Milyen veszélyeket rejt hazánkra és Európára nézve az ukrajnai marihuánaliberalizáció?
Látszólag segíthet az embereknek elviselni a fájdalmat, stresszt és a háború következményeit az első körben elfogadott ukrán marihuána (kannabisz) legalizációs törvény, amit várhatóan heteken belül második körben is elfogad az ukrán parlament, Zelenszkij elnök pedig alá fogja írni azt. Csakhogy mindez bajt hozhat Magyarországra és Európára – hangzott el ma a Drogkutató Intézet (DKI) és a Matthius Corvinus Collegium (MCC) közös előadásában az MCC oktatási központjában.
Volodimir Zelenszkij elnök már a 2019-es elnökválasztási kampánya során is a marihuána (kannabisz) rekreációs célú használatának legalizálása mellett foglalt állást. A kijevi parlament 2023. július 13-i döntése értelmében, első olvasatban a 344 képviselő közül 268 megszavazta a marihuána legalizációjáról szóló törvényt, amit a második parlamenti olvasatot követően végül Zelenszkij elnöknek kell aláírnia.
Az enyhítés legfőbb oka „hivatalosan” a jelenleg Ukrajnában zajló háború, annak a népességre és a katonaságra gyakorolt hatása. A törvényalkotók a kannabisz orvosi célú legalizációjának indoklása mellett több érvet is felsorakoztattak. Szerintük a szer segít a jelenlegi ukrajnai háború civil lakosságának és veteránjainak megküzdeni a mentális és fizikai traumákkal. Úgy vélik, a poszttraumás szindrómákat, a stresszbetegségeket és a fájdalmakat enyhíti, csökkenti az esetlegesen kialakult depressziót, vagy bármilyen egyéb betegségekben szenvedőknek is „segíthet”. Az első körben megszavazott törvény értelmében mindazok termeszthetnek kannabiszt, akik Ukrajnában a tulajdon bármely formájával rendelkező jogi személyek.
Az ukrajnai kannabiszliberalizáció azonban súlyos helyzetet teremthet elsősorban Közép-Európában, illetve az Ukrajnával szomszédos országokban, másfelől egész Európában. Ukrajna négy európai uniós országgal is határos: Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal és Romániával. Ezekben az irányokban már a háború előtt is bejáratott cigarettacsempész útvonalak vezettek, amelyeket nagyon jól tudnak majd hasznosítani a marihuánaliberalizációval megerősödő feketepiaci résztvevők. Óriási mennyiségben indulhat el az EU feketepiaca felé az Ukrajnában orvosi célra termesztendő kannabisz.
A marihuánától a kemény drogokig vezet az út?
Ozsváth Kálmán, a DKI vezető elemzője a Miért veszélyes Magyarországra nézve az ukrán marihuánalegalizáció? címmel tartott előadásában elsőként a jelenlegi nemzetközi helyzetről adott pontos képet. Ozsváth értékelése szerint a drogliberalizáció-párti kormányok miatt felelőtlen emberkísérletek zajlanak a világ több, főleg nyugati országában.
- Kanada és az Amerikai Egyesült Államok után egyes európai eniós országok és tervezik legalizálni vagy dekriminalizálni, vagy már meg is tették ezt a marihuánával vagy más keményebb kábítószerekkel.
- A kanadai Brit-Kolumbiában 2023. január 31-e óta bevezették, hogy 18 év fölött bárki bármilyen kábítószerből 2,5 g-ig tarthat magánál, illetve használhat.
- A torontói önkormányzat kérvényezte a kanadai egészségügyi minisztériumnál, hogy Torontóban bárki, akárhány évesen, bármiből bármennyit tarthat, árusíthat, fogyaszthat, termeszthet. Vagyis már a kisgyermekeknek is elérhetővé tennék a kemény drogokat is.
- Az Amerikai Egyesült Államokban Oregon az egyetlen olyan állam – amelynek kormányzója Tina Kotek, az USA első homoszexuális női kormányzója –, ahol egy 2020-as népszavazáson a választók több mint 58%-a támogatta a keménydrogok dekriminalizálását. Ennek eredményeképp olyan kábítószerek személyes birtoklása vált engedélyezetté, mint a heroin, az ecstasy és a fentanil.
