Pesti Srácok

Eddig legkevesebb kétszázmilliót loptak össze – Ukrán hátterű online csalók országos hálózatát számolta fel a rendőrség (Videó)

Múlt hét szerdán megmozdult az ukrán hátterű adatcsalók magyarországi országos hálózata. Az ország különböző pontjaiból mintegy húszan indultak a főváros egyik éttermébe, feltehetően, hogy legújabb nagyszabású lopássorozatuk részleteit megtárgyalják. A módszer már nem ismeretlen. Az összelopkodott banki adatokat összevárják, és egy napot szemelnek ki áldozataik bankszámlájának leürítésére, hogy még aznap el is tüntessék a pénzt más bankszámlákon, vagy bankautomatákon keresztül. A bűnszervezet egyet nem sejtett, mégpedig, hogy tevékenységükre már hónapokkal korábban felfigyelt a rendőrség, a nyomozásba pedig fokozatosan kapcsolódtak be a különböző vármegyék rendőr-főkapitányságai. A nyomozás már végső szakaszába került, a rendőrök fejében minden összeállt, már csak a letartóztatások voltak hátra, amikor, mint a mesében, a gyanúsítottak egy jelentős csoportja egy helyre kezdett gyülekezni. Épp csak a kezüket nem tartották előre fel, hogy azon csattanjon a bilincs. Az eset részleteiről dr. Farkas Péter rendőr alezredes, a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdasági bűnözés elleni főosztályának vezetője tartott sajtótájékoztatót.

A mostani letartóztatások hatása az országos szinten érezhető lesz – jelentette ki előzetesen Farkas Péter, kifejtve, az elmúlt hét keddjén és szerdáján Budapesten, Tolna, Veszprém és Pest vármegyékben zajlottak le az előállítások annak érdekében, hogy a rendőrség felszámolja az eddigi legkiterjedtebb, ukrán hátterű, online csalásokkal foglalkozó csoportot.

A nyomozás részleteit ismertetve a rendőr alezredes elmondta: a Paksi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya kezdte meg azt a hónapokon keresztül tartó, szisztematikus munkát, amely során számtalan hasznos adatot gyűjtöttek be. Az adatok valódi jelentősége kezdetben még nem is vált világossá; később derült ki, hogy több nyomozás közt is összefüggés van. Így értek össze a nyomozások szálai például a Balatonfüredi Rendőrkapitányságon augusztusban, ahol felismerték, hogy a hálózatnak, amelyre rábukkantak, máshol, feltehetően Budapesten van a központja.

Mindeközben a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdasági bűnözés elleni főosztálya a nyár közepén letartóztatásokkal koronázott meg egy ügyet, amelyben egy szintén adatlopásokra specializálódott ukrán csoport volt érintett. Ekkor azonban a rendőrök látókörébe került egy olyan szereplője az online csalásoknak, aki minden eddiginél fontosabbnak tűnt országos szinten, ezért új nyomozás indult július végén. A balatonfüredi, budapesti és Pest vármegyei nyomozások pedig szépen egymásba fonódtak, ahogy az országos bűnszervezet képe kezdett kirajzolódni.

PestiSracok facebook image

Feladatkörökre osztották fel az ukrán csalók a digitális lopásokat

Farkas Péter kitért arra, hogy az online adatlopásos csalások rendkívül összetettek: egyes csoportok lopják a személyes adatokat, más csoportok a pénzek eltüntetésével foglalkoznak különböző módokon, mindegyik csoport más „tudással”, más kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Ami a közös bennük, hogy tevékenységüket egy ember fogta össze. A rendőr alezredes hozzátette: az adatlopás jelenleg két igen jellemző formában történik, de ez nem azt jelenti, hogy nincs sok más módszer is az adatcsalók tarsolyában.

Az egyik ismertebb elkövetési mód, hogy a csalók telefonon keresik fel áldozataikat, azt állítva, hogy a bankszámlájuk „támadás alatt áll”. A hivatalosnak álcázott hívásnál, amely egyre profibb felépítésű, jellemzően olyan adatokra kíváncsiak, amelyeket mondjuk az internetes vagy mobiltelefonos bankügyintézésnél használnak az emberek. A másik módszer az internetes vásárlásokhoz köthető, jellemzően közösségi oldalakon (a sajótájékoztatón nem mondták ki, de feltételezhetően jellemzően a Facebookon), ahol a magát régi eladónak álcázó csaló a vásárolni szándékozó vevőnek egy linket küld, ahol fizetni tud. Ezen a rendőrök által csak „bankválasztó” oldalnak nevezett felületen az ismert bankok logói láthatók, az áldozat kiválaszthatja a saját bankját, majd akaratlanul megadja banki adatait. Az elkövetők módszerére jellemző, hogy nem azonnal nyúlják le az összes pénzt, hanem akár napokon keresztül is várnak, mire az ukrán hálózat megszervezi a pénz eltüntetésének folyamatát.

– idézte fel az eseményeket Farkas Péter, kiemelve: ekkorra már a TEK bevonásával a rendőrök is készenlétben vártak, hogy az alkalmas pillanatban egy helyszínen a 19 legfontosabb gyanúsítottat egyszerre tartóztassák le. Ezzel párhuzamosan huszonkét helyen indultak meg a házkutatások, tengernyi kommunikációs eszközt foglaltak le. Országos szinten 33 embert állítottak elő, tizenegyen kerültek letartóztatásba. A mintegy 212 millió forintnyi kárösszegből azonban mindezidáig 30 milliót sikerült visszaszerezni. A szálakat mozgató központi figuráról az alezredes annyit árult el, hogy egy ukrán állampolgárról van szó, aki törve beszéli a magyart, ezért biztos, hogy hazai bűnözői csoportoktól is kaphatott segítséget.

Előbb a bankot hívjuk, aztán a rendőrséget

Portálunk érdeklődésére Farkas Péter arról beszélt: a rendőrség szorosan együttműködik a Magyar Bankszövetséggel, de az egyes pénzintézetekkel is külön-külön. Kiemelte: a bankoknak a saját, jól működő jelzőrendszere van, amely riaszt a gyanús pénzmozgások esetén, így elsősorban ezekre kell figyelni. A rendőr alezredes nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az adatlopásos csalások gyanúja esetén először a bankot és nem a rendőrséget kell hívni, ugyanis a bankoknak van lehetősége tranzakciókat leállítani, visszahívni, utánamenni a rossz szándékú utalásoknak. Kitért arra is: nem szabad elmenni amellett, ha valakinek az e-mail-fiókját feltörték, hiszen sokan ugyanazt a jelszót használják mindenhová. Ráadásul külön problémát jelenthet, ha egyes webáruházakban a bankkártyaadatainkat is megadtuk. Mint kiemelte, a rendőrség minden alkalommal az ellopott pénz nyomába ered, de a legfontosabb, ha pénzügyeink tekintetében nem kapkodunk, és úgy hamarább átláthatunk a szitán.

Vezetőkép/videó: Police.hu/Youtube

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)