárványos dumcsi, hanem a gyermekeinkre veselkedő legnagyobb veszély;
- május 1-jétől bevezetik a kedvezményes vármegye- és országbérletet buszra és vasútra.
Ez két testvérnép háborúja, nem a miénk
A jövő szempontjából ma az a legfontosabb kérdés: az európai életben végbemenő hatalmas változások, melyek új, szellemi, politikai, gazdasági és katonai feladatokat hoznak elénk, vajon elveszik, vagy meghozzák a magyarok életkedvét
– tette fel a kérdést Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos évértékelő beszédén. Mint hozzátette, a változások nyomás alá helyezik az egész magyar életet, és újszerű kérdéseket szegeznek a mellkasunknak; a 2023-as év sikere azon múlik, hogy ezek „felvillanyoznak, vagy lelomboznak bennünket”.
Ha 2022 volt a legnehezebb, akkor '23 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta
– hangsúlyozta Orbán Viktor, kifejtve, hogy a migráció mellett két új ellenség is megjelent: az egyik a háború, a másik pedig az infláció. Úgy vélte, ha Magyarország vissza akar térni a növekedési pályára, ezt a két új veszélyt kell legyőznie. Elsőként a háború problematikájára kitérve a miniszterelnök kiemelte: Magyarország már most véget vetne a háborúnak, ennek kieszközléséhez azonban nem rendelkezünk kellő erővel, ezért csak annyit tehetünk hogy álláspontunk hangoztatása mellett kimaradunk a háborúból.
Ez eddig sem volt egyszerű és ezután sem lesz az, mert mi a nyugati világ része vagyunk, NATO- és európai uniós tagok, és ott rajtunk kívül mindenki a háború pártján áll
– jegyezte meg. A miniszterelnök feltette a kérdést, Magyarország megteheti-e, hogy szövetségeseivel homlokegyenest ellenkező módon a béke pártján maradjon. A miniszterelnök úgy vélte, hazánk önálló, szabad és szuverén állam, a Jóistenen kívül senkit sem ismerünk el magunk fölött, szabadon dönthet tehát így, de erkölcsileg is ez az egyedüli helyes álláspont. Kiemelte: Magyarország azt is jól tette, hogy befogadta az ukrajnai menekülteket, és történetének legnagyobb humanitárius segélyakcióját hajtja végre a térségben, ugyanakkor látni kell, ez két testvérnép, jelenleg még térben is korlátozott háborúja,
ez tehát az ő háborújuk és nem a miénk.
A miniszterelnök úgy látta, Magyarország elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez, de semmilyen szempontból sem lenne helyes, ha hazánk Ukrajna érdekeit maga elé helyezné. Megjegyezte: a baloldal – amely a háború pártján áll, fegyvert szállítana és megszakítaná a kapcsolatot Oroszországgal – ellenben éppen ezt tenné. Orbán Viktor megjegyezte: a kormány nem szállít fegyvert, és a pénzzel is csínján bánik,
mert a végén még azt a pénzt, ami bennünket illet, Brüsszel majd Ukrajnának adja oda.
Ne szigeteljük el magunkat a világ józanul gondolkodó részétől
A miniszterelnök arról is beszélt: Ukrajna humanitárius támogatása hazánk számára nem jelent egyet azzal, hogy végleg felszámolja az orosz kapcsolatait,
mert kapcsolatok nélkül nem lesz sem tűzszünet, sem béketárgyalás.
Kiemelte: a kormány ezért sem járul hozzá, hogy papokat, egyházi vezetőket helyezzenek szankciós listákra, hiszen már az is épp elég baj, hogy ez a művészekkel és a sportolókkal megtörtént.
Fontos, hogy ne szűküljön be a látásunk, ne legyünk provinciálisak. Lássunk túl Brüsszelen! Európán kívül minden ország tisztában van az ukrajnai háború korlátozott jelentőségével és saját nemzeti érdeke elsődlegességével. Ne szigeteljük el magunkat a világ józanul gondolkodó részétől. A magyar felfogás csak Európában kivétel. A világban általános
– jelentette ki.
Oroszországnak semmi esélye sem lenne a NATO ellen
A miniszterelnök kiemelte: a magyar kormány nem tartja életszerűnek azt a feltételezést, hogy Oroszország fenyegetné Magyarország vagy Európa biztonságát; ez az atomfegyverekre lehet ugyan igaz,
azok bevetésének kockázatát ugyanakkor az ukrán háború nem csökkenti, hanem növeli.
