Navracsics a fronton – Ez lehet az új minisztérium első feladata
Gulyás Gergely kedden benyújtott törvényjavaslata nyomán 2024. január 1-jével a Miniszterelnökségből kiválva létrejön a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, amelyet nagy valószínűséggel a jelenlegi területfejlesztési miniszter, Navracsics Tibor fog vezetni. Az új minisztérium létrehozásával a tárcavezető jogkörei jelentősen bővülni fognak, és nagyobb önállóságot is kap, ezáltal jelentősen hatékonyabbá téve az államszervezet működését.
Már október elején felmerült, hogy önállósítani kívánják a Miniszterelnökség alá tartozó területfejlesztési tárcát, azonban az erről szóló törvényjavaslat csak október tizennegyedikén született meg. A javaslat indoklása szerint a területfejlesztési miniszter eddig nem rendelkezett önálló munkaszervezettel, valamint a jogi és szakmai mozgástere is korlátozva volt; az önálló minisztérium létrehozásával mindez nagyságrendekkel bővülne.
A törvényjavaslat továbbá létrehozza a Nemzeti Fejlesztési Központot is, amely szintén Navracsics Tibor igazgatása alá tartozna. A Nemzeti Fejlesztési Központ látná el az uniós támogatások felhasználásának koordinálását, és a helyreállítási és ellenálló-képességi alappal kapcsolatos feladatokat, bizonyos programoknál pedig irányító hatósági feladatai lennének. Ez utóbbi különösen fontos lépés lenne a hazánknak járó EU-s források ügyében folytatott harcban. Mint ismert, a jogállamisági hisztériában Brüsszel folyamatosan újabb és újabb akadályokat gördít hazánk elé, ezzel visszatartva a kifizetéseket.
Navracsics Tibor az uniós források felszabadításával kapcsolatos intézkedések végrehajtási folyamatával kapcsolatban folyamatos tárgyalásokat folytat az uniós tisztségviselőkkel. Az önálló tárca felállítása lényegesen nagyobb teret engedne a miniszternek ebben az eljárásban is. Az új minisztérium első feladata tehát nagy valószínűséggel ennek a csatának a megvívása lesz. Ebben pedig Navracsicsnak van igazán tapasztalata.
Emlékezetes az Erasmus-ügy, amelynek során Brüsszel megpróbálta távvezérelni a magyarországi felsőoktatást, azáltal, hogy egy ösztöndíjprogramot lehetetlenített volna el, aminek visszavonását ahhoz kötötték, hogy kívülről határozhassák meg, kik lehetnek és kik nem az egyetemi kuratóriumok tagjai. Ebben az esetben Navracsics volt az, aki szembeszállt az uniós bürokratákkal.
A bizottság lépései sértik az Alapjogi charta 13. cikkét azzal, hogy programokat, kutatásokat és képzéseket lehetetlenítenek el, illetve intézményeket és tudományos munkatársakat érintenek hátrányosan. A bizottság döntése évtizedes nemzetközi szakmai együttműködéseket rombol le, és korlátozza a tudományos élet szabadságát
– olvasható abban a levélben, amelyet Navracsics Tibor küldött Johannes Hahn és Mariya Gabriel uniós biztosoknak a zsarolás kapcsán. Az ügy ugyan még nem zárult le (hiszen az európai tisztviselők újabb kifogásokkal éltek), azonban a miniszter akkori kiállása lényegesen javított hazánk tárgyalási helyzetén.
Az új tárca létrehozásával tehát egy újabb, nagyobb mozgáskörű "hadoszlop" száll szembe Brüsszellel, a nekünk kijáró forrásokért folytatott harcban, egy olyan tábornok kezében, aki már aratott győzelmeket ezen a fronton.
Forrás: Parlament.hu; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