- A Washington állambeli Bellingham város két évvel ezelőtt dekriminalizálta a „kemény drogokat”. A közelmúltban egy 5 éves kisgyermek szervezetében halálos mennyiségű fentanilt találtak a nyomozók – az eset után a város ismét szigorított.
- Malajzia törvényt kíván bevezetni a kis mennyiségű tiltott kábítószer birtoklásának és fogyasztásának dekriminalizálására.
- Máltán a törvény értelmében a 18 év felettiek legálisan 7 gramm kannabiszt tarthatnak maguknál, minden háztartás négy növényt termeszthet, és a törvény engedélyezi, hogy „kannabiszegyesületek” jöjjenek létre, ahol legálisan fogyaszthatják a szert.
- Németországban a legutóbbi választás előtt a baloldali pártok és a zöldek egyik kampánytémájukká tették a marihuána legalizálását, amit a tervek szerint 2024-ben be is fognak vezetni. A droglegalizáció-párti kormány azt tervezi, hogy bárki 30 grammot birtokolhat „rekreációs” célból és a magáncélú termesztés szintén engedélyezett lenne.
Ozsváth Kálmán leszögezte: a marihuána és más kábítószer ellenzői szerint a kannabisz legalizálása valójában egy több milliárd dolláros szuper nyereséges üzlet népszerűsítése és a feketepiac támogatása Ukrajnában.
Nemzetközi tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy azokban az országokban, ahol a különböző kábítószereket, köztük a kannabiszt részben vagy egészében még „csak” dekriminalizálták vagy már legalizálták, a drogok használata egyre több áldozatot szed. Ezekben az országokban a feketekereskedelem és a korrupció virágzik, óriási nyomás nehezedik az egészségügyi és a szociális ellátórendszerre, illetve a rendészeti és katonai szervekre egyaránt. Nem beszélve egy olyan országról, amelynek területén több mint egy éve háború zajlik. A marihuána legalizálása keleti szomszédunknál beláthatatlan következményekkel jár. Bármilyen kábítószer legalizálása egy ország társadalmát kiszolgáltatottá és nem erősebbé teszi. Az ukrán nép bár úgy tűnik, esélyt kap, valójában sokkal hátrányosabb helyzetbe kerül. Hosszú távon egy sokkal súlyosabb egészségügyi és gazdasági negatív spirálba kerül. A marihuána mint kábítószer sosem volt része az ukrán és bármilyen szláv kultúrának, vagyis egy idegen szertől várják a megoldást, a testi és a lelki vigaszt. Az egyéni és az össztársadalmi hatásai egy háborúban álló országra nézve nem ismertek, csak megbecsülhetők. Kitettebb és még inkább függő állam lesz Ukrajna. A feketekereskedelem kábítószer ága és a hozzá kapcsolódó egyéb területek, emberkereskedelem, prostitúció a korrupcióval együtt tovább erősödnek. Ezzel párhuzamosan a gazdaság folyamatosan gyengül és más államoktól válik egyre inkább függővé és kitetté. Ebbe a sorba áll most be Ukrajna is, ahol a vezetők, Zelenszkij elnökkel az élen a kannabisz legalizációjával kapcsolatban (is) rendkívül felelőtlenül döntöttek
– fogalmazott Ozsváth Kálmán, a DKI vezető elemzője, aki arra is figyelmeztetett, hogy a gyakorlat szerint a marihuána orvosi célú legalizációja csak az első lépcső a kemény drogok liberalizációja felé. A három lépcsőfok az alábbi:
- Marihuánalegalizáció csak orvosi célra, szigorúan ellenőrzött körülmények között.
- A könnyű drogok engedélyezése mindenki számára.
- Végül a kemény drogokat akarják mindenki számára elérhetővé tenni.
Hogyan öljünk meg úgy valakit, hogy mi ne haljunk bele?
Somkuti Bálint, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatótanára, hadtörténész A harci drogok és következményeik címmel elsőként a katonák droghasználati szokásairól beszélt. Mint megfogalmazta, ősi igény, hogy rájöjjünk, hogyan öljünk meg úgy valakit, hogy mi ne haljunk bele.