Megjegyezte: a hagyományos hadviselés tekintetében az ukrán háború éppen azt mutatta meg, hogy Oroszországnak semmi esélye sem lenne a NATO ellen. Orbán Viktor úgy vélte, az ukránoknak az az érdeke, hogy elhitessék, az oroszok nem állnak meg az Atlanti-óceánig,
de ezt a fenyegetést a magyarok nem veszik be. Az egész világ láthatta, hogy az orosz haderő nincs abban a helyzetben, és jó ideig nem is lesz, hogy megtámadja a NATO-t.
Mint megjegyezte, Magyarország már egy évtizeddel ezelőtt javasolta a közös európai haderő felállítását. A miniszterelnök ugyanakkor azt is kiemelte, a békepárti–háborúpárti vita elhomályosítja azt a tényt, hogy a stratégiai célok tekintetében egyetértés van, az a cél, hogy Oroszország ne jelentsen fenyegetést Európára, és hogy legyen Oroszország és Magyarország között egy kellően széles szuverén terület, ami Ukrajna. A különbség abban áll, hogy a háborúpárti nézetek szerint a célokat csak Oroszország legyőzésével lehet elérni, a magyar álláspont szerint pedig azonnali tűzszünettel és tárgyalásokkal. Orbán Viktor kiemelte: a magyar javaslat mellett az a súlyos érv is áll, hogy életeket csak tűzszünettel lehet megmenteni.
A NATO egy védelmi szövetség, nem háborús koalíció
A miniszterelnök kitért arra, hogy a háború több fontos tanulságot és súlyos igazságot is felszínre hozott, például a NATO szövetséggel kapcsolatban. Mint kifejtette, a NATO – amely létfontosságú a Magyarország számára szövetségesként – egy katonai védelmi szövetség, amely azért alakult, hogy megvédhessük egymást, és hazánk is ezért csatlakozott a közösséghez. Ugyanakkor kiemelte:
a NATO nem háborús szövetség, nem háborús koalíció, a tagság a közös védekezésen túl semmilyen kötelességet nem jelent, és a tagállamok nem is várhatják el egymástól, hogy valamiféle közös hadicél érdekében együtt támadjanak meg egy harmadik országot.
Brüsszeliták még nem hullottak el a harcokban, magyarok már igen
Orbán Viktor hangsúlyozta:
legyen bármilyen erős és hatalmas is, aki azt hiszi, hogy képes ellenőrzése alatt tartani, menedzselni, lépésenként adagolni a háborút, az túlbecsüli saját erejét és alábecsüli a háború kockázatos természetét. Akik ezeket a hibákat elkövetik, általában messze élnek a frontharcok pusztító valóságától. De mi itt élünk, és a háború a szomszéd ország földjén zajlik.
Kiemelte:
brüsszeliták még nem adták életüket ebben a háborúban, de magyarok már igen.
Úgy fogalmazott:
miközben Munkácson levetetik a magyar jelképeket, leváltják a magyar vezetőket az iskoláink éléről, sokan halnak hősi halált a frontvonalon. A kárpátaljai magyar kisebbség nem ezt érdemli. Több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban.
A belesodródás veszélye állandósult
A miniszterelnök úgy értékelt, hogy Európa a háborúba sodródás perceit éli, vékony pallón egyensúlyoz, sőt, valójában már közvetett háborúban áll Oroszországgal.
Ha fegyvert szállítasz, ha te adod a katonai akciókhoz szükséges műholdas információkat, ha kiképzed az egyik harcoló fél katonáit, ha te pénzeled egész állam gépezetének működését, a másik félre pedig szankciókat vetsz ki, akkor mindegy, hogy mit mondasz
– összegzett. Mint megjegyezte, a segítség emberi élet kioltására nem alkalmas eszközök szállításával kezdődött, de mára már tankok és harci repülők küldéséről van szó,
és hamarosan hallani fogunk úgynevezett békefenntartó csapatokról is.
Amikor a tagállamok döntöttek, béke lett
Úgy vélte, az egész háborús konfliktusnak eleve nem lett volna szabad megtörténnie; kaphatott volna Oroszország olyan garanciát, hogy Ukrajna nem lesz NATO-tag, de ennek épp az ellenkezője történt.
