Brazília, Kanada, Kuba, Mali... – A fél világ Magyarországra jár embercsempészni
Románia, Szerbia és Ukrajna is vastagon előzi hazánkat a Magyarországon elfogott embercsempészek tekintetében, de összességében az is kijelenthető: akkora üzletről van szó, hogy a fél világ ide jár embercsempészni, még olyan távoli országokból is, mint Brazília, Kanada, Kuba, Mali vagy Vietnám – legalábbis ez derül ki az ORFK portálunknak megküldött 2021-re és 2022-re vonatkozó bűnügyi statisztikáiból. Miközben látható, hogy száznyolcvan fokos fordulat állt be már Nyugat-Európában is az illegális migráció megítélésében, a humanitárius látszatot végképp levetkőző, munkaerőhiánnyal küzdő európai országoknak lassan el kell gondolkodniuk azon, mi van, ha a migránsok nem jönnek házhoz, hanem a tagországoknak kell fizetniük a bevándoroltatásért.
Február elején, az európai miniszterelnökök tanácsának ülését követően Orbán Viktor videoüzenetében számolt be arról: úgy tűnik, már a nyugat-európai országok számára is világossá vált, hogy elviselhetetlen migrációs nyomás nehezedik Európára.
Ki kellett mondani, hogy Európa nagy veszélyben van, sürgősen cselekedni kell, ebben a tagállamok is egyetértettek
– fogalmazott a miniszerelnök, hozzátéve: már csak az Európai Bizottságban ülő bürokratákon múlik, hogy megértsék, valóban támogatni kell a tagállamokat, hogy megerősítsék az EU külső határait, mert ezen múlik Európa jövője.
Az ülés kapcsán portálunknak nyilatkozó Juhász Hajnalka meg is jegyezte: a tagállamok vezetői tulajdonképpen a régóta és oly sokszor támadott magyar álláspontot tették magukévá, amikor felszólították az Európai Bizottságot, hogy financiális segítséget is nyújtson a határvédelemhez és fokozza az uniós határok megfigyelését.
A helyzet persze több tekintetben is felemás, hiszen hiába az uniós vezetők migrációval kapcsolatos hozzáállásában beállt száznyolcvan fokos fordulat, ha Brüsszel ennek ellenére továbbra sem lesz hajlandó kifizetni hazánknak az uniós határok védelmét és az ezzel járó költségeket, például azokat, amelyeket az embercsempészet eredményez. Más oldalról tekintve ráadásul úgy tűnik, az uniós határvédelemért elvileg felelős Frontex nem igazán érzékelte, hogy új szelek fújnak az unió migrációs politikájában. Itt elég csak Hans Leijtensnek, a Frontex új igazgatójának „székfoglalójára” utalni, a holland katonai rendőrség korábbi parancsnoka ugyanis úgy próbált progresszív vezetőként bemutatkozni, hogy konkrétan a Frontex eredeti feladatával ellentétes programot vázolt fel. Mint például első hivatalos sajtótájékoztatóján fogalmazott:
nem vagyok az a fajta igazgató, aki kerítést akar húzni a Frontex köré.
Majd hozzátette:
ki akarom nyitni az ajtókat.
A Frontex új vezetője szerint ráadásul a visszatoloncolások nem törvényesek.
Felelős vagyok azért, hogy az embereim ne vegyenek részt semmiben, amit úgy hívnak, hogy visszatoloncolás. Azt hiszem, ez teljesen világos, és ez az a jogi keret, amelyben dolgozom
– fogalmazott.
A helyzet tehát az, hogy hiába is könyvelhetné el a magyar kormány, utólag mégiscsak neki volt igaza a migráció kérdésében, hiába az államfők véleményének megváltozása és hiába a források követelése a határvédelemre, ha Brüsszel megoldja, hogy Magyarország utólag se részesüljön sem anyagi, sem erkölcsi kárpótlásban. Mindeközben pedig tovább zajlik a migráció és az embercsempészet. A napi valóságról nem is véletlenül festett borús képet nemrégiben Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, aki szerint az Európai Unió nem meri megvédeni a külső határokat, elvesztette a kontrollt a bevándorlás felett, aminek köszönhetően valójában az embercsempészek döntik el a tagállamok helyett, hogy ki lesz európai lakos és ki nem. Rétvári Bence szerint hiába, hogy nemrég Athénban tizenöt uniós tagállam – köztük Magyarország – fogadott el egy közös nyilatkozatot arról, hogy a külső határvédelem közös európai uniós cél legyen, és járuljon is hozzá az EU a határvédelem költségeihez, mindig akad egy olyan bevándorláspárti ország, amely megakadályozza a konkrét lépéseket. Mint megjegyezte, nem elég, hogy az uniós határvédelem miatt még Magyarország ellen indítanak uniós eljárásokat, az embercsempész-hálózatok százezerszámra hozzák illegálisan a bevándorlókat Európába. Mint a tavalyi, az M5-ös autópályán történt lövöldözést felidézve megjegyezte: csak az a kisbusznyi migráns 41 millió forintot fizetett az embercsempészeknek, ezért akár az is elmondható, hogy gyakorlatilag "az embercsempészek profitját növeli az unió".
