Orbán Viktor: magyarnak lenni egy küldetés, valószínűleg a világ egyik legszebb küldetése (VISSZANÉZHETŐ)
Van egy Kárpát-medencei terület, amit mi művelünk. 1100 éve mi műveljük. Szó szerint mi rendeztük be. És az embernek a saját földjével vagy a kertjével szemben kötelessége van – fogalmazott Orbán Viktor a Tihanyban rendezett Tranziton. Mint hozzátette, magyarnak lenni egy küldetés, valószínűleg a világ egyik legszebb küldetése.
A fiatalok előtt álló egyik legfontosabb feladat, hogy tisztázzák, van-e hazájuk, vagy „élnek bele a nagyvilágba, a Nyugatba, Európába, a vonzó civilizációs formációkba”, nincs jelentősége ennek a számukra
– jelentette ki Orbán Viktor a Tranziton tartott beszélgetésben. Mint kifejtette, ha valaki úgy érzi, nemcsak a véletlennek köszönheti, hogy éppen magyarnak születik, akkor viszont szembe kell nézni azzal, hogy milyen kötelességek, feladatok adódnak ebből. Mint a miniszterelnök megjegyezte, valaki patetikusan viszonyul a tényhez, hogy magyar, van, aki „összevágja a bokáját és fölvesz egy testtartást”, van, aki könnyedén, humorosan fogja fel, azaz sokféle módon lehet magyarnak lenni. Személyes véleménye szerint ugyanakkor
magyarnak lenni egy küldetés. Valószínűleg a világ egyik legszebb küldetése.
Orbán Viktor kifejtette: a magyar egy olyan kultúra, amelynek alapja a nyelv, amelyet mások nem értenek a világban, ezért nem is érdekük fenntartani, csak a magukat magyaroknak vallóknak. Úgy fogalmazott:
van egy Kárpát-medencei terület, amit mi művelünk. 1100 éve mi műveljük. Szó szerint mi rendeztük be. És az embernek a saját földjével vagy a kertjével szemben kötelessége van.
Ugyanakkor kiemelte:
ez egy feladat az életünkben, ez hozzáad az életünkhöz, ez megemeli az életünknek a súlyát.
Megjegyezte: aki szerint ez rossz kötelesség, aki ezt le akarja rúgni magáról, az menjen a liberálisokhoz.
A baloldali nemzeti önfeladás nem kizárólagos magyar jelenség
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy vannak nagy pénzügyi csoportok, amelyeknek világos szándékaik vannak a világra, Európára és benne Magyarországra nézve, és keresik a politikai ágenseiket. Úgy vélte, ez hazánkban az a baloldal, amely úgy gondolkozik, hogy hogyan tud Magyarország résszé válni a nagy világerőknek, igazodni a világdivathoz, szellemi irányzatokhoz. Úgy vélte, ez nemcsak magyar jelenség, nem egy magyar átok,
ilyen értelemben árulás, vagy nemzeti önfeladás, az nem egy kizárólagos magyar jelenség, más országokban is tudok megnevezni ilyen pártokat.
Orbán Viktor kiemelte: ha ebben a nemzetközi térben vetjük össze az erőviszonyokat, akkor ez Dávid és Góliát vetélkedése,
és négyszer jó kupán parittyáztuk őket az elmúlt időszakban, és ezt a szokásunkat szeretnénk fenntartani.
Megjegyezte: ez egy komoly globális harc, és bár még a pontos számok nem ismertek az előző választás kampányfinanszírozásáról szóló részjelentésekből, az joggal feltételezhető, hogy többszörös erőfölény ellen harcolt a jobboldal pénzügyileg.
Orbán Viktor kitért arra, hogy az angolszászok a legkifejlettebb példányai annak a politikai megközelítésnek, ahol nem egyszerűen kialakítanak egy nemzetközi pozíciót egy másik országgal kapcsolatban, de fenntartják a morális előbbvalóság igényét. A miniszterelnök hozzátette: ez a kultúra, amit az angolszászoktól kapott az európai politika, mind a mai napig nagyon erősen él és alapvetően liberális művelői vannak.
Olvasni kell a baloldalt, akkor lehet ellenük harcolni
A miniszterelnök arról is beszélt: jobboldalinak, konzervatívnak lenni ma lázadás, hiszen a ’68-as baloldali generáció kiadta a jelszót, hogy „menetelés az intézményekbe”, és el is foglalták azokat. Ezekben az intézményekben fogalmazzák meg aztán a mindenkire érvényes gondolataikat. Mint felidézte, az olasz baloldali Antonio Gramsci, akinek írásait a baloldalon szentírásként kezelik, már arról beszél, hogy úgy kell átvenni az uralmat egy országban, hogy a kulturális környezetet, kontextust kell megváltoztatni, hogy átvehető legyen annak a szerepe, aki meghatározza, mi a jó és mi a rossz. Ekkor lehet átvenni az intézményes hatalmat.