Tehettük volna azt is, amit 2014-ben Angela Merkel vezetésével tettünk, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát és elcsatolta a Krím-félszigetet. Akkor a Nyugat harc helyett a tárgyalás, háború helyett a béke mellett döntött, és bár akkor is voltak háborúpártiak, de volt erős német–francia vezetés is, amely bátor volt és időben lépett. Így maradt el a háború és jött létre a minszki megállapodás
– hangsúlyozta a miniszterelnök, kiemelve, hogy egy évvel ezelőtt a Nyugat már másképpen döntött, és a konfliktust összeurópai szintre emelte.
Minősíthette volna helyi regionális háborúnak, vagy két szláv állam közötti katonai konfliktusnak, ahogyan Magyarország javasolta is. Ami történt, egy újabb érv a brüsszeli szuperállam ellen és az erős nemzetállamok mellett. Amikor a tagállamok döntöttek, béke lett. Amikor a birodalmi központ döntött, akkor háború
– hangsúlyozta Orbán Viktor.
Csak a Vatikán és Magyarország maradt a béketáborban
A miniszterelnök megjegyezte: tanulságos, ahogyan Magyarország elveszítette békepárti szövetségeseit, hiszen egy évvel korábban még a németek sem szállítottak fegyvert, mára ellenben német harckocsik vonulnak Ukrajna földjén az orosz határ felé, „talán még a régi térképek is megvannak”. A németek együtt fordultak a többiekkel, így elfogyott a béketábor, ugyanakkor Orbán Viktor szerint alig hihető, hogy a németek önszántukból változtattak volna korábbi álláspontjukon, de ha már megtették, rögtön az élre is álltak.
A többi ország meg úgy gondolta, ha a németek sem tudnak ellenállni ekkora külső nyomásnak, ők aligha lesznek képesek, így inkább átszivárogtak a béketáborból a háborúsba. Maradtunk hát ketten: Magyarország és a Vatikán. A társaságra nem lehet panaszunk, de komoly következményekkel kell számolnunk
– fogalmazott.
A külpolitikai nyomásgyakorlás akár egy puccskísérletig is elviheti az amerikaiakat
A következmények tekintetében a miniszerelnök úgy vélte, a háború egyre vadabb és kegyetlenebb lesz, „ezért jó, ha felkészülünk, hogy a velünk szembeni hangnem is egyre durvább és kíméletlenebb lesz” – provokációkra, sértegetésre, fenyegetésre és zsarolásra kell számítani a jövő külpolitikájában. Mint Orbán Viktor megjegyezte, már régen elmúltak a szuverenitást tiszteletben tartó diplomáciai nyomásgyakorlás kedélyes évei, amikor 2014-ben Hillary Clinton „csak egy jóbarátot”, egy Goodfriendet küldött Magyarországra, hogy kormányellenes tüntetésekkel és néhány kitiltással térítse jobb belátásra a magyarokat. Úgy vélte, azóta a diplomáciai játékszabályok is jelentősen megváltoztak, bár a Fehér Ház legalább a humorérzékét megőrizte, hiszen Biden elnök egy „présembert”, Pressmant küldött nagykövetnek, hogy
bármi áron préselje bele a magyarokat a háborús táborba, préseljen ki belőlünk egy csatlakozó nyilatkozatot.
Mint megjegyezte,
jó, hogy a humor átsegítheti a barátságot a nehezebb időkön. De oda azért nem kellene eljutni, hogy legközelebb valami Puccs-ini nevű ember küldjenek.
Orbán Viktor megjegyezte: a béketábornak is jó tenne, de a kormány is úgy kalkulál, hogy a republikánusok duzzadó izmokkal készülnek a 2024-es visszatérésre, ugyanakkor arra is számít, hogy a demokrácia Európában is megmutatja az erejét,
a közvélemény egyre inkább békepárti lesz, tűzszünetet, béketárgyalásokat, több józanságot követel, s ha kell, új kormányokat választ majd.
A magyar kormány szerint a további harc nem a győzelmet és nem a békét hozza el
Orbán Viktor megerősítette korábbi álláspontját, hogy béke akkor lesz, ha az amerikaiak és az oroszok tárgyalnak egymással, és bár ez szerinte elkerülhetetlenül be fog következni, de minél később „annál nagyobb árat fizetünk érte mindannyian”. Hozzátette: a háborúpártiak szerint az idő az ukránok és a Nyugat oldalán áll, ezért folytatni kell a harcot, amely úgy változtatja meg az erőviszonyokat, hogy Oroszország elveszti a háborút, a győzelem elhozza a békét. A miniszterelnök kiemelte:
a magyar kormány szerint a további harc nem a győzelmet és nem a békét hozza el, hanem további százezrek halálát, kiszélesedő konfliktust, nyílt háborúba keveredő országokat. Évekig tartó háborút, pusztítást, szenvedést és a világháború veszélyét. Maradjunk hát mi, magyarok a béke mellett, de a honvédelmi miniszter azért tartsa szárazon a puskaport.