A fél világ a magyar határra jár embercsempészni
Itt térhetünk át a BRFK nemrégiben portálunk megkeresésére küldött, a 2021-es és a 2022-es évekre vonatkozó kimutatására, amely szerint tavalyelőtt 788, míg tavaly 1809 személyt regisztrált a rendőrségi statisztika az embercsempészés vonatkozásában. A statisztikai adatokat böngészve kitűnik, hogy korántsem a magyar bűnelkövetők jeleskednek legnagyobb számban a migránsok becsempészésében, 2022-ben ugyanis a dobogó első három helyére Románia (273), Szerbia (245) és Ukrajna (201) léphetett fel, míg hazánk a 194 elfogott magyar állampolgárságú, embercsempészet miatt elfogott elkövetőjével csak a negyedik helyen áll.
Érdemes külön kitérni arra is, hogy a magyar állam migrációs politikáját rendre támadó uniós országok is szép számmal küldik hozzánk embercsempészeiket; a statisztikai adatok szerint 20 uniós tagállam is érintett ilyen formán az embercsempész-bizniszben. A teljesség igénye nélkül Belgiumból 20, Csehországból 50, Franciaországból 20, Hollandiából 10, Lengyelországból 37, a migránsbarát Németországból 41, Ausztriából 20, Szlovákiából 29 személyt tartóztattak le a magyar hatóságok embercsempészet vádjával 2022-ben. De akár azt is kijelenthetnénk, hogy tulajdonképpen a fél világ a magyar határra jár embercsempészni, hiszen a legvadabb helyekről érkezőket is sikerült már elfogni. Az egzotikusabb országokat említve jött embercsempész Brazíliából, Izraelből, Kanadából, Kubából, Maliból és még Vietnámból is.
Az is egyértelműen látszik: akkora üzletről van szó, hogy 2021-ről 2022-re több mint megkétszereződött a magyar eljárás alá vont embercsempészek száma (788-ról 1809-re), akik után máris tetemes költségek hárulnak a magyar adófizetőkre, és akkor még nem is beszéltünk az embercsempészet miatt elítélt és magyar börtönökben szabadságvesztésüket töltő elkövetőkről. (Portálunk ezzel kapcsolatban megkereste a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának sajtószolgálatát; amennyiben válaszolnak, erről is többet tudhatunk majd meg.)
Európának "szüksége van" a migrációra
Összességében ugyanakkor annyi az adatok alapján is elvárható lenne, hogy a migrációt pártoló uniós tagállamok legalább az embercsempészeik ellátását finanszírozhatnák, ha már lebuktak. Vagy választhatnák azt az utat is, amelyről nemrégiben Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa Strasbourgban beszélt, amikor kijelentette:
meg kell teremteni a bevándorlás legális lehetőségeit, mert Európának szüksége van a migrációra.
Az Európai Parlament plenáris ülésének a bevándorlók mentéséről és biztonságos, legális útvonalak biztosításról szóló vitájában a képviselő asszony amellett érvelt, hogy a Földközi-tengeren bekövetkezett halálesetek megelőzése érdekében lenne minderre szükség.
Jól látható tehát a változás a migrációpárti retorikában, hiszen – lassan végleg elengedve a humanitárius megfontolások látszatát – már nem mossák össze a menekülteket a migránsokkal. Itt már egyértelműan bevándorlókról van szó, akikre Európának van szüksége. Az ugyanakkor még mindig nincs kimondva, hogy a bevándorlók munkaerejére áhítozó tagállamoknak eddig mennyire kényelmes volt, hogy a migránsok a maguk erejéből érkeztek országukba, válogatásukra, bevándoroltatásukra külön gondot, időt, pénzt és energiát nem kellett áldozni. Azok, akik elég erősek és kitartóak voltak, hogy országhatárokon, tengereken mindenféle papírok nélkül átkelve Nyugat-Európába érkezzenek, már elég életerősnek bizonyultak, hogy munkába is állhassanak. Ez a szűrő még azt is elbírta, hogy még az uniós határokon való illegális határátlépés is belefért. Az csak egy újabb kihívást jelentett, amellyel ha a bevándorlók megküzdöttek, bizonyították rátermettségüket az európai munkaerőpiacra való bekapcsolódáshoz. A bevándorlás legális kereteinek megteremtése ebben az értelemben azt jelenti, hogy a bevándoroltatást a tagállamok, amelyek rászorulnak, maguk finanszírozzák. Cserébe a határ védelmét eddig ellátó tagállamok tehermentesülnek. Vagy tehermentesülnének – hiszen egyelőre ott tartunk, hogy határvédelemre Magyarország eddig minimális pénzt kapott, így kétséges, hajlandóak lesznek-e Nyugaton a zsebükbe nyúlni az olcsó munkaerő biztosításáért, ha a migránsok eddig ingyen jöttek és maguktól. És ez a rendszer jól is működne, ha nem lenne útban egy határkerítés.
Forrás: BRFK; Vezetőkép: MTI/Koszticsák Szilárd
