Isten nem vett el, csak megfogta a kezed, Golyó! - Szentkirályi Andrásra emlékezünk
Eltelt egy év, mióta nincs közöttünk...csak egy fotó van róla fekete keretben, a szerkesztőségi asztalán. 2022. november 3-án, néhány nappal 65. születésnapjának betöltése előtt hunyt el kollégánk, Szentkirályi András újságíró, lapszerkesztő. “Golyó”, ahogy a szakmában mindenki becézte, egy banális baleset folytán és annak kórházi szövődményében vesztette életét.
A sajátos, fanyar humorú, mosolygós és jó kedélyű Szentkirályi András csak akkor mordult fel, ha valaki nem adta le időben és kellő számú “flekk” hosszúságban a megírt cikket. A klasszikus, régi vágású újságírók közé tartozott, a ma már egyre kevésbé létező, nagybetűs szakma képviselője volt. Az ELTE-n tanárnak tanult, majd az átkosban a Magyar Hírlapnál kezdte pályáját. 1999-ben érkezett a Napi Magyarországhoz, majd a Magyar Nemzetnél és a PestiSrácok.hu-nál dolgozott. Hírlapíróként, parlamenti tudósítóként indult, majd belpolitikai szerkesztőként, nálunk pedig lapszerkesztőként folytatta. Sokan emlékezhetnek a magyar nemzetes “hírfejeire”, azaz a rövid hírek tetejére írt ironikus, csattanós karcolataira. Nem szaladt el az új idők kihívásai elől, balesete napján is az új online videószerkesztő használatát tanulta, bár a vloggerkedéssel azért nem próbálkozott meg.
Golyó vérbeli szerkesztő volt, aki pontosan ismerte a politika jellemét, a tudósítás és a hírszerkesztés régebben kőbe vésett szabályait. Tudott olvasni a sorokból és a sorok között, mindenhez volt háttere és előismerete. Szerettük mi is, ahogyan minden munkahelyén szerették. Szerénységéért, (szigorúan munka utáni) bohémságáért, amiért mindenkihez volt egy jó szava. Ő is szomjazott a baráti, munkahelyi társaságra, hiszen családtagjainak jó részét elveszítette. Stefka István gyászbeszédében felidézte:
Azon a napon, amikor magához szólította az Úr, kivételesen a Fény utcai piacon volt dolgunk. Zoliék és a vendégek kérdezgették, mi van Golyóval? – hiányolták. Akkor még nem tudtam semmit, csak annyit mondtam, még a kórházban van, gyógyulgat, reménykedjünk. A remény elszállt. Egy jó emberrel kevesebben vagyunk.Azóta a PestiSrácok, a PSTV szerkesztőségében az íróasztalán egy róla készült fénykép és folyamatosan egy gyertya ég. Minden reggel a szobatársai, a lányok újra gyújtják a mécsest. Kollégái, barátai így emlékeznek rá, mi – mondhatom a PestiSrácok nevében is –, hogy Szentkirályi András példakép marad a konzervatív, nemzeti újságírók között, mert a tomboló médiaharc közben is fáradhatatlan lelkesedéssel, tiszta erkölccsel és nagy tudással dolgozott.
Béke Veled, Golyó. Hiányzol!
Galéria: Golyó temetés
1/22
Golyó temetés