A betegség neve: szankciós infláció
Orbán Viktor külön szólt az infláció elleni közdelemről is, amelyért Brüsszelt és az energiahordozókra kivetett szankcióit tette felelősé.
A betegség neve szankciós infláció. A vírus pedig a brüsszeli szankció. A szankciók a brüsszeli háborús politika fegyverei. Oroszországot célozták meg, de Európát találták el
– jelentette ki. A miniszterelnök kiemelte: a brüsszeli ígéretekkel szemben a szankciók nem hozták el a békét, sőt, azokat időközben az energiahordozókra is kivetették. Mint megjegyezte: ha ez nem lett volna elég, Brüsszelben összekötötték a gáz árát a villamos energia árával, így a gázáremelkedés hatására akkor is nő az elektromos áram ára, ha azt nem is gázzal állítják elő, hanem napenergiával, széllel, vízenergiával, szénerőművekben vagy atomenergiával. Ennek következtében minden termék ára jelentősen megemelkedett, míg a mamutcégek, bár semmivel sem termelnek többet, jelentős extraprofitot zsebelhettek be. A miniszterelnök megerősítette: a szankciók 2022-ben 4 ezer milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből, Brüsszelből segítség helyett ugyanakkor csak újabb szankciók jönnek, még az újjáépítési program hazánkat megillető részét sem voltak hajlandók odaadni. Megjegyezte, hogy Brüsszelben
a magyar jogállamiságot bolházzák, miközben a rabomobil állandó ügyeletet tart az Európai Parlament épületénél. Valójában a tagállamoknak kellene ellenőrizniük Brüsszelt és nem Brüsszelnek a tagállamokat. Remélem, a 2024-es európai választások után ez így is lesz.
A miniszterelnök kiemelte: az a legfontosabb, hogy az inflációt ne tekintsük kivédhetetlen csapásnak, amely ellen nem lehet védekezni. Több eddigi intézkedés mellett bejelentette, hogy hamarosan bevezetik a kedvezményes vármegye- és országbérletet, amely május 1-jével buszra és vasútra is érvényes lesz. A vármegye bérlet 9450 forintba, a havi országbérlet 18 900 forintba kerül majd.
Kitért arra is, hogy 2022 olyan év volt, amely kettétörhette volna a magyar gazdaság gerincét; ezt a hivatalos károgók meg is jósolták, de sikertelenül. Februárban minden eddiginél magasabb a foglalkoztatás, rekordnagyságú a devizatartalék és a forint is megnyugodott.
Az igazság az, hogy a fájdalmasan magas infláció mellett és ellenére '22-ben a magyar gazdaság három rekordot döntött meg egyszerre. Soha ilyen sokan nem dolgoztak még Magyarországon, rekordot döntött a kivitelünk, és soha ennyi befektetés nem történt Magyarországon, mint 2022-ben
– hangsúlyozta a miniszterelnök, hozzátéve: a magas árak ellenére még talpon vagyunk, és az év végig az infláció is egy számjegyűre zsugorodik majd.
Hagyják békén a gyerekeinket
A miniszterelnök végezetül külön kitért az efebofil tanár portálunk által elsőként megírt botrányára. Mint kiemelte, a pedofíliára nincs bocsánat, a gyerek szent és sérthetetlen, a felnőtteknek meg az a dolguk, hogy a gyerekeket bármi áron megvédjék. Kijelentette:
nem érdekel bennünket, hogy miféle visszataszító hóbortoknak hódolnak egyesek. Nem érdekel bennünket, hogy Brüsszel mivel mentegeti, magyarázza a megmagyarázhatatlant. Ez itt Magyarország. És itt kell lennie Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerének.
Hozzátette: a hiányzó jogszabályokat a kormány meghozza, ugyanakkor ebben a kérdésben minden szülőre, nagyszülőre és pedagógusra szükség lesz,
mert a genderpropaganda nem egy jópofa marháskodás, nem egy szivárványos dumcsi, hanem a gyermekeinkre veselkedő legnagyobb veszély.
Kijelentette:
azt akarjuk, hogy hagyják békén a gyerekeinket, mert efféle dolgoknak semmi, de a világon semmi keresnivalójuk nincs Magyarországon és különösen nincs az iskoláinkban.
Vezetőkép: Facebook