A kezdetek kezdetén ambróziát fogyasztottak a harcosok, így minimalizálva a fáradékonyságukat és növelték meg teljesítményüket. Azóta – akár elismerik, akár nem – minden ország stimulálja így vagy úgy a katonáit harci helyzetben. A II. világháborúban került elő az addig is használt alkohol mellett a kábítószer. Az amerikai oldalon amfetaminszármazékokkal (Bezedrin) emelték a harcosok teljesítményét. Ez a szer lényegében a mai speednek felelt meg; a mellékhatásai, a gyors hozzászokás miatt a koreai háború után ki is vonták a katonai alkalmazásból. Az amerikai katonák Vietnamban már egyértelműen a marihuána, vagy a keményebb drogok hívei voltak. A II. világháborúban a németek ugyancsak használtak amfetamin-származékot, pervitint. Csak 1941–42-ben 50 millió darabot szedtek be német katonák.
A harci drogokat azonban napjainkban is használják, bár minden ország igyekszik titkolni ezt. Könnyű belátni, hogy például egy 12 órás légi bevetés stimuláló (gyorsító) szer nélkül szinte lehetetlen küldetés. Ugyanakkor a közvélemény számára már érzékelhető a hadszíntérről hazatérő katonák szabadidős drogfogyasztása annak minden, főleg negatív következményével együtt.
Somkuti Bálint rámutatott arra is, hogy a marihuána úgynevezett kapudrog, belépő a keményebb drogok világába. Az a közhiedelem pedig téves, hogy nem lehet rászokni a kannabiszra. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a használók 15%-a függővé válik: állandóan keresik a kábulat okozta boldogságot, és ha nincs marihuána, a keményebb drogokhoz nyúlnak.
Át fog menni második körben is a marihuánatörvény
Dobsa István, az MCC Janus Pannonius Program programvezetője arról beszélt, hogy Kárpátalján 2005-ig még fogalom szintjén sem volt jelen a marihuána, illetve a kábítószerek. Mindez csak 2010-től indult be intenzíven, mára már élő probléma ott is. Így a marihuánalegalizáció megosztó a lakosság körében és a politikusok körében is. Ám nagyon sok támogatója van, hiszen nincs olyan család, aki így vagy úgy ne lenne érintett a háborúban. A háború közvetlen hatása pedig legalább 6 millió (!) embert érinthet; legalább ennyien szenvedtek el közvetlenül veszteséget és érte őket olyan sokk, amit kezelni kell. A harcteret túlélő katonákról nem is beszélve.
Volodimir Zelenszkij a törvényt támogatva kijelentette az ukrán parlamentben: „mindent meg kell tenni a katonák kondíciója és rehabilitációja érdekében”. Az első körben elfogadott törvény szerint Ukrajnában jogi személynek számítók árusíthatják majd a rekreációs marihuánát, amit csak orvos írhat fel receptre. Az eladóknak rendőrségi átvilágításon kell átesnie. A kannabisz zárjegyes lesz. A termesztés teljes folyamatát videóval kell megfigyelni. Mindezek ellenére a liberalizáció egyértelműen a feketepiacnak és a korrupciónak kedvez majd. Elemző politikusok szerint a rekreációs célra termesztett marihuánát olyan mennyiségben fogják „exportálni”, hogy megelőzi az ukrán gabonát, ami jelenleg exportvezető.
Korrupció, drog és kalasnyikovok
Dobsa István az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen arról is szólt, hogy eddig több mint 200 ezer (!) hamis orvosi igazolást állítottak ki a besorozás elkerülése miatt. Várható, hogy kannabiszrecepteket is ilyen nagyságrendben állítanak majd ki jogtalanul. A kannabiszliberalizációt a térség, sőt Európa is meg fogja érezni. Arról is szó esett, hogy a háború kezdetén személyi igazolvány felmutatására osztották Ukrajna-szerte a kézi fegyvereket, több százezer kerülhetett magánkézbe. A szekrényben tartott kalasnyikov és a drog kiszámíthatatlan együttes. Az erőszak szintje minden bizonnyal meg fog nőni. A poszttraumás stressz („bombasokk”) olyan mértékű, hogy kiszámíthatatlan, mekkora károkat okozott nemcsak a harcteret megjárt katonák lelkében, hanem a háború közvetlen érintett lakosságban is.
Forrás: DKI; Fotó: illusztráció