A balosok ezt mind olvasták, és ezt mind ismerik, és mind ebből dolgoznak. És a jobboldalnak olvasni kell. Az ellenfél irodalmát, szakkönyveit olvasni kell, meg kell értenünk, mert abból tudjuk megérteni, hogy mit csinálnak, miért csinálnak, és akkor tudunk mi ellenstratégiákat vagy taktikai ellenlépéseket kidolgozni
– jelentette ki. Megjegyezte: ezt érezték a Fideszen belül is 2002 után, amikor elvesztették a választásokat, hogy kormányon voltak, de nem voltak hatalmon.
A hatalom a baloldal kezében maradt, és ezt a hatalmat nemcsak Magyarországon, hanem világszinten olyan dolgokra akarja felhasználni, mint a migráció, a gender, a nemzeti identitás felszámolása. Ezért is számít lázadásnak ez ellen fellépni
– hangsúlyozta a miniszterelnök.
Van esély Európa jobboldali összefogására
Orbán Viktor arról is szólt, a következő nem egy átlagos európai parlamenti választás lesz, mert van esély rá, hogy a balliberális Európából birodalmat építeni akaró erőt megszorongassák, még ha a legnagyobb európai jobboldali szövetség, az Európai Néppárt nem is ezt csinálja.
Ezért nekünk a jobboldali térfél jobb oldaláról kell megpróbálnunk először rászorítani a mérsékelt jobboldalt, hogy ne a baloldallal való együttműködést keresse, hanem álljon ki végre a saját értékeiért, és jöjjön rá, hogy azokért nem a baloldallal kell együttműködni, hanem a jobboldallal
– jelentette ki. Hozzátette: ebben a feladatban nem állnak jól, nincs jobboldali európai egység, de több esély van rá, mint öt évvel ezelőtt volt, és sokkal több esély, mint tíz évvel ezelőtt volt. A miniszterelnök úgy vélte, a magyaroknak az a történelmi érdekük, hogy az Európai Egyesült Államok baloldali, birodalmi elképzelésével szemben a szuverén államokból álló Európában tudjon boldogulni.
Ennek a választásnak az a tétje, hogy a harc színterét áttegyük Brüsszelbe. Nekünk ezt a csatát az Európai Parlamentben kell megnyerni. Az Európai Bizottságban kell megnyerni. Helyre kell állítani az egyensúlyt, mert egyébként létrejön egy Európai Egyesült Államok-szerű Birodalom
– fogalmazott.
Az angolszász jóemberkedők globalizálták a háborút
Orbán Viktor a háborúval kapcsolatban kiemelte: minden politikai okoskodást megelőzően rögzíteni kell, hogy szembenálló felek nemzeteinek fiai közül több százezren meghaltak.
Úgy nem lehet megállítani a háborút, ahogy valójában a háborút folytatni akaró nemzetközi közösség liberális közössége javasolja, hogy először legyen egy béketerv. Először tűzszünet kell. Ha van tűzszünet, időt nyerünk, hogy csináljunk béketervet, és utána lehet majd egy béketerv segítségével egy új stabil korszakot elindítani
– fogalmazott. Kiemelte: Európa első számú hibája az volt, hogy globalizálta a háborút.
Az egyetlen ország, amelyik azt mondta a háború kitörésének másnapján – személyesen magam mondtam ezt Brüsszelben –, hogy a legfontosabb, hogy azonnal lokalizáljuk. Mire az angolszász jóemberek azt mondták, hogy az igazságnak győzni kell. És elmondták, hogy mi az ő igazságuk. És globalizálták a háborút. És kitaláltak egy konstrukciót, ahogy most a háború zajlik, ez nagyon különös konstrukció. Egy olyan stratégia szerint zajlik ma a Nyugat oldaláról a háború, hogy az ukránok harcolnak és meghalnak, mi pedig ehhez adunk pénzt, információt és fegyvereket
– fejtette ki. A miniszterelnök szerint ugyanakkor ez a koncepció nem vált be, aminek az árát az ukránok fizetik.
A magyarok erősségei
Orbán Viktor végezetül a magyar néppel kapcsolatban arról beszélt:
amikor az ember fölmászik egy magaslesre, és onnan ránéz a világpolitikára – hiszen alulról csak az altestek látszanak, meg a vádlik –, egy jó látószöget kell keresni, hogy megértsük, milyen lehetőségeket tartogat a jövő. Azt fogod látni, hogy ott a világ nemzetei, ahogy ott lökdösődnek, meg élnek, meg kavarognak, kisebbek, nagyobbak, gazdagabbak, meg szegényebbek, és látod a sajátodat is.
Hozzátette:
a magyaroknak van néhány olyan erőssége, amit győzelemre lehet váltani ebben a lökdösődésben. A magyar számára a nemzet fogalma 1100 éves küzdelmet jelent, más népeknek csak egy modern képződmény. A magyar másként gondolkodik a gyerekéről meg a családjáról, mi sokkal erősebb érzelmi közösségként éljük meg a családot. A nyelvünk jobban hasonlít talán a matematikára, mint más nyelvekre, ezért vagyunk kreatívak és gyors észjárásúak. Ezekkel a képességekkel mi jól állunk nemzetközi összetételben, nem akarok senkit leszólni, de ez egy nagyon nagy erősség.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
