Hogyan lehet harcolni az iskolai lövöldözések ellen?
Néhány hete kettős katasztrófa rázta meg Szerbiát, amelynek komoly társadalmi és politikai következményei lettek. Mint ahogyan arról mi is beszámoltunk, május 3-án egy 13 éves fiú az iskolájában megölt nyolc diákot és egy iskolaőrt, valamint egy tanárt és további hat diákot megsebesített. A merénylet másnapján pedig újabb fegyveres ámokfutás történt. Az illetékes miniszter lemondott, de a kormány alatt is megingott a talaj; az ügy többek között ennek köszönhetően – vagy éppen a szerb kormány destabilizálásának céljával – óriási médiafigyelmet kapott. Ennek apropóján az iskolai lövöldözés megelőzéséről tartott sajtóbeszélgetést csütörtökön a Rendőrség.
Nem egy olyan eseményről szereztünk tudomást, amelynek során szinte kizárólag fiatalkorúak adtak jelzést arról, hogy "mi lenne, ha"
– vezette fel a sajtóbeszélgetés előzményeit Gál Kristóf csütörtökön délelőtt a Teve utcában. A rendőrségi szóvivő ismertette: vannak eljárások olyan ügyekben, amelynek ihletője a szerbiai tragédia lehet. A rendőrök több nyílt és zárt csoportban terjedő, iskolai lövöldözéssel kapcsolatos feljegyzéssel találkoztak az elmúlt napokban. Kiemelte ugyanakkor: folyamatban lévő eljárások részleteiről többet nem árulhat el, annyit azonban elmondott, hogy a rendőrség által vizsgált esetekben az esélye sem állt fenn annak, hogy az elgondolást tett kövesse, az illetők környezetében nem volt fegyver. Szintén utalt arra, hogy az egyik cselekmény előkészületét gyermekkorú, azaz 14 évnél fiatalabb személy követhette el.
A megelőzés a legfontosabb
Dr. Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács kommunikációs igazgatója egy megelőzési oktatási programot mutatott be a tájékoztatón, amelyet még 2021-ben dolgoztak ki pedagógusoknak, és ami akkreditált képzésként elvégezhető bárki számára. A szakértő hangsúlyozta: elsősorban pedagógusokra fejlesztettek, az ilyen jellegű, fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények esetében ugyanis biológiai adottság is, hogy a megelőzés a nevelési metódusok fejlesztésével lehetséges, nem a jogszabályok elrettentő erejével. Garamvölgyi kifejtette: bár jogi értelemben a nagyobb tárgyi súlyú cselekmények esetén 12, illetve 14 év a büntethetőség korhatára, az emberi fejlődés adottságaiból következően csak a szellemi fejlődés kiteljesedését követően, 25 éves kor körül lesz az alany belátóképességének teljében. Fiatalabb korban a szakértő szerint ugyan szintén felfogják, hogy a bűncselekmények szankcionálandóak, ugyanakkor a hozzájuk társított jogkövetkezmények teljes belátására nem, vagy nem teljesen képesek.
Megelőzhető, felismerhető, de nagyon sok összetevője van egy ilyen bűncselekménynek
– fűzte hozzá Oláh-Paulon László r. alezredes, az ORFK Bűnmegelőzési Osztályának vezetője. Ismertette: a magyar hatóságok nemcsak a szerbiai tragédiára való reakcióként kezdtek foglalkozni az iskolai erőszak prevenciójával, hanem évek óta tartó oktatás zajlik. Az alezredes kifejtette: az iskolaőrökkel együttműködve hatékonyan képesek monitorozni a diákoknál felmerülő erőszakos, destruktív tendenciákat. Hangsúlyozta: külön visszatartó erőt jelenthet az esetlegesen ámokfutást tervezők számára, hogy a rendőrség szinte biztosan felismeri a kockázatot.
Vannak előjelei a katasztrófának
Oszik Márta szakpszichológus szerint van egy verbális és nem verbális előjele a támadásoknak. Jellemző, hogy verbálisan “szivárogtatnak”, vagyis utalást tesznek ilyen jellegű támadásra, esetleg a gyerek hirtelen érdeklődni kezd a fegyverek iránt, viselkedése agresszívvá, befele fordulóvá válik.
Ennek alapja lehet fizikai bántalmazás, fizikai, vagy érzelmi eltávolodás a védelmező közegtől, legfőképp a családtól
– mondta. A fiatalok agresszív impulzusainak levezetésének hiányosságát említette még a kiváltó okok között: ilyen levezetés lehet a sport, vagy a művészet. Kiemelte: fontos, hogy az iskolákban legyen támogató közeg, akihez a gyerekek – akár a potenciális elkövető, akár olyan, akinek tudomása van egy esetleges merényletről – fordulhatnak. Ugyanakkor a szakértő figyelmeztetett: a gyermekek hajlamosak inkább kortársaikkal lojálisnak lenni, semmint a felnőttekkel, így a problémák közlési csatornája is szűkülhet. Hangsúlyozta: a szülő–gyerek bizalmi viszony a szerbiai tragédiához hasonló események megelőzése miatt is fontos.
A médiának is van felelőssége
A kriminális eseményekről való médiabeszámolók mennyisége és a gyerekek biztonságérzetének összefüggéséről szólva Garamvölgyi elmondta: nincs korreláció a médiában megjelenő bűncselekmények és a valódi elkövetések között. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a társadalmi frusztráció – háborútól való félelem, hétköznapi problémákkal való küzdelem – miatt rendkívüli ellenszélben dolgoznak a prevenciós erők.
Oszik szerint az iskolai lövöldözés elkövetőire nagy figyelem hárul, ezzel tisztában vannak a merénylők is. A médiának a pszichológus szerint is felelőssége van, hogy a hasonló cselekedetek ne váljanak követendő példává. Kifejtette: azt is tudjuk, hogy az elkövetők jelentős része életét veszti, ebben hasonlít az öngyilkosság dinamikájához.
Nagyon fontos, hogy a médiafigyelemmel ne a valóságban hiányzó figyelmet pótolja
– fogalmazott.
Garamvölgyi a digitális eszközhasználatot is veszélyforrásként említette, felidézve a Kék Bálna és a Momo esetét. Előbbi egy 2017-es, a közösségi médiatérben terjedő úgynevezett challange, vagyis kihívás volt, amelynek lényege, hogy a Kék Bálna-oldalak létrehozói gyerekeket cserkésztek be egy morbid játékba, amelyben 50 napon keresztül különféle, egyre nehezebb/súlyosabb "feladatokkal" heccelik, végül öngyilkosságba hajszolják őket. A Momo hasonló trend volt, amelynek középpontjában egy Momo nevezetű horrorlény állt, aki a Facebookon és a WhatsAppon keresztül próbálta meg rávenni kiskorú áldozatait, hogy különféle feladatokat hajtsanak végre. Ezek között különböző kisebb-nagyobb bűncselekmények, de öncsonkítás, sőt, öngyilkosságra való rábeszélés is szerepelt. Ha a gyermek ennek nem engedelmeskedett, akkor lelki terror, fenyegetés következett. Ennek kapcsán Garamvölgyi úgy vélekedett:
Személy szerint én 12 éves kor alatt nem adnék telefont a gyerek kezébe.
Fotó: MTI/AP/Darko Vojinovic
