Erdély és Tusványos a magyarság Mekkája – Elindult a 32. Bálványosi Nyári Egyetem és Diáktábor

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Szövetség alelnöke megnyitóbeszédében arról beszélt: Tusványos minden évben üzen a világnak, a közvetlen és tágabb környezetének egyaránt. Mint kifejtette, olyan korban, a posztdemokrácia korában élünk, amikor megkérdőjelezhetők az erkölcsi normák, és meg is kérdőjelezik azokat. A politikai vitákban nem az érvek és értékek számítanak, hanem hogy

Mint hozzátette, párhuzamos politikai diskurzusok monológja zajlik, amelyek a végtelenben, azaz sosem találkoznak, a pártérdek mindig felülírja a nemzeti érdeket. Toró T. Tibor kiemelte: Tusványos ezekre úgy reagál, hogy nem enged ’48-ból, nem enged ’56-ból, és nem enged ’89 értékeiből és eredményeiből, azaz nem hajlandó elfogadni, hogy pábeszéd helyett a törzsi ösztönhöz hasonló politikák valósuljanak meg. Kitért arra: a tábor Bukarestnek és Brüsszelnek egyszerre üzeni, hogy továbbra is időszerűek a közösségi autonómiákra épülő stabil politikai program kialakításának kérdései, amelyeket nem tesz zárójelbe egy háború.

Nemzetpolitikai időszámítás

Potápi Árpád János köszöntőjében arról beszélt, hogy Tusványos nemcsak egy közéleti, politikai fórum, hanem a Kárpát-medence egyik legjelentősebb kulturális eseménye is, hiszen a közéleti, politikai témák mellett bemutatkozik a magyar művészet, gasztronómia, folklór és nem utolsó sorban a könnyűzene. Az államtitkár megjegyezte: a Kárpát-medence szerte zajló szabadegyetemek, mint Martos, Gombaszög, Palics vagy Sátoraljaújhely lényegében Tusványoson egyesülnek. Mint hangsúlyozta, Tusványos a nemzetpolitikai időszámításnak is évkezdetét jelenti, hiszen hagyományosan itt összegzik az elmúlt év eredményeit, és itt fogalmazzák meg a következő év céljait.

– hangsúlyozta, kiemelve: az esemény után nemzeti összetartozásunk érzése erősödik meg, az ebből táplálkozó közös erőfeszítések teszik lehetővé, hogy egységes Kárpát-medencéről beszélhessünk.

A magyarság szövetségeseket keres a kulturális önvédelemben

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke a tábor mottójával kapcsolatban arról beszélt: a szabadegyetem a ’90-es évek óta a béke szigete, olyan alapvető értékekkel, amelyeket az évtizedek során sem engedett el. Mint kiemelte, az orosz–ukrán háború kapcsán Magyarország a békediplomácia útját választotta, ezért sem véletlen, hogy a béke kérdése számtalan panelbeszélgetés során, de még Orbán Viktor miniszterelnök szombati beszédében is hangsúlyosan fog előkerülni. Úgy összegzett: hazánk nem hisz a háború katonai megoldásában, de határozottan elítéli az orosz agressziót és kiáll Ukrajnának az önvédelemhez való joga mellett. Németh Zsolt szólt arról is: folyamatos össznemzeti magyar belháború zajlik a Kárpát-medencében, úgy az anyaországban, mint a határon túl, ezért különösen fontos, hogy a legfontosabb kérdésekben egyetértés és konszenzus alakult ki. Úgy vélte, különösen fontos ez amiatt is, mivel egy kulturális háború is zajlik, amelyet különösen a Nyugat vív, amelynek során az olyan alapvető emberi értékek is megkérdőjeleződhetnek, mint az emberi élet, a múlt, történelem, a nemi szerepek.

– hangsúlyozta, kiemelve: ennek lehetőségeire a közelgő EP-választás fog pontosabban rámutatni.

Vezetőkép: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu